Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-269

384 2G!). országos ülés Julius 10. 1874. így módosíttatni. (Olvassa:) „Kik házzal birnak, ha­bár az ideiglenesen adómentes is." Hunyady László gr.: Tisztelt ház! A tanácskozás jelenlegi stádiumában, és e 23 foknyi melegben megengedik nekem, hogy nézetemet rövi­den, de határozottan kimondjam. (Halljuk l Halljuk l) Én nem szeretem a censust még inkább leszál­lítani, nem szeretem a politikai jogok gyakorlatát Magyarországon még inkább kiterjeszteni s ennélfogva a belügyminister ur javaslatát elfogadom. Tekintve azon szegény osztályt, mely a falukon lakik, s azt, mely a városokban lakik: én a magam részéről a faluban lakó szegényebb osztály jogát fo­gom mindig védeni, és ott a census leszállítása el­len nem fogok szólani. A falukon csak szegény embereket ismerek. A városban lakó szegény osztályt azonban elkeresztelte az egész civilizált világ proletariátusnak, s ennek politikai jogokat adni semmi esetre sem fogok. Simonyi Ernő tisztelt képviselőtársam, kit én személyesen tisztelek: meg fogja engedni, hogy szavaira észrevételt tegyek. Ő sokat volt külföldön, és bizonyosan ismerni és tudni fogja egy igen practi­kus angolnak ítéletét a suffrage universelleről. E practikus angol azt mondja: „Le suffrage universelle parle trés peu, et ment toujours", azaz: ritkán szól, de mindig hazudik. Én részemről pártolom a központi bizottság szövegét. Kemény Mihály: Tisztelt ház! Előre­bocsátva azt, hogy ha egy uj választási törvényja­vaslatról lenne szó, melyben a qualificatiot kellene megállapítani: én az átalános szavazatjog mellett ad­nám szavazatomat; (Helyeslés a szélső bal oldalon.) ebből önkényt következik az, hogy mikor az 1848-iki választási törvényt akarjuk magyarázni: azt lehetőleg mindig favorral akarom magyarázni. Azért, hogy lehető­leg tágitsam a választási jogot, azért is, mert nem aka­rok sem visszamenni, sem megállapodni, hanem foly­tonosan haladni; úgyszintén azon elvekben, melye­ket az 1848-iki nagy korszak kitűzött, a szabadel­vüség elveiben is haladnunk kell, nem megállapod­nunk, nem visszamennünk. Ugyanazért, ha az 1848-iki törvényeket most utólag a múltra is magyarázzuk: nem vagyunk jo­gosítva azokat szűkmarkúan és megszoritólag ma­gyarázni; hanem kell, hogy azon szellemnek megfe­lelőleg tágítva magyarázzuk. A mi a szóban lévő a) pontot illeti, megvallom, hogy annak egyéb helyes magyarázatát nem látnám, mint a melyet Simonyi Ernő emiitett, hogy tudniil­lik 300 frt = 300 frt, és mihelyt a ház ennyit ér: annak birtokosa választójoggal bír. Ha pedig magyarázzuk: ne tegyük azt, hogy oda teszünk oly szót a magyarázatba, mely nem 300 írtról, hanem legalább is 1.000 írtról és azon fölül beszél. Ugyan­azért e pontra nézve, hogy ne vegyem tovább igénybe a tisztelt háznak már ugy is lankadt türelmét: én a második és ötödik osztály különvéleményét elfogadom. Van azonban ezen §. első bekezdéséhez egy külön módositványom. Tisztelt ház! Mikor az 1848-iki törvényhozás azt mondotta, hogy szabad királyi és a rendezett tanácsú városokban egy külön qualificatiot is állapí­tott meg : ezzel ezen városoknak némi tekintetben kedvezni akart; mert föltette azokról, hogy azon vá­rosokban ugy culturalis, mint jeliemi önállóság job­ban megszilárdulhatott, és szilárdabbnak vette föl, mint a vidékeken, falvakon. Az 1848-iki törvény­hozás, a midőn kimondotta ezt, egyúttal önálló vá­lasztási joggal fölruházott városokat is tüntetett föl, azokat tudniillik, a melyeket a kerületektől és me­gyéktől elválasztva önálló választási joggal fölruhá­zott. E tekintetben itt a qualíficatio meghatározásánál a 3-ik §-ban szó sincs; már pedig tudjuk, hogy ed­dig is kétes magyarázatokra adott alkalmat, ámbár tudtommal 1848-ban, 1861-, 1865-, 1869- és 1872-ben ezen városokban,— habár egy időben voltak is rendezve, más időben pedig nem voltak; mert vannak olyanok, a melyeknél e tekintetben kétszer, háromszor történt változás: — a házat is figyelembe vették, és a szerint történtek az összeirások. Az 1872-ik évi összeírásnál azonban tudtommal van egy pár város, a melyben a ministeri rendelet alapján, mert ott a pártérdek ugy kívánta, az azelőtt már négy izben használatban volt összeírás meg­változtatott, és miután e városok a rendezéssel föl­hagytak, és most közönséges városok, máskép csi­náltatott meg a liszta. Én azon esetben, hogy ha ezen városok némileg rendezve vannak, — miután tud­juk, hogy a törvény egy várost sem kényszerit arra, hogy rendezze vagy ne rendezze magát, hanem csak permissive megengedi: lehet, hogy sajátságos hely­zetüknél fogva egy vagy kettő rendezi magát, meg­lehet, hogy néhány év múlva a rendezett tanácstól elválnak és megint a közönséges, úgynevezett pa­raszt-tanácshoz térnek vissza: — nem engedném meg, hogy a lisztákat is folytonosan változtassák, s hogy az egy évben megállapított lisztát a másik év­ben el kelljen dobni. Ezeknél fogva egy módositványt kívánok be­terjeszteni, a mely szerint a rendezett tanácsú vá­rosokhoz számitandók mindazon városok, akár vannak rendezett tanácsa, akár nincsenek, a mely városok önálló választói kerületet képeznek, miért is az első sorban „rendezett tanácsú" szók után kí­vánom tétetni, „valamint követválasztási joggal ön­állóan fölruházott városokban." Mihályi Péter jegyző (olvassa.) A 3-ik §. első sorában „rendezett tanácsú" szók után te­endő : „valamint követválasztási joggal önállóan föl­ruházott városokban."

Next

/
Oldalképek
Tartalom