Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-264

264. országos ülés Julius 5. 1874. 255 hogy ö az alapítvány értelmében kivánt eljárni; azon czélokat kívánta foganatosítani, melyeket az alapítók akartak elérni : azért én intézkedését és határozati javaslatának első részét teljesen correctnek, teljesen az alapítvány levélnek megfelelőnek tartom; de nem tartom ilyennek a határozati javaslat végintézkedését, vagyis végsorait. Ha jól értettem, a nűnisteri határozati javaslatban az van, hogy a jövedelemnek azon része, mely a rabbi képezde fölállítása, a siket-néma intézet dotatioja után fönÉfiarad: kizárólag az orthodox izraeliták elemi iskoláira fordítandó. Ezen tételét ugy, mint a ministeri határozati javaslat fölállította: én nem fogadhatom el; mert nem tartom épen azon elvekkel megegyeztethetőnek, melyeket a ministeri határozati javaslat előadott azon egyszerű okból, mert, mihelyt kizárólagosan osztom meg a jövedelemnek egy részét: megosztom magát az alapot is. (Helyeslés.) Kétségtelen, hogy ha én azt mondom: a kimutatás szerint százezer forint jövedelme van az alapnak, ebből kiadok azon intézetekre ennyit meg enyftyit, a fönmaradt összeget pedig kizárólag az orthodox elemi iskolákra fordítom: tény, hogy megosz-. íottam az alapot. Már pedig a minister maga hivatkozott reá, és ez mondatik az előterjesztett iratokban is. miszerint ezen alap az alapító által osztathatlannak jelentetett ki: következőleg a megosztást magába foglaló intézkedés ellenkeznék az alapitó szándékával. Én részemről nem tartom helyesnek, hogy a ministeri határozati javaslatnak ezen része megemlittessék; hiszen mindig azon alapon állunk, hogy egy zsidó vallásfelekezet van: következőleg a fölállítandó humanistikus czélok és intézetek vallásfelekezeti különbség nélkül részesittethetnek abban. Hiszen abban a rabbi képezdében, azon intézetekben és iskolákban tanulhatnak neológ vagy orthodox zsidók: következőleg nem tartom helyesnek, hogy a képviselőház akkor, midőn törvényesen előtte csak a törvényben meghatározott vallásfelekezetek vannak: akkor ő a maga határozatában, az alapitó szándékával ellenkezőleg, azt mondja, hogy csakugyan van két izraelita vallásfelekezet. Már pedig, mikor ezen határozatban megemlittetnek az orthodox zsidók, ez a két felekezetnek kimondását involválja magában. (Helyeslés.) Ennélfogva, tisztelt ház,, én elfogadva a ministeri határozati javaslatnak első részét, azonban módositványt vagyok bátor a tisztelt háznak benyújtani, hogy a határozati javaslat három utolsó sora ezen szó után „állíttatik föl", tudniillik rabbi képezde, vak- és siket-néma intézet, következő szavak tétessenek: „a jövedelemből fönmaradt összeg pedig az alapitó intézkedése által megjelölt egyéb czélra. főleg izraelita elemi iskolák segélyezésére fordittatik." (Helyeslés.) Én is azzal zárom be előadásomat, a mit a minister ur kezdetben mondott : „Az izraelita népesség műveltsége nem lehet közönyös Magyarországra nézve sem állami, sem euíturai, sem nemzetiségi szempontból." Én is azt tartom, „hogy az oly ál-liberalismus köpenye alatt semmiféle oly intézkedéshez nem fogok járulni, mely a culturának valóságos megtagadása, és a mely az egész művelt világ méltó rósz ítéletét fogná Magyarországra nézve maga után vonni." (Helyeslés.) Elfogadva a ministeri határozati javaslatot, bátor vagyok ahoz benyújtott módositványomat elfogadásul a tisztelt háznak ajánlani. (Helyeslés jobb felöl. Smvasmnkl) Tisza László : Ha igen sokan utánnam fölírva nem volnának, és már számtalan kísérlet ki nem mutatta volna, hogy a föltételes lemondás semmit sem ér: én igen szívesen lemondanék a szóról. (Halljuk \) Méltóztassanak megengedni, hogy a lehető rövidséggel e mindenesetre fontos tárgyhoz én is hozzászóljak; (HaUjukX) nem fogadhatván el a minister ur határozati javaslatát, és nem vehetvén azt tudomásul már csak azért sem, mert az egyszerű tudomásulvétel által annak indokolását is magamévá kellene tennem, mit legkevésbé sem tehetek. Mielőtt magára a tárgyra nézve véleményemet elmondanám, méltóztassanak megengedni, hogy pár rövid megjegyzést tegyek az előttem mondottakra; megjegyezvén, hogy ha e kérdésben rokon- vagy ellenszenv határozhatna s nem tisztán a szoros igazságból akarnék kiindulni : némileg én is kénytelen volnék tisztelt Kállay Ödön képviselőtársam véleményének igazat adni. De azt hiszem, hogy itt sem rokon-, sem ellenszenv befolyást nem gyakorolhat, s csak magát a szoros igazságot kell tekinteni. Ezt előrebocsátva, kénytelen vagyok megjegyezni , hogy egyátalában nem osztozhatom tisztelt Simonyi Ernő képviselőtársam azon nézetében, hogy a ház e fölött nem határozhat. Ez egy ministerium által kezelt alapítvány, ennélfogva azon meggyőződésben kell róla lennem, hogy, mint minden ily alapitványnyal szemben, a ház ellenőrzési jogát, nemcsak gyakorolhatja, de annak gyakorlása épen szoros kötelessége. (Helyeslés.) Én tehát a házat e kérdésben illetéktelennek egyátalában nem tartom. Nem osztozhatom Kállay Ödön képviselőtársamnak sem azon nézetében, hogy a hitfelekezetek, csak ezen alap indokából létesültek volna az izraeliták közt. Mert hiszen, nálam idősebb emberek jobban emlékezhetnek reá, hogy már sokkal ez alap létesítése előtt voltak az országban, akkor úgynevezett reformált zsidók, egészen külön zsinagógákkal. Tehát már akkor neológ hitfelekezet létezett.