Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-266
£06. országos ülés Julius 7. 1874. 305 rekvéssel pedig illető polgártársaink, illetőleg azok képviselői nem a magyar államnak, hanem egy idegennek érdekében tehetnek szolgálatot; mert mindaddig, mig Magyarország mind erkölcsi, mind politikai, mind anyagi és szellemi tekintetben fölénynyel biró ország, és mint jogállam fönáil: az ellene irányzott merényletnek a legtávolabb kell állni azoktól, a kik e közös hazát egyesült erővel kötelesek védelmezni. Történtek tegnap még egyéb fölszólalások is, és némelyek mintegy rémképet tüntették elő, főleg a kormány és pártja részéről azon eshetőséget, hogy ha a birodalom másik fele netalán Németországba beolvasztatnék. Erre nézve a nélkül, hogy saját nézetemet e tekintetben előadnám, igen rövi-* den csak annyit jelentek ki, hogy csodálkozom, hogy azok között, a kik ezen elszakadástól nem tartanak : vannak olyanok, a kik épen a pragmatica sanctiot és a personal-uniot mindenüvé beszőni szeretnék, és mégis a jelzett beolvadást óhajtják; — mig ellenben a kormány és pártja részéről elfeledi azt, hogy a közös-ügyek intézményének megalkotásával azt, a mi ezen pragmatica sanctioból kifoly, tudniillik a haza függetlenségét és önállóságát megvédeni elmulasztották, és mégis most bátran hivatkoznak arra, a mint ezt a tisztelt belügyminister nr is tette. Azonban meg vagyok győződve, azokkal szemben, a kik a pragmatica sanctiot védik, s kik valamely bekövetkezendő eseménytől félnek, vagy nem felnek, hogy az események hatalma sokkal erősebb lesz, mintsem akár az egyik, akár a másik oly erővel bírna, hogy azoknak bekövetkezését föltartóztathassa. Be fognak azok következni akár félünk, akár nem : mert be kell azoknak következniük. A mi már a központi bizottság által beterjesztett határozati javaslatot illeti, megvallom, e részben lényegileg és elvileg osztozom ugyan a határozati javaslatban, s miután nem tudom, hogy az átalános vita alkalmával fog-e e fölött határozat hozatni, nehogy annak módositása és az utóbbi indokolásától elessem, bárha azon reményben vagyok, hogy saját pártunk részéről beterjesztett indítvány el fog fogadtatni, mely szükségtelenné tenne minden e részbon beadott modositványt; azonban mégis azon esetre, ha ez nem történnék: kénytelen vagyok ezen határozati javaslathoz beadandó rövid módosításomat pár szóval indokolni. Előre kijelentem, hogy ahoz, a mit Porit képviselőtársam a szövegbe fölveendőnek tart, tudniillik hogy az a határőrvidék választási viszonyai rendezésére is kiterjesztessék, azt szintén elfogadom ; de magát a határozati javaslatot ugy, a mint az be van terjesztve, különösen azon részekre nézve, mely azt mondja: „a minister a választók első állandó névjegyzékének elkészülte után legyen köteles a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni, hogy az EÉFF. H. NAPLÓ 18'?. XI. KÖTET. még a jelen ülésszak alatt tárgyaltassék 11 — ezt kielégítőnek nem tartom, annyival kevésbé, szemben az átalános vita alatt Horváth Gyula képviselőtársamnak a belügyminister úrhoz intézett interpellatiojára a belügyministertől adott válaszszák Mert a belügyminister csak azt helyezte kilátásba, hogy az őszi ülésszakig a megye és a királyföld rendezése iránt törvényjavaslat fog elkészülni s a háznak beterjesztetni. Részemről a választó kerületek aránytalanságának kiigazítását nem látom összefüggésben lenni a megyék kikerekitésével, különösen tekintve az Erdélyben lévő viszonyt. Megengedem, hogy aKirályföld rendezését, mely annyi éveken át elmulasztatott, a minister ur most ezen ürügy alatt szeretné keresztülvinni. Azonban ez nem tartozik ide. következőleg nem lévén megnyugtató az azon interpellatiora adott felelet: e részben szükségesnek látom modositványt beterjeszteni, mely csak arra vonatkozik, hogy azon általam fölolvasott sor: „a választók első névjegyzéke .... de" szóig kihagyassék, és a végéhez tétessék, nem csak „tárgyaltassék" , de egyszersmind „törvénynyé is válhassak 11 ; mert a tárgyalás által még nincs elérve a czél, melyre a törvényjavaslat czéloz. Ép azért bátor vagyok a következő módosítást előterjeszteni: „a negyedik sorban ezen szavak „a választók első állandó névjegyzékének elkészülte után ..." kihagyassanak, a végéhez pedig hozzáteendők ezen szavak: „és törvénynyé válhassak lí . Elfogadva Mocsáry indítványát, ajánlom saját módositványomat. Remete Géza: A tisztelt ház kifáradt türelmével szemben, szolgáljon megnyugtatásul azon kijelentésem, hogy én sem Beöthy-féle predikáezió, sem Mocsáry-íéíe akadémia-szerű beszédeknek barátja nem vagyok. Tisztelt ház ép ugy nem volt szándékom jelenleg az átalános tárgyalásnál nyilatkozni, a mint teljes meggyőződésem szerint, nem volt szándéka Eötvös Károly barátomnak sem, tegnapelőtti ártatlan fölszólalásával a létesült eredményt előidézni. Az én jelenlegi fölszólalásomnak egyedül a tegnapi ülésben Csanády képviselő ur által tett nyilatkozat szolgál alapul; mielőtt azonban a nyilatkozatra teendő észrevételeimre áttérnék, miután már fölszólaltam : bátor leszek átalánosságban is néhány megjegyzést koczkáztatni ezen törvényjavaslatra vonatkozólag. Én részemről tökéletesen osztozom Simonyi Ernő képviselőtársam azon kijelentésében, hogy az 1848-ik évi V-ik törvényczikk határozatai elég szabatosak és kimerítők arra, hogy a nemzet valódi akarata érvényesülhessen, és teljes meggyőződésem, ha az ebben foglalt határozat a múlt választások alkalmával megtartattak volna; nem lett volna szükségünk most uj törvényt alkotni, s nem lenne okunk panaszra. Mig azonban, tisztelt ház! Magyarországban a törvényt a pártszenvedély és az 39
