Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-268
268. országos ülés 1874. Julius 9-én Perczel Károly, utóbb Torma Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvény bemutatása. A választási Törvényjavaslat részletes tárgyalása tovább foly. A kormány részéről jelen vannak: Bartal György, Ghyczy Kálmán, Pauler Tivadar, gr. Szapáry Gyula, Szende Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. — A múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a f. hó 8-án tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Ha nincs észrevétel: a jegyzőkönyv hitelesítve van. Bemutatom Pozsony szab. kir. város közönségének fölterjesztését, melylyel a képviselő-választási novellában megállapítandó választási módozat tekintetében Sopron szab. kir. város fölterjesztését pártolja. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Következik a napirend, tudniillik a választási törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Irányi Dániel: Tisztelt képviselőház! A 2. §., mely tárgyalás alatt van, a régi jogosultság czimén azon polgároknak hagyja meg a választói jogot, a kik 1848-tól 1872-ig valamely összeírásba befoglaltattak. Én ezen szerkezet ellenében oly módositványt kívánok indítványozni, mely szerint a régi jogosultság czimén csak azok gyakorolhassák a választói jogot, a kik azt 1848. ápril 11-ig gyakorolták, illetőleg gyakorolhatták volna. 1848 ápril 11-ke a törvények szentesítésének napja. A kiváltságnak ily mértékben is föntartására egyébként nem a szoros jog, hanem egyedül a méltányosság tekintete indit. A szoros jog nem ismer kiváltságot, a szoros jog csak jogegyenlőséget ismer, előjogokat nem. Ha az 1848-ki országgyűlés, ha a csak nemesek és városi választó-polgárok által választott karok és rendek gyűlése nem érezte magában a hivatást a kiváltságok teljes eltörlésére: a népképviselet alapján választott országgyűlés e hivatást kell hogy érezze magában, e joggal kell hogy birjon. Ha mindazonáltal nem indítványozom azt, tisztelt ház, hogy a kiváltságok teljesen megszüntettessenek: arra, miként mondám, a méltányosság ösztönöz csupán és a pozsonyi hazafias országgyűlés által tett ígéret iránti tekintet. Mit ígért az 1848-ki országgyűlés? Kiket nem akart a régi jogosultság czimén megfosztani a választói jogtól? Kiknek hagyta meg azt, a nemesek és a régi városi választó-polgárok közül? Azoknak, a mint ezt a törvény szavaiból is látjuk, a kik addig ezen jogot gyakorolták. Kik gyakorolták addig ezen jogot? A megyében azon nemesek és sok helyütt azon tisztes rendűek, a kik választóképes kort értek el. A szabad királyi városokban pedig az úgynevezett választó-polgárok. Ezeknek, uraim, e jogot én is meghagyom. Máskép értelmezni az 1848: V. törvényczikk 1-ső §-át, véleményem szerint, nem lehet. Akként magyarázni, hogy az 1848-ki törvényhozók a nemességnek mint osztálynak és örök időkre akarták volna meghagyni a választóképességet: ez félreismerése az 1848-ki törvényhozás szándékának. (Helyeslés.) Ellene mond annak a törvény szövege, ellene mond az 1848-ki országgyűlés iránya. Avagy ha a nemesi osztálynak örök időkre akarta volna biztosítani a törvényhozás a választói jogot, nem világosan fejezte volna-e azt ki? és vajon föltehető-e az 1848-ki pozsonyi országgyűlésről, hogy különösen a márcziusi napok alatt nem a jogegyenlőség, nem a demokratia szempontjából indult ki?
