Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-269

390 2(59. országos űl«s Julius 10, 1874. után van megadóztatva, megfelel 315 forint értéknek, és ennélfogva a választói jogot megállapítja. Ekként azután két census lenne a házakra nézve ; az egyik tudniillik ott, a hol nincs házbér-adó, a lakrész, — és e tekintetben elfogadom a kisebbségnek véleményét; a másik pedig ott, a hol házbér-adó van : a házbér-adónak megfelelő jövedelem után kiszámított érték. E tekintetben, tisztelt ház, nem is ujat kívánok a tisztelt ház figyelmébe ajánlani; hanem azon módositványt kívánom előterjeszteni, mely az eredeti ministeri javaslat 2-ik §-ban benn volt; de mely a központi bizottságban az osztályok többségének határozata szerint elejtetett. Azt hiszem, hogy senki sem vonhatja kétségbe, miszerint a valódi jövedelem az értéknek sokkal biztosabb básisa, mint a lakrész. A kinek e tekintetben aggodalmai vannak, nézze csak meg a pénzintézetek eljárását, és látni fogja, hogy midőn ezek valamely házra kölcsönt adnak : az érték megállapításánál nem azt nézik, hogy hány falból, hány szobából áll a ház ; hanem nézik a valódi értéket mutató adót, és illetőleg az adó alapjául szolgáló bérjövedelmet. Ennek folytán, nem akarva a tisztelt ház becses türelmét hosszasan igénybe venni, a következő módositványt vagyok bátor elfogadás végett ajánlani (Olvassa:) A 3. §. a) pontja után a következő uj pont szúrandó közbe: b) oly házat bírnak, mely legalább 10 frt tiszta jövedelem után van házbéradóval megadóztatva ; Ugyanazon §. b) pontjának kezdetén a b) beíü c)-vel cserélendő föl. Én reménylem, tisztelt ház, hogy ezen módositványom a ház túloldalán ülők részéről is elfogadtatik; és ezen reményemben bizom azért, mert módositványom az eredeti ministeri javaslatnak behozatalát czélozza; bizom azért, mert többen mondották, miszerint az 1848. törvény által kiszabott választói jogot megszorítani nem akarjuk; bizom azért, mert a ministeri javaslat indokolásában a következők foglaltatnak: „igazságos és méltányos azon eljárás, mely szerint a házak és a földbirtokok jövedelme ugy számíttassák ki akkor, a midőn az politikai jogosultság alapjául szolgál: mint a mikor arra közterhek rovatnak ki." Ennélfogva ajánlom módositványomat a tisztelt háznak elfogadás végett. (Helyeslés bal felől.) Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Molnár György: Midőn a mai ülés utolsó órájából még csak néhány perez van rendelkezésemre, igyekezni fogok igen rövid lenni s azért azon indokolás alapján, melyet Teleszky képviselő barátom fölhozott, hogy Körmendy képviselő ur indítványa már meghaladt kérdés, azt el nem fogadhatom; azért hogy rövid legyek, ugyanazon indokolás alapján, melyet a tisztelt minister ur az előbbi törvényjavaslat mellett adott, elfogadom Teleszky képviselő ur módositványát; ugyanazért, hogy szintén rövid legyek, a már a házban kölcsönösen kifejtettek alapján hozzájárulok a különvéleményhez. Nem akarok e tekintetben semmiféle indokolást nyújtani, csak bizonyos statisticai adatokat vagyok kénytelen fölhozni annak igazolására, hogy tökéletesen helyes volt Beliczey képviselőtársamnak eljárása azon kivánatában, hogy a minister úrtól megkívánta volna, hogy valóságos statistikai adatokat nyújtson arra, hogy a 2 vagy 3 lakrész alapján mennyi választó lesz. íme bátor leszek egy kimutatást fölolvasni. Debreczenben van összesen 3.715 ház. Ezek nagyobb része földbirtokkal is van ellátva, még pedig oly módon, hogy a hozzá csatolt földbirtok törvényes statútumok értelmében jogilag egy testet képez a házzal, ugy hogy attól elválaszthatatlan. Ha már most a két lakrészes házak kihajtatnak a qualificatio alapjából: akkor elesik körülbelől 1.334 ház, tehát több mint b/3-a az összes házaknak. Igazságos akarván lenni, tényeket nem akarván elferdíteni, megjegyzem, hogy ezek közül körülbelül 712 házbirtokos bejön földbirtokának alapján ; de van 622 házbirtok, melynél nincsen annyi földbirtok, hogy elvonván a ház után fizetendő adó menynyiségét, vagy az arányos értéket, tisztán a földbirtok utján bejöhessen. Már hogy ezeket kirekeszszük a választói jogból, melynek eddig alapja volt a háza és a földje is, mert az egyik a másiktól jogilag el sem választható, hogy ez igazság legyen: azt nem tudom érteni, annyival kevésbé tudom, mert nem épen alaptalan beszéd az, a mint némelyek akarják elhitetni, a mit Vidliczkay tisztelt képviselő ur hozott elő, hogy városokban a házakhoz egy oly minden terheket meghaladó nehéz teher van kötve, mely a falusi birtokok vagy házak közt csak aránylag kevéshez van kötve, értem: a katona-elszállásolást. Tessék megpróbálni akárkinek, hogyha egy vagy két szobából álló házba helyeztetik 1—4 katona, és ez tart 1—4 hónapig, és azoknak főzni kell, délben, este: micsoda teher ez is? Tudok sok esetet, midőn a katonatartás megváltása egy vagy két szobás ház után 16 forintba került; tehát ez már valósággal 16 forint orv adó, mely nem a város javára, hanem valósággal az állam javára esik : mert hiszen az állam fizeti a katonákat. Ha már most ennek a 16 frtnak megfelelő jövedelmét veszszük : akkor ily ház után 53 frt jövedelem volna és ezen jövedelem után fizetne tulajdonképen adót. És hogy városokban a katona-tartás terhe nélkül egyetlen esztendő sem múlik el, azt bizony tudni fogja mindenki, és nem fogja tagadni