Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-267
342 267. országos ülés Julius 8. 1874. hagyta, mert ez ezred éves ereklyét hazánk nagyságának talapzatáról letépni nem tudhatta, ha a talapzatot magát is megsérteni és meggyöngiteni nem akarta; nem érinté, mert a középkoron inneni Európa e legrégibb demokratikus vívmányát az uj vívmányok keretébe tartozónak Ítélte, s nem bánthatjuk mi sem, mert bántva alkotmányunk fészkét. szednők szét, s szabadságunk legerősebb .vértjét törnők kíméletlen kezekkel össze. Ez okon én a 2-ik és 5-ik §-t, mely bár nem mondja ki egyenesen a székelyek census alá vetését ; de azt törvénykönyvünkbe dugáruként be akarja csempészni: oda módositandónak vélem, hogy a székelyek átalános szavazata a jövő minta intézményeként érintetlenül föntartassék. Ez iránti indítványomat bátor vagyok a tisztelt ház figyelmébe és pártfogásába ajánlam/""**-*^ Mihályi Péter jegyző A 2. §. végéhez toldassák: „A székelyeknek ezredéves joggyakorlat által szentesitett , s az 1848. törvényhozás által érintetlenül hagyott átalános szavazata jövőre is föntartatik." Grozmán János: Tisztelt ház! Fölszólalásra, tisztelt ház, Beöthy Ákosnak a nemesi választási jogról tartott beszéde indított, s az én beszédem az övé mellett is megfér azon különbséggel, hogy az övé elméleti, az enyém gyakorlati dolgokat fog tartalmazni; azon különbséggel, hogy neki tartózkodónak kellett lenni, a nemesség melletti érdekek elősorolásában, nehogy részrehajlással vádoltassák; ellenben én, mint román, mulhatlan kötelességemnek tartom a nemesség iránti érzelmeimnek és hálás köszönetemnek itt a képviselőház szine előtt kifejezést adni. A ministeri törvényjavaslat az 1., és a központi bizottság szerint a 2. §-ában érzékenyen megtámadtatik a régi nemesek választási joga ; az mondatván, hogy régi kiváltságokra jogokat alapítani nem lehet. Ma kiváltságokról szólani csak frázis ; használtatik azok megijesztésére, kiket némelyek a jelenlegi kiváltságok által megszorittatni vagy károsittatni kívánnak. Hiszen régi kiváltságra jogot alapítani nem lehet; ez, a történt dolgokkal elletétben áll. Nem jut senkinek eszébe ma a régi kiváltságra jogokat alapítani, nem is jogok alapításáról van itt szó; hanem arról, hogy az 1848. óta gyakorolt képviselő választási jog, a nemesség részére fentartassék. A nemesség 1848-ig, a többi néposztályok kizárásával egyedül maga választott az országgyűlésre követeket. Ezt már értem, hogy ez kiváltság volt; de ezt a kiváltságot ugyanakkor a törvény megszüntette, s az ország többi lakosaival közössé tette. Nem kell tehát kiváltságra jogot alapítani; hanem azon jogot, mely közösen illette meg őket, föntartani. Ha a nemesek választási joga e közönségre nézve káros volna: magam is azt hinném, hogy annak megszorításáról vagy megszünteséséről kell gondoskodni. De ugyan kinek volt kárára a nemesség választási közös joga? Vagy 1848. óta máig előfordult-e a választásoknál egyetlenegy eset is, mely szerint a régi nemesek a választási jogot kizárólag magok akarták volna gyakorolni ? Nem fordult elő soha ily eset, s nem is lehetséges, hogy jövőben is előforduljon. Ha tehát egyik vagy másik honpolgár választó-jogát e vagy ama census alapján gyakorolja: ugy ezt méltán gyakorolhatja a nemesség is; mert az ő választási censusa minden kigondolható censusok között legfenségesebb, legmagasabb. Ugyanis a régi nemesség, a história tanúsága szerint, saját vérével oltalmazta a hazát, s azóta is a megyei s országos gyűléseken saját költségével védelmezte az alkotmányt, nemcsak; hanem azt, mint ragyogó drága kövekkel kirakott műkincset az ország népének szabad rendelkezésére bocsátotta ; sőt a mi több, az úrbéri váltság terheit elvállalta és zúgolódás nélkül viszi azokat ma is : habár a nemesség nagy részének urbérisége nem volt, és abból legkisebb haszna sem volt. Tehát az lenne a köszönet azon sok jótéteményért, a melyet a nemesség oly nagylelküleg a haza oltárára letett, hogy ma a népképviselet által az ő választási közös joga korlátoltassék ? Gondolatnak is szomorú a haza és az alkotmány iránti nemes érzetet a „kiváltság" frázisával elfojtani. Tisztelt ház! Az én előadásomból méltóztatik átlátni, hogy én a fősúlyt nem a nemesség születésére; hanem annak a haza és alkotmány iránt szerzett és ma is gyakorolt jogaira alapítom. Ugyanazért én a központi bizottság szövegezését nem fogadom el, s kérem a tisztelt házat, méltóztassék a következő szöveget elfogadni: „A nemesek képviselői választói jogukat ezentúl megszorítás nélkül gyakorolhatják." Elnök: Tisztelt ház! Még többen lévén fölírva, tehát holnap folytatjuk. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.)
