Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-264
258 264. országos ülés Julius 5. 1874. symbolikával is kellett foglalkoznom, s akkor szerzett ismereteim alapján merem mondani, hogy vagy a ker. hitfelekezetek nem hitfelekezetek: vagy e két zsidó-felekezet nem két hitfelekezet, mert a kettőt egy fogalom alá vonni nem lehet, Ugyan kinek jutna eszébe a két protestáns egyházat, melynek tanai megegyezők, de az egyik consistorialis, a másik presbiterialis szerkezetű: két felekezetnek mondani; pedig két egyházat képeznek. A hol az egyház-szervezet, avagy külső szertartások, az életmód eltérők: ott lehet két testület, de nem két hitfelekezet. Sokkal nagyobb különbséget ismerek én a protestáns egyetemeken kifejlődött theologiai irányok közt, melyek egy és ugyanazon testület keretén belül vannak, mint a mely különbség kimutatható a két izraelita hitfelekezet közt. A két felekezet közt különbség van bizonyos rituális dolgokban, egyházi szerkezetben; de a dogmákban már azért sem lehet, mert minden orthodox zsidó tiltakoznék az ellen, hogy dogmái volnának. Ezt bátor voltam azért fölemlíteni, mert ezen körülményből foly egy módosításom, melyet a tisztelt ház figyelmébe ajánlok. Nevezetesen ha az alap jogi természeténél fogva izraelita czélokra szolgáló országos alap: nem látom át, mily következéssel jő a tisztelt minister ur előterjesztésébe az, hogy ezen alapból föntartott tanintézeteknél, ugy a rabbi-seminariumnál is a tanerőket ne ő nevezze ki. Én kérném, méltóztatnék azon határozati javaslatot — akármelyiket fogadja el a ház — akként módosítani, hogy ezen alapból föntartott intézetekhez a tan- és nevelő-erőket a közoktatási minister nevezze ki. Azt. hiszem, a ház határozatának alapja épen az, hogy ez egy országos alap izraelita iskolai czélokra. Ha országos alap, melyet az ország közoktatási felelős ministere kezel: akkor az ezen alapból föntartott intézet tanerőit csak a ministernek lehet kinevezni. Ez annyival inkább szükséges; mert ha egy comité állíttatik föl, mely a tanerőket válassza: például a rabbi-seminariumnál, meglehet, esetleg azon comité tagjai épen az egyik, vagy a neológ, vagy az orthodox párthoz fognak tartozni, és ha a most fönálló izraelita iroda fogja azt a comitét alakitani: akkor a másik fél épen olyanul tekintendi ezen intézetet, mintha csak az egyik párté lenne. Én pedig azt hiszem, az alap jövedelmét az összes zsidóság culturalis czéljaira kell fordítani és nagy fontosságú dolognak tekinteném épen azt, hogy azon rabbi- seminarium ne az egyik felekezet intézetének tekintessék, hanem az egész zsidóság számára szolgáljon. Ezen okból kérem, méltóztassék a határozati javaslatot, bármelyikét méltóztatik elfogadni: akként módosítani, hogy ezen alapból föntartott intézet tanerőit a közoktatási minister nevezze ki. Ez volna az egyik módositvány. A másik pedig az, hogy ezen rabbi-seminarium akként legyen szervezve, hogy gondoskodva legyen arról, hogy a különböző rituális és theologiai irányok képviselve, illetőleg tanítva legyenek. Azt mondják most az orthodoxok, nem akarják elfogadni ezen rabbi-semiraumot, sőt ellene tiltakoznak, de ép ebben nincs igazuk. Ha átalában az ő meggyőződésűk szerint egy seminarium fölállítása a zsidóság elveivel nem egyeznék meg: akkor nem egyeznék az meg külföldön sem, például épen most állítanak fül egyet Berlinben. Berlinben tehát megegyeznek az orthodox zsidóság elveivel, Magyarországon nem ? Tudjuk, hogy az orthodoxok is alkalmaznak rabbikat, kik vagy Galicziából, vagy a boroszlói seminariumból kerülnek ki. Tehát külföldön képzett rabbik alkalmazhatók; de magyar seminariumban képzettek nem? Ha külföldön az orthodox zsidók megengedik a seminariumot, azt hiszem, megengedhetik Magyarországon is és ez azon pont, melynél leginkább látom azt, hogy igazolatlan szenvedély vezeti az orthodoxokat; mert nem azt kívánják, hogy ők kapjanak valamit, hanem az, hogy a másik fél ne kapjon semmit, és hogy ne legyen rabbi-seminarium. Én pedig azt országos kulturális érdeknek tartom, Bocsásson meg Tisza László tisztelt képviselő ur. de nem látom igazát, midőn azt mondja : az elemi népiskolák ép oly kulturális érdeküek, mint a rabbiseminarium. Elismerem fontosságukat, de amazok nem pótolhatják ezt, mert a rabbi-seminariumban képeztetnek azon emberek, kik a község élén állnak s azt vezetik, kik az iskolák fölött fölügyelnek s még eddigelé sokkal nagyobb befolyása volt a rabbinak, mint az iskola-tanítónak. Ez az oka, miért a rabbi-seminarium culturai fontosságát nem pártolják a népiskolák. Ha jelenleg az úgynevezett orthodoxok a szenvedélytől elvakítva, ezen rabbi-seminarumba, talán az első években nem fognak küldeni senkit, s az ott tanultakat talán rabbinak sem alkalmazzák; de azt hiszem, az idő lelohasztja az indulatokat, később higadtabbak lesznek s ép ugy fogják használni ezen rabbi-seminariumot, mint a neológok. Ez az, a mit én különösen óhajtok, ez fogja a rabbiseminariumot egy fontos közművelődési intézetté emelni. A neológoknál szintén baj az most is. hogy rabbiaikat külföldről hozzák be, hol egészen más szellemben képeztetnek ; de legalább kiképzett és művelt emberek, mig az orthodoxok nagyobb részben nem alkalmaznak ily képzett embereket. Az orthodoxoknak tehát, illetőleg az országnak még nagyobb szüksége van ily rabbi-seminariumra, hogy a zsidóság azon része, mely magát orthodoxnak nevezi, müveit vezetők alatt álljon. Azt méltóztatott mondani, hogy honosítási törvény nem létezvén, a bevándorolt rabbi ép oly poli gára az országnak, mint a többi. Az igaz. De mert
