Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-264
266 264. országos'ülés július 5. 1874. utasítást akart adni a tisztelt ház, vagy ha közülünk valaki azt tenni akarta, ezt mint parlamenti tulkapás, szokott visszautasittatni: most az követeltetik, hogy a határozati javaslat indítványozója, vagy a ház adjon ilyen részletes utasítást. Én részemről ezt a dolog természetével határozottan ellenkezőnek tartom. Határozati javaslatomban czélom az volt, hogy a rabbi-seminarium föíállittassék; de ugy, hogy jogtalanság a másik félen se követtessék el. Ezen határok közt a végrehajtás, szerintem, a kormányt illeti, mely saját felelősségére fogja azt eszközölni. Részletes utasítást ez iránt nem adhatok. Eötvös Károly: Tisztelt képviselőház! Nem a siker reményével, hanem kötelességérzetem által utasítva, veszem egy pillanatra igénybe az igen tisztelt ház figyelmét. A mennyiben a vallás- és közoktatási minister ur az általa beterjesztett határozati javaslatot visszavonta volna: tisztelettel kijelentem, hogy én azt a határozatot magamévá teszem ; magámévá teszem pedig azért, mert én részemről helyesnek tartom, hogy ezen kérdés most ezúttal végleg elintéztessék, (Helyeslés jobbról.) és szükségesnek tartom azt, hogy mi azon határozati javaslat által, mely Tisza Kálmán igen tisztelt képviselő ur által benyujtatott, azon máris igen nagy izgatottságnak, mely a magyarságban van, még uj alapot és tápot ne adjunk. (Mozgás.) Bocsánatot kérek, Tisza Kálmán igen tisztelt képviselő ur azon nyilatkozatával, hogy a rabbi-seminariumot föl akarja állítani; de a nélkül, hogy ez által a másik felekezetnek jogsérelmet okozzon, s azzal, hogy kimondja, hogy ezen alap jogi természetének vizsgálatába nem akar avatkozni, még épen nincs eldöntve: vajon történik-e jogtalanság vagy nem. Én azon nézetben vagyok, hogy azon alap, bármiképen keletkezett: ma tényleg államilag kezelt valódi állam-alap, és akármiképen fogjuk föl ezen dolgot az egyik vagy a másik oldalról: a képviselőháznak nem lehet hivatása ezen alap jogi természetének megvizsgálásába bocsátkozni, és egyátalán nem áll jogában az executiva hatáskörét megszabni, midőn ezen alap jövedelmeinek értékesítéséről van szó. De nem nyújtom előadásomat s egyszerűen kijelentem, hogy miután az igen tisztelt vallás- és közoktatási minister ur által előterjesztett, de később visszavont, és általam magamévá tett határozati javaslat által a kérdés meg lesz oldva, és miután az által a szakadás, mely a zsidóság kebelében épen annak alaptalan reményében talál táplálékot, megszüntetik; miután ellenkezőleg a Tisza Kálmán igen tisztelt képviselő ur által beadott határozati javaslat a kérdést elodázza a nélkül, hogy bármily irányban is megoldaná: részemről a vallás- és közoktatási minister urnák határozati javaslatát pártolom. (Élénk helyeslés. Másfelöl ellenmondás.) Gaál Mihály : Tisztelt ház! Ugy a lapokban, mint a házban is többször hallottam emlegettetni . . (Zaj. Halljuk\ Szavazzunk l) Elnök Í Ne méltóztassék félbeszakítani a tanácskozást, midőn szónok élni akar jogával. Gaál Mihály: Tisztelt ház! Ugy a lapok tele vannak azon váddal, mint itt a házban is többször fölemlittetlk, hogy itt ez oldalról akadályoztatik a tanácskozás. Én azonban ennek ellenkezőjét látom, ugy ez alkalommal, mint láttam a tegnapi napon is. Igenis, a túloldalon nem méltóztatnak annyi türelemmel lenni. (Jobb jelöl: A dologra \) Ha tegnap Oláh Gyula tisztelt képviselőtársamat méltóztattak volna kihallgatni: az esetben föl sem szólaltam volna; de látom azt, hogy őt, a ki ép azon privilégium ostromlása tekintetéből szólalt föl, a mely nekem is aggodalmat okozott, — nem méltóztattak kihallgatni: ez által indíttatva éreztem magamat arra, hogy fölszólaljak. Tisztelt ház ! Egyébiránt a minister ur a legfőbb oka, hogy ezen ügy ily hosszas terjedelmet vett. Ha azt a kevés dolgot és az eljárást ily bőven nem ereszti föl: bizonyosan kevesebb szóárt idézett volna elő. Miután maga először jogi, másodszor politikai tekintetben fölvette, és mindegyik tekintetben indokolni kívánta a dolgot: nagyon természetes, hogy az illető képviselőknek, különösen jogi tekintetben, nem lehet hallgatniok. Sok észrevételem volna jogi tekintetben; de egyet különösen nem hallgathatok el, és ez az, hogy a minister ur nyomatékot kívánt adni e tekintetbeni nézetének a fejedelem személyének bevonása által; de nem mellőzhetem el azt sem, hogy a maga gyöngeségének nyomatékot adott az által is, hogy törvényes bírákat véleményadás végett hivott föl. Bármikép döntsön is a ház: örökösen fönmarad az, hogy az ellen a bíróság előtt föl lehet lépni; a tekintetben tehát, midőn a minister ur a legfőbb törvényszéki birák véleményének kikérésével döntötte el a dolgot: ez által a rendes bíróságnak eljárását zavarta meg. Azt kérdem, hogy ha jogosultak vagy a magokat jogosultaknak képzelők a törvény útjára lépnek: nem esnek-e kifogás alá azon birák, a kik ily véleményt adtak? Egyébiránt valamint a tisztelt minister ur két tekintetben vette szemügyre a kérdéses izraelita ügyet, tudniillik tulajdon vagy jogi, és culturai vagy politikai szempontból: ugy én is e két tekintetben fogok egy pár szót szólani. Jogi tekintetben semmi esetre sem fogadhatom el azon álláspontot, hogy ezen alapból, mely törvényellenes zsarolásból keletkezett, másokat is lehessen részesíteni, mint azokat, a kik azt befizették. Culturalis és politikai tekintetből elfogadom, hogy ha a czél szentesítené az eszközt: az esetben inkább lenne ez alap a rabbi-seminarium és más