Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-266

30a 266. országos üh'-s Julius 7. 1874. Én a határozati javaslatban átaiános elveket kivánok fölvétetni, és ennek alapján akarom a belügyminister urat utasítani. Néhány megjegyzést kell még tennem Lázár Ádám módositványára. Ő nevezetesen a központi bizottság határozatából ezen szavakat: „A választók első állandó névjegyzékének elkészülte után" kihagyandókuak tartja. Fölfogásom szerint ezen szavakat kihagyni azért nem lehet, mert az ujabb fölosztásban szükséges statistikai adatokat a belügyminister csakis anévjegyzék elkészülte után szerezheti meg, és csak eimek alapján terjesztheti elő az óhajtott javaslatot; azt pedig, a mit Lázár képviselő ur módositványa második részében fölvétetni kivan, hogy tudniillik a minister ezen előterjesztése ezen országgyűlés alatt törvénynyé válhassak: fölvenni fölöslegesnek tartom. Azt mondja ugyanis a határozati javaslat, hogy a törvényjavaslat még a jelen országgyűlés folyama alatt targyaltathassék. Én azt hiszem, hogy a jelentés azon szavai, miszerint a javaslat a jelen országgyűlés alatt targyaltathassék : gondolom, eléggé jelzi a törvényhozás komoly akaratát az iránt, hogy abból törvény is alkottassák, és igy az, a mit Lázár tisztelt képviselő ur akar, tökéletesen fölösleges. Vannak, vagy volnának még észrevételeim azokra, melyek az átaiános vita alatt a törvényjavaslatra átalánosságban és részletekre vonatkozólag elmondattak; ezek közül azokra, melyek a törvényjavaslatot átalánosságban érintik : nagyobbrészt megfelelt tegnap Kerkapoly tisztelt kéjíviselő ur; azokra pedig, a melyek a részletekre vonatkoznak, a tisztelt ház engedelmével bátor leszek a részleteknél visszatérni, és ennek folytán nem kívánom a tisztelt ház ügyeimét tovább igénybe venni, hanem ajánlom a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés jobb felől.) Szapáry Gyula gróf belügy minisíer: Tiszteit ház! Kötelességemnek tartom azoknak némelyikére, a mik a törvényjavaslat átaiános tárgyalása alkalmával előadattak, reflectálni. Különösen két irányban támadtatott meg ezen törvényjavaslat, és én leginkább ezen két irányra nézve fogok nyilatkozni. (Halljukl) Egyike ezeknek az, melyet Mocsáry tisztelt képviselő ur határozati javaslata foglal magában, a melynek alapján az átaiános szavazati jogot kívánja behozni. A tett javaslat ezen részére kiterjeszkedni annyival is inkább tartom szükségesnek, mert a fölszólalók többsége ezen indítvány mellett emelt szót. De ugy hiszem, hogy az általam benyújtott törvényjavaslat és az ezen hat javaslat fölötti szavazásnál lesz alkalom meggyőződni arról, hogy az arány nem igy fog állani, hogy a nagy többség nem az utóbbi mellett fog nyilatkozni. Szükségesnek tartom ezen határozati javaslatra reflectálni azért is, mert ezzel összefüggésben több határozati javaslat nyújtatott be. Én, tisztelt ház, az átaiános szavazatjog fölötti vitatkozást nem is tartom a jelen vita keretébe tartozónak; mert nem arról van szó, a mint ez már többször hangsulyoztatott, hogy egy uj választási törvény alkottassék; hanem hogy az 1848-iki törvény által megállapított qualificatiok szabályoztassanak. Az 1848: V. törvényezikk intézkedéseitől pedig ép oly távol áll az átaiános szavazati jog, a mint távol áll a jelenleg benyújtott törvényjavaslattól. Mondatott az, hogy a törvényjavaslatnak a választói jogosultságra vonatkozó része nem vétetett védelem alá az átaiános választói jog ellenében. Én az ellenkezőjét tartom, mert ha nem is szóltak az átaiános szavazati jog ellen annyian, mint az átaiános szavazati jog mellett; de azok, a kik e törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául elfogadták, és a kik nevezetesen elfogadták, hogy az 1848-iki V. törvényezikk által megállapított qualificatiok igenis föntartassanak és tovább ki ne terjesztessenek : azok ezzel nyilatkoztak az átaiános szavazati jog ellen is. Már első fölszólalásom alkalmával jeleztem, hogy én a választói jognak meghatározását nem az elmélet alapján akarom megállapítani, hanem az ország viszonyait akarom e tekintetben figyelembe venni, és ha én az átaiános szavazati jognak már elméletét sem fogadhatom el: még kevésbé fogadhatom el saját viszonyaik között. Van egy neme az adócensus nélkül adandó választói jognak, melyet igenis hajlandó vagyok magam is elfogadni, melyet fölállított az 1848-ki törvényhozás is, és a melvet a jelen törvényjavaslat kiterjeszt az ország ama részeire, a hol eddig alkalmazásban nem volt, tudniillik az adócensus nélkül való értelmi qualificatio alajy'án megadott választói jogosultság. A választói jogosultságnak ez alapon való megadását igenis helyeslem; de sehogy sem helyeselhetem az átaiános szavazatjognak mindennemű értelmi qualificatio nélküli behozatalát ; mert azt a társadalmi rend s alkotmányos szabadságunk érdekével, s a közművelődés terjesztésével ellenkezőnek tartom, s azért határozottan ellenezni vagyok kénytelen. (Tetszés a jobb oldalon.) Mocsáry tisztelt képviselő ur kérdést intézett hozzám, miért kívánom a választó-kerületekre vonatkozó módosítás iránti törvényjavaslatot csak akkor nyújtani be, mikor a választók első névsora elkészül. Válaszom egyszerű: mert nem tartanám helyesnek a választó-kerületeket csupán egyoldalúkig, a népességet véve figyelembe, megállapítani; de igenis szükségesnek tartom ugy a vagyoni, mint az értelmi