Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-269
269. országos ül< lés Julius 10. 1874. 371 Tisztelt ház! Miután azt hiszem, hogy a jelen tárgyalás alkalmával mindig abból kell kiindulni, mi az 1848-iki törvény helyesebb magyarázata, és minthogy ezen magyarázatra, és minthogy ezen törvényjavaslatra csak a törvényhozás van följogosítva: lehetnek eltérő nézetek; de minthogy én a census kiterjesztését semmi esetre sem pártolhatom, minthogy nem kívánom azt, hogy valaki 1 frt 60 krajczárral minden más quaiificatio nélkül választó lehessen: ennélfogva a központi bizottság által benyújtott szerkezetet elfogadom. (Helyeslés.) Domahidy István: Minthogy egyátalában nem szándékom a tisztelt ház türelmével visszaélni, igen rövid leszek. Azonban erkölcsileg kényszerítve érzem magamat fölszólalni ezen §-hoz, nehogy hallgatásom érdekeletlenségre magyaráztassék. A jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot én azon hitben és reményben fogadtam el a részletes tárgyalás alapjául, hogy a képviselőház bölcsesége, igazságszeretete, és a kornak megfelelő iránya folytán mindazon hézagok, hibák és sérelmek, melyek a központi bizottság és a belügyminister ur által beadott javaslatba beékeltettek: részint módosíttatni fognak, részint abból kitöröltetnek. Ily sérelemnek látom én a 3. lakosztályra fektetett választási jogot is. Minthogy ezen sérelmet többek közt Nagy György és Beliczey tisztelt képviselőtársaim indokolták és hitelesen igazolták, kérem a tisztelt házat: legyen kegyes, legalább most, ezen szakaszt illetőleg önállóságának magaslatára emelkedve elfogadni a 2-ik és 5-ik osztály különvéleményét. Beliczey képviselőtársammal csak azon kifejezésre nézve nem érthetek egyet, mintha a belügyminister ur hiteles statistikai adatokból nem tudta volna előre, hogy a törvénybe iktatandó ezen czikk mily sérelmessé lehet a választókra nézve. Meggyőződésem , hogy belügyminister ur ezt méltóztatott tudni, és épen azért nem terjesztette be ezen czikkeket eredeti javaslatába ily értelemben. Szabad legyen kérni a belügyminister urat: legyen szives eredeti javaslatához e szakasznál visszatérni, és a következetességet megtartani, annál is inkább, miután a belügyminister ur többször hangsúlyozta az átalános tárgyalás alkalmával, hogy senkit a hazában, ki jogait élvezte, nem kíván megfosztani ezutáni joggyakorlatától. Tehát méltóztassék oda törekedni, hogy a hazának sok ezer és ezer választópolgára meg ne fosztassék e jogától. Máriássy képviselő ur több ízben hangsúlyozta, hogy a jelen törvény alkotásának czélja az, hogy szabatosittassék az 1848-iki törvény értelme. Már engedelmet kérek: ez nem praecisirozás, hanem határozott jogfosztás; hacsak egyetlenegy embert érint is a Beliczey képviselő által kimutatott számból jövőre ezen czélba vett törvény czikk szigora, s kérdem, hogy jogbitorlás-e az, mint Máriássy képviselő ur magát kifej ezé: ha bárki is e hazában bármelyik időben alkotott törvény értelmében jutott élvezetéhez polgári jogainak? én tehát a 2-ik és 5-ik osztály különvéleményét pártolom. Máriássy Béla: Tisztelt ház! Én e kérdést igen fontosnak tartom, mert utoljára is a választási törvény veti meg alapját az országyyülésnek. Ha jó a választási törvény: az országgyűlés is jó; ha rósz a törvény: az országgyűlés is rósz. (Fölkiáltások : Akkor a jelen országgyűlés is rósz!) Ha meg lettek volna elégedve a jelenlegi állapotokkal, ugy bizonyára nem hozták volna be a törvényjavaslatot; hanem miután nincsenek megelégedve : azért hozták be ezen novellát. Ez zárjel közt legyen mondva. Én az őszinte politikának barátja vagyok, és mert a törvényt nem magunknak, hanem az országnak hozzuk: ennélfogva szükséges, hogy az ország a törvénynek necsak betűjét, hanem szellemét is ismerje; ennélfogva indokaimat nyíltan meg fogom mondani, ámbár rám nézve, valamint a tisztelt ház többi tagjaira nézve, ezen tropikus hőség igen kellemetlen. Tisztelt ház! Nézetem szerint a választásnál kettőre kell tekintettel lenni: egyik a jog, másik az állam fönállása, az alkotmányosság biztonsága. A születés, nézetem szerint, jogot nem ad; a születés által az illető ember lesz; de polgári tényleges jogot még nem nyer. De igenis jogot ad az ország terheiben való részvétel, és elismerem, hogy mindenki, — miután az állam egy nagy társadalom, — a ki annak terheiben részt vesz: az állam ügyeire való befolyás részvételére is jogosult. Az állam önállóságának és alkotmányosságának egy nagy ellensége volt: ez az absolutismus volt; volt mondom; mert én ma az úgynevezett reactiot papiros-sárkánynak tartom, melyet időnként, midőn egy kormány inog és népszerűtlenné válik : a fizetett újságírók, és néha-néha a vezetők is a levegőbe bocsátanak ad terroréin populi. Én nem félek a reactiótól. (Fölkiáltások a jobb oldalon: A dologra!) Kérem, ez a tárgyhoz tartozik: mert én indokolni akarom véleményemet, és én azt hiszem, hogy ez indok. Mondom, én nem félek a reactiótól, mert ahoz ember, pénz és hitel kell. Ember nincs hozzá, mert ma az emberiség jobban föl van világosodva, mintsem magát az önkénynek vakon oda adja. Pénz nincs } hitel sincs. Ezeket kimerítették a háborúk és a kormányok rósz gazdálkodása. És így a reactiótól sem félek. Ma az állam önállóságának és alkotmányosságának két igen nagy ellensége van. Ez a két ellenség: az erkölcstelenség, vagyis, a mint nevezni szokták, a corruptio és a túlzás. Mindkettőt veszélyesnek 47*
