Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-268
£54 268. országos ülés Julius 9. 1874. Megvallom, hogy én annak az értelmét kivenni nem birom. Embereknek, egyéneknek adta meg az 1848-iki törvényhozás is a jogot: és kinek akarja, a jelen törvényjavaslat 2. §-a megadni, és kiknek akarja Tisza Kálmán képviselőtársam a maga határozati javaslatában megadni? Épen azoknak, kik azon oknál fogva, mert azon osztályhoz tartoztak, ahoz joguk volt: tehát egyéneknek. Szilágyi képviselőtársam tehát velem e tekintetben egyetért, csakhogy kifejezése olyan, mely érthetlen. (Helyeslés a szélső bal felöl.) Ezek voltak azok tisztelt ház, miket megemlíteni kötelességnek ismerem. Egyébiránt szándékom volt magamnak is egy módositványt benyújtani; de mivel ezen módositvány épen olyan, mint Tisza Kálmán képviselőtársamé: nem nyújtom be, hanem csatlakozom az övéhez. (Helyeslés a hal Jíösép felől.) Popovics-Desseanu János: Tisztelt ház! Ezen kérdésről, mely máris meglehetősen künerittetett : nem kivánok hosszasan szólani. Én teljesen osztozom azon véleményben, melyet Szilágyi igen tisztelt képviselőtársam a maga részéről fölhozott ; tudniillik, hogy az 1848-iki törvény a régi jogon alapuló szavazati jogot csak egyéneknek hagyta fön; tudniillik azoknak, kik 1848-ig annak élvezetében voltak. Hogy az 1848. törvény valósággal egyéneknek hagyta fön ezen jogot és nem osztályoknak: az magából az 1848: V. törvényczikk 1. §-bóI kiviláglik; de kitűnik ez az 1848. törvény szabadelvű szelleméből, demokratikus irányzatából, kitűnik azonjogegyenlőségi elvből, mely az 1848-iki törvényekben le van téve. De nem lehetek egy értelemben a tisztelt képviselő úrral a következtetésre nézve. Igaz. hogy 1848. óta e törvénynek ezen rendelete különféleképen alkalmaztatott; de az is igaz, hogy csakis ott alkalmaztatott a törvény helyesen, a hol az 1848. joggyakorlatra fektettetett a választási képesség ; ott azonban, a hol ugy értelmezték és alkalmazták a törvényt, hogy a nemes, illetőleg a kiváltságos osztálynak megadatott a választási képesség, tekintet nélkül arra : vajon 1848-ban gyakorolták-e a választói jogot vagy sem? ott nem helyesen alkalmazták a törvényt, és azt hiszem, hogy, a hol a törvény nem helyesen alkalmaztatik: soha nem nyújt alapot arra, hogy törvényesnek tekintessék az abusus, tudniillik a törvénynek helytelen alkalmazása. Én tehát csak Irányi tisztelt képviselőtársam módositványát fogadhatom el, a mely az 1848-iki törvény helyes alkalmazását kívánja. Különös az, tisztelt ház, hogy azon részről, mely részről az átalánas szavazati jog több szempontból elleneztetett: ez különösen azzal indokoltatott, hogy a vagyontalan polgárok könnyen megvesztegethetők, most az átalános választási jog egy kiváltságos osztály számára szándékoltatik igénybe vétetni. Én nem tudom, miképen lehet több súlyt fektetni a proletarius nemesség jellemére, mint a hasonló nem-nemes polgárok jellemére, — midőn tudjuk a múlt időkből, hogy azon szerencsétlen korteskedések alkalmával, a melyek 1848. előtt gyakorlatban voltak, az ugynevezet proletarius nemesség játszotta a főszerepet ; s tudjuk, hogy azóta is, ha a választó közönség egy része megvesztegetésre hajlandó volt: ebben az aránylagos legnagyobb részt anemesi osztály ezen árnyalata képezte. Ugyanazért nem óhajtom, hogy ha már az általános szavazat kérdése az ország többi polgáraira nézve elesett : az most egy kiváltságos osztálynak adassék meg. Ha Irányi tisztelt képviselőtársam módos ttványa elfogadtatik : a nemesi osztályon igazságtalanság nem követtetik el; mert a nemesi osztály épen ugy fog részesülni a választási jogban, mint a többi polgárok részesülnek, kik törvényes qualificatioval birnak ; és csakis az lesz kizárva a nemesek közül a választói jogosultságból: ki a törvényben megállapított qualificatioval nem birand. Ezeknél fogva kijelentem, hogy Gozmann képviselőtársamnak nagyon is a középkorba visszaeső módositványát. nem fogadhatom el. Kijelentem továbbá, hogy Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam módositványát sem fogadhatom el azon oknál fogva, mert az által szentesítenék a törvényellenes joggyakorlatot és azt fölébe helyeznők azon joggyakorlatnak, melyet bizonyos municipiumokban helyesen alkalmaztak. De nem fogadhatom el azért sem, meri valóban ideje volna már, hogy közeledjünk a jogegyenlőség elvének tettlegesitéséhez. Ne halaszszuk ezt el, uraim, ismét egy-két évtizedre. Ha behozzuk az általam pártolt intézményt: a közmegelégedést, fogjuk előidézni. Nem fogadhatom el Fabriczius Károly tisztelt képviselőtársam indítványát sem, mert az 1848. évi V-ik törvényczikk első §-ával ellentétben áll. Ezeknél fogva ismételten kijelentem, hogy Irányi képviselőtársam módositványát. pártolom. Simonyi Ernő; Mindenek előtt tévesnek kell mondanom azon fölfogást, mely szerint ezen §-hoz a legtöbben ugy szólnak, mint ha itt csak a nemesi osztály privilégiuma forogna szóban. Hiszen itt sokkal nagyobb számot képező más osztályok foglaltatnak, és pedig benne foglaltatnak a székelyek, a hajdúk, jász-kunok és szabad kerületek lakosai, és a városi polgárok, kik 1848-ban legalább is voltak oly számmal, a milyennel volt az összes nemesség Magyarországon. Itt tehát nem a nemességről van szó ; hanem mindazon néposztályokról, kik a választási jogot 1848-ig régi jogosultság alapján gyakorolták. Már most a törvényhozás a jövőre nézve intézkedvén, azon elvből indul ki, hogy a választói jog az 1848. előtti kiváltságra nem ala-