Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

268. országos ülés Julius 9. 1874. 3 fii telt képviselő ur Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam ellenében és viszont. Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam Mocsáry Lajos tisztelt képviselőtársam ellenében mondotta,— hogy az átalános választói képességre nézve is ugyanazt hozta be a polgárokra vonatkozólag, mi behozatott még akkor, mikor még a eollegialis kormány állott föu. Én akkor is elleneztem és kevésnek találtam azon qualificatiot, mely a választó polgárokra nézve megállapitatott. Akkor is az mondatott, hogy az állam és a rend irányában semmi biztosítékot nem nyújt és egy átalában oly csekély, hogy akkor nincs értelme a censualis qualificatiónak. Midőn azután a városi polgárokra nézve megállapittatott a 300 forint értékű ház, megállapittatott a 100 forintnyi jövedelem, a volt úrbéresekre és egyátalában a volt birtokosokra behozatottatott fél telek, vagy pedig a félteleknek megfelelő birtok akkor először Kubicza Pál követ mondotta, hogy ha ezáll, akkor Trencsénmegyében egy, két választónál több nem lesz; én pedig azt mondottam, hogy e törvény, mely megállapítja a birtokosokra nézve a választó képességet: semmi arányban sem áll a városi polgárokra nézve megállapított választó képességgel és ennélfogva, ha ugy kell lenni a törvénynek, hogy a városi polgárok 300 forintot érő házzal, vagy pedig 100 forint jövedelemmel lehessenek választók, a földbirtokosok, csak egy fél teleknek megfelelő birtokkal: akkor sokkal jobb az átalános szavazati jog, mint az ily aránytalanság. (Fölkiáltások a szélső bal oldalon: fogadjuk tehát el az átalános szavazati jogot.) És hivatkozom valamennyire, a kik akkor követek voltak: ezért engem Kossuth Lajos reactioval vádolt, és elejtetett a féltelek és elfogadtatott a negyed telek ; tehát a negyed telek csakugyan azon szempontból lett megállapítva, hogy egy negyed telek körülbelől egy értékű egy 300 forintos házzal, a mi azon időben igen természetes, hogy körülbelül megállott. Mert a tisztelt képviselő ur alkalmasint tudni fogja azt, hogy 1848. az úrbéri egy negyed lelek nrbéres birtokosa, csak a haszonvételre nézve volt tulajdonos, magára a birtokra nézve nem: és ez az ok, hogy 1848-ban tudniillik addig, mig a törvény megalkottatott, az úrbéri ház helynek alig vol értéke: mert a dézsma, egy napi kocsi és két napi gyalog napszám, füst pénz, vadászati jog és egyéb szolgálólányok tartoztak hozzá. (Ügy van jobb felőli) Miután 1848-ban az úrbéri telek ezen terhektől fölmenteiéit, méltóztassék hasonlatosságot összeállítani. Még a mi vidékünkön is, hol a földbirtok, az időben sokkal többet ért, mint az alföldi birtok, mert a felső vidéken az emberek közelebb állnak a civilizáltabb országokhoz, abból reájuk is háramlotí valami, azonkívül közlekedésük sokkal könnyebb volt és ennélfogva, a földmivelésben mindig előbbre volKÉPV. H. NAPLÓ. 18'*. XI. KÖTET. tak, mint az alföldiek : a ház helyek szintén többet értek a fölföldön mint az alföldön és a viszony csak is azért változott meg, mert a mi hozzáiárnlásunkkal valahára képesek voltunk az alföldnek egy néhány vasutat fölépíteni, melyhez ők semmivel sem járultak többel, mint mi, kik annak semmi hasznát nem veszszük. így állván a dolog, azt hiszem, hogy akkor, midőn a központi bizottság behozta a törvényjavaslatot és ott azt mondja, hogy csak azon házak tulajdonosai bírnak szavazati joggal, kiknek 3 lak osztályok van : a központi bizottság semmi mást uem tett és mi sem teszünk mást, mint rectificaljuk az aránytalanságot, mely az emiitett viszonyoknál fogva, a földbirtokosok, és a házbirtokosok közt fönállott; hogy pedig ezt rectificalni kell, azt senki sem fogja tagadni: ha egy kissé körül néz az országban; mert ha még minden rendezett tanácsú város, vagy minden szabad királyi város egy választó kerületet képezne : akkor még ezen anomália nem volna oly föltűnő ; de micsoda igazságtalanság az, hogy egy két lakrészszel ellátott házzal biró városi polgár, azért csak, hogy a város rendezett tanácsosai bír, vagy azért, mert valaha priviligiuinot kapott: oly földbirtokos által, kinek egy negyed telke van, leszavaztassék és kisebb képességgel ruháztassák föl : mint azon iparos, ki terhes munkával és nagyobb adó megterheltése folytán szerezte meg magának a választási képességet. Ez nézetem szerint nem igazságos és azt hiszem, hogy e házban nincs olyan, ki ezt kétségbe vonná vagy tagadná. És nem az igazság érdekéből fognak tartatni azon beszédek, a melyek a két vagy egy osztályú lakhely védelmezését czélozzák; hanem azon szempontból, hogy tudniillik az ezen törvénynek megszorítása; pedig nem az, s nem a szavazók kevésbitése: hanem a szavazók közt fónálló aránytalanságoknak rectificatioja. És tisztelt ház! mivel ér Holdmezővásárhely ép oly földbirtokos lakosának két osztályú lakháza többet, mint az ipolysági lakosé vagy mezőgazdáé ? Talán azért, mert rendezett tanácsa van? mert ott több ember gyűlvén össze : könnyebben szerezték meg ezen minősitvényt ? Vagy talán azért zárassák ki az Ipolyságban lakó két osztályú lakházzal biró birtokos, mert rendezett tanácscsal nem bír? Ha fölveszszük, az 1848-ki törvényhozást: nagyobb igazságtalanság nem követtethetett el, mint a minő elkövettetett azon túlságos engedékenység által, a melylyel az akkor a városi lakosok iránt viseltetett a földbirtokosokkal szemben; mert a városi lakosok sokkal kisebb census mellett lettek választókká, mint a földbirtokosok. A falusi városokban — ha e kifejezéssel szabad élnem — a földbirtokos választó lesz 2 forint 40, vagv 2 forint 60 krajczárnyi censussal, vagy 46