Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-269
384 2G!). országos ülés Julius 10. 1874. így módosíttatni. (Olvassa:) „Kik házzal birnak, habár az ideiglenesen adómentes is." Hunyady László gr.: Tisztelt ház! A tanácskozás jelenlegi stádiumában, és e 23 foknyi melegben megengedik nekem, hogy nézetemet röviden, de határozottan kimondjam. (Halljuk l Halljuk l) Én nem szeretem a censust még inkább leszállítani, nem szeretem a politikai jogok gyakorlatát Magyarországon még inkább kiterjeszteni s ennélfogva a belügyminister ur javaslatát elfogadom. Tekintve azon szegény osztályt, mely a falukon lakik, s azt, mely a városokban lakik: én a magam részéről a faluban lakó szegényebb osztály jogát fogom mindig védeni, és ott a census leszállítása ellen nem fogok szólani. A falukon csak szegény embereket ismerek. A városban lakó szegény osztályt azonban elkeresztelte az egész civilizált világ proletariátusnak, s ennek politikai jogokat adni semmi esetre sem fogok. Simonyi Ernő tisztelt képviselőtársam, kit én személyesen tisztelek: meg fogja engedni, hogy szavaira észrevételt tegyek. Ő sokat volt külföldön, és bizonyosan ismerni és tudni fogja egy igen practikus angolnak ítéletét a suffrage universelleről. E practikus angol azt mondja: „Le suffrage universelle parle trés peu, et ment toujours", azaz: ritkán szól, de mindig hazudik. Én részemről pártolom a központi bizottság szövegét. Kemény Mihály: Tisztelt ház! Előrebocsátva azt, hogy ha egy uj választási törvényjavaslatról lenne szó, melyben a qualificatiot kellene megállapítani: én az átalános szavazatjog mellett adnám szavazatomat; (Helyeslés a szélső bal oldalon.) ebből önkényt következik az, hogy mikor az 1848-iki választási törvényt akarjuk magyarázni: azt lehetőleg mindig favorral akarom magyarázni. Azért, hogy lehetőleg tágitsam a választási jogot, azért is, mert nem akarok sem visszamenni, sem megállapodni, hanem folytonosan haladni; úgyszintén azon elvekben, melyeket az 1848-iki nagy korszak kitűzött, a szabadelvüség elveiben is haladnunk kell, nem megállapodnunk, nem visszamennünk. Ugyanazért, ha az 1848-iki törvényeket most utólag a múltra is magyarázzuk: nem vagyunk jogosítva azokat szűkmarkúan és megszoritólag magyarázni; hanem kell, hogy azon szellemnek megfelelőleg tágítva magyarázzuk. A mi a szóban lévő a) pontot illeti, megvallom, hogy annak egyéb helyes magyarázatát nem látnám, mint a melyet Simonyi Ernő emiitett, hogy tudniillik 300 frt = 300 frt, és mihelyt a ház ennyit ér: annak birtokosa választójoggal bír. Ha pedig magyarázzuk: ne tegyük azt, hogy oda teszünk oly szót a magyarázatba, mely nem 300 írtról, hanem legalább is 1.000 írtról és azon fölül beszél. Ugyanazért e pontra nézve, hogy ne vegyem tovább igénybe a tisztelt háznak már ugy is lankadt türelmét: én a második és ötödik osztály különvéleményét elfogadom. Van azonban ezen §. első bekezdéséhez egy külön módositványom. Tisztelt ház! Mikor az 1848-iki törvényhozás azt mondotta, hogy szabad királyi és a rendezett tanácsú városokban egy külön qualificatiot is állapított meg : ezzel ezen városoknak némi tekintetben kedvezni akart; mert föltette azokról, hogy azon városokban ugy culturalis, mint jeliemi önállóság jobban megszilárdulhatott, és szilárdabbnak vette föl, mint a vidékeken, falvakon. Az 1848-iki törvényhozás, a midőn kimondotta ezt, egyúttal önálló választási joggal fölruházott városokat is tüntetett föl, azokat tudniillik, a melyeket a kerületektől és megyéktől elválasztva önálló választási joggal fölruházott. E tekintetben itt a qualíficatio meghatározásánál a 3-ik §-ban szó sincs; már pedig tudjuk, hogy eddig is kétes magyarázatokra adott alkalmat, ámbár tudtommal 1848-ban, 1861-, 1865-, 1869- és 1872-ben ezen városokban,— habár egy időben voltak is rendezve, más időben pedig nem voltak; mert vannak olyanok, a melyeknél e tekintetben kétszer, háromszor történt változás: — a házat is figyelembe vették, és a szerint történtek az összeirások. Az 1872-ik évi összeírásnál azonban tudtommal van egy pár város, a melyben a ministeri rendelet alapján, mert ott a pártérdek ugy kívánta, az azelőtt már négy izben használatban volt összeírás megváltoztatott, és miután e városok a rendezéssel fölhagytak, és most közönséges városok, máskép csináltatott meg a liszta. Én azon esetben, hogy ha ezen városok némileg rendezve vannak, — miután tudjuk, hogy a törvény egy várost sem kényszerit arra, hogy rendezze vagy ne rendezze magát, hanem csak permissive megengedi: lehet, hogy sajátságos helyzetüknél fogva egy vagy kettő rendezi magát, meglehet, hogy néhány év múlva a rendezett tanácstól elválnak és megint a közönséges, úgynevezett paraszt-tanácshoz térnek vissza: — nem engedném meg, hogy a lisztákat is folytonosan változtassák, s hogy az egy évben megállapított lisztát a másik évben el kelljen dobni. Ezeknél fogva egy módositványt kívánok beterjeszteni, a mely szerint a rendezett tanácsú városokhoz számitandók mindazon városok, akár vannak rendezett tanácsa, akár nincsenek, a mely városok önálló választói kerületet képeznek, miért is az első sorban „rendezett tanácsú" szók után kívánom tétetni, „valamint követválasztási joggal önállóan fölruházott városokban." Mihályi Péter jegyző (olvassa.) A 3-ik §. első sorában „rendezett tanácsú" szók után teendő : „valamint követválasztási joggal önállóan fölruházott városokban."
