Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-264

256 264. országos ülés. Julius 5. 1874. De engedje meg nekem a tisztelt ház, hogy egy pár nagy szót, mely itt üresen elkongott, viszszautasitsak. Ilyen az előttem szóit képviselő ur ál-liberalisniusról való eszmefuttatása, melyet szónélkül hagyni nem tudok. De a nélkül, hogy erre refiectálnék: még üresebb kongóhangnak tartom azon mondást, hogy azok, kik a minister javaslatát nem pártolják: a culturalis fejlődést gátolják. Erre egyszerűen azon kérdést vagyok bátor a tisztelt képviselő úrhoz intézni: vajon az elemi iskolák pártolása nem culturalis czél-e ? Mert eddig nem hallottam senkitől, ki, — hogy ezzel a szóval éljek, — az orthodox ügyben szólalt föl, hogy az elemi iskolák támogatását, vagy a közös népnevelő-tanodák fölállítását akadályozta volna. Ilyen üres, egymást sértő kifogásokkal tisztelt ház, nem siettetjük az ügy előmenetelét. Magára a dologra áttérve, bátor vagyok megjegyezni, hogy az alap eredetének vitatásába nem bocsátkozom. Előttem tény az, hogy az alap létezik. Tény, hogy ez alap az összes zsidóság pénzéből jött öszsze, melyben most két felekezet létezik: az orthodoxok és a neológok. Ez előttem elvitázhatlan tény és én e tény alapjára állok. Tény pedig azért, mert itt nem törvényes és nem polgári teendőkről ; hanem egyháziról van szó. Valamely felekezet lételét vagy nem lételét csakis egyházi tekintetben lehet constatálni. Ha pedig két felekezet egyházi tekintetben létezik: azt hiszem magok a congressus határozatainak pártolói sem tagadhatják meg. Erre a congressns nyújtotta a legnagyobb biztosítékot. Igen különösnek tartanám, ha valaki egyházi szempontból, felekezetnek ismerné el a protestánsokat, unitáriusokat; de a katholikusokat, tehát saját meggyőződésük szerint a iegkeresztényebb vallásuakat hitfelekezetnek lenni megtagadná. A mi ezen alapnak föloszthatóságát, vagy föl nem oszthatóságát illeti, abba most nem avatkozom; annak ideje ugy hiszem, elkövetkezik: akkor, midőn az országgyűlés minden Iiasonnemü alapokról intézkedni fog. De tény lévén az, hogy ezen alap mindkét izraelita hitfelekezet filléreiből gyűlt össze: nem vonható kétségbe az sem, hogy azt mindkettőnek érdekében kell fölhasználni és pedig legelőbb iskolai czélokra. Megjegyzem azonban most mindjárt, hogy én a rabbi seminariumot már csak másod helyen tekintem iskolai czéínak; teljesitendők tehát mindenek előtt mindazon költségek, melyek a két hitfelekezetnek közös költségei. Ilyeneknek tartom az alap föntartására való kiadásokat; ilyeneknek tartom a vakok és süketek intézetének kiadásait, azon megjegyzéssel, hogy oda azután igazságos arányban vétessenek föl a nyomorultak mindkét felekezetből; ilyen azonkívül a tanitó-képezde is, melyből mindkét hitfelekezet nyerhet tanítókat; de nem tekintem ilyennek a rabbi semminariumot, melyet egyik fél egyátalán használni nem akar, és épen azért ugy kívánom fölosztatni a még fölosztatlan tőke kamaiáit, hogy abból minden hitfelekezet az általa is elismert czélokra az illető részletet kikapja. (He«lyeslés.) Levonván tehát a közös kiadásokat, a többit kívánnám a két felekezet közt, — miután más kulcsot kitalálni nem tudtam, ha valaki jobbat talál, annál jobb, — a lélekszám aránya szerint fölosztatni. Lehet, hogy sokan megütköznek ezen; mondjanak azonban más kulcsot, s én szívesen elfoga-f dom, mert én mást föltalálni nem tudtam. Ázt, hogy nincs honosítási törvényünk, valamint, hogy száz ezerek jöttek be már az országba, kik ezen alaphoz egy fillérrel sem járultak: nem tekintem akadálynak. Elég baj az, hogy nincsen honosítási törvényünk; de tény az, hogy azok is polgárai a hazának. Addig pedig, mig honosítási törvényünk nem lesz, ő rólok is, mint e hazának gyermekeiről gondoskodnunk kötelességünk. Ez tisztelt ház, röviden nézetem és éhez képest bátor vagyok a tisztelt ház elé egy határozati javaslatot beterjeszteni, {Halljuk \) Ezt épen azért teszem, mivel Zsedényi Ede tisztelt képviselő ur ajánlata által az ügyet kissé elhalasztva látnám, én pedig ugy mint a tisztelt háznak többsége, óhajtom: hogy a neológok saját hazafias czéijaikra, a szükséges rabbi semminariumot minél előbb megkaphassák. Ebben az értelemben szól határozati javaslatom is, mely következő. Utasítsa a ház a közoktatási ministert, hogy mig a törvényhozás az izraelita iskolai alapnak jogi természete eshetőleg mi aránybani megosztása fölött döntene: ezen alapot megosztatlan kezelvén,, az izraelita iskolai alap jövedelmét oly formán használja föl, hogy teljesittetvén legelőbb is a valódi közös költségek mint a kezelési kiadás, süketnémák s vakok intézetébeni alapítványok, a közös néptanítói képezde költségei, az ezektől fönmaradt összeg a két felekezet érdekeire azon arányban fordittassék, melyet azok lélekszáma kimutat, s a congressistákat illető rész első helyen a rabbiseminarium fölállítására fordíttassák, a minister ur pedig szintúgy ezen seminariumot, mint az ezea alapmaradék másik részéből segitett orthodox izraelita népiskolákat is pontosan ellenőrizze. Ezen utolsó pontra súlyt fektetek, mert én az ellenőrzést, itt elmondani nem akart okokból, nagyon szükségesnek látom. Ajánlom határozati javaslatomat. Molnár Aladár: Tisztelt ház! Miután az előttem fölszólottak közül, többen nagy részt elmondották már azokat, a miket én óhajtottam eb