Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-264
254 264. országos ülés Julius 5. 1874. kolásban fölhozatnak, és nem helyesli azokat; de | megnyugszik azokban, mert nem lehet máskép, tehát elfogadja, főleg indokolja aggodalmait a modern állam eszméivel, a modern cultura eszméivel, és bámulatos, hogy akkor, midőn a modern culturára hivatkozott: azon következtetésre jutott, hogy nem kell műveltség, nem kell művelt papokat képző iskola. Meglehet — én nem vagyok szakember — ez talán a modern culturához tartozik. Részemről azonban oly modern culturát, mely ellenkezik azzal, hogy a vallásfelekezetek papjai oktatásban részesittessenek: nem fogadhatok el. A corollariuma annak, a mit Zsedényi képviselő ur kivont az általa fölállított okoskodásból: az, hogy mivel a képviselőház, nem akarja ignorálni, hogy orthodos és neológ zsidók léteznek, és másrészről, a mit én is helyeslek, nem bírálhatja meg, hogy hány zsidó vallásfelekezet van, — mellékesen jegyzem meg, hogy három ily felekezet van, mert Eötvös Károly képviselő ur egy harmadik felekezet nevében is nyújtott he kérvényt, — mondom, tisztelt képviselő ur okoskodásának az volt a corollariuma, hogy utasítsuk ezen egész ügyet a bírósághoz. Én, tisztelt ház. már többször tettem azon tapasztalást, hogy a midőn egy eszme, egy helyes intézkedés fölmerül, mely a haladás és az előretörekvés jelzője volna: ezt némelyek az által akarják megakadályozni, hogy beláthatlan hosszú időre elodázzák. Nem ritkán történt ez. Csak rövid idővel ezelőtti tanácskozásokból tudunk rámutatni egy példára, hol azt hangoztatták, hogy a hosszú időre való elodázás egyértelmű a megsemmisítéssel. Mert az ügy helytelenségét kimutatni nem lehet: ezért, elodázzák ezt oly időre, melyet senki belátni nem képes. (Helyeslés.) Bátor leszek azt is kimutatni: hogy a bírói útra való utasítás először inconsequens, másodszor kivihetetlen; inconsequens, mert, mint már először fölhoztam argumentumul, tudniillik hogy ha Zsedényi és többi képviselőtársaim okoskodása szerint, az 1867. előtti tények és rendelkezések érvénytelenek, és így az egész zsidó-alapra vonatkozó intézkedés érvénytelen: akkor nem létezőt bíró elé utasítani nem lehet, miután nem létező érvénytelen intézkedések forognak fon. De hogy az alap adassék vissza az egyeseknek, a kik befizették: ezt sem lehet eszközölni ; mert ha azt állítjuk, hogy valamely alap nem létezik : akkor annak tulajdona iránt biró elé menni lehetetlen. Hanem ha az a corollarium lehetséges, hogy vissza keli adni: tehát azoknak, a kik befizették ; már most, méltóztassék hánnelyik azon tisztelt képviselő urak közül, a kik ezt állítják, azt is megmondani: hogy ez kivihető-e, és mi módon? mert ha eltekintek attól, hogy eruálni lehetne az illető községeket, és azokban az illető egyes személyeket, hogy mily arányban járultak ez alaphoz: vajon megtörténhetik-e a visszaadás azoknál is, a kik nincsenek már azon községekben., vagy időközben megkeresztelkedtek? (Igaz! Igaz!) Vajon, tisztelt képviselő urak, azokat, kik időközben katholikusokká vagy protestánsokká lettek, a neológ zsidók közé fogják-e sorozni? (Helyeslés.) És, tisztelt ház, ha ez lehetetlen: azt állítom, hogy ez a biró előtt juridicailag is lehetetlen és kivihetetlen, mert a biró csak ott ítélhet, a hol felek vannak. A jelen esetben felek nincsenek, és pedig nincsenek a tisztelt képviselő urnák saját logikája szerint ; mert ő azt mondja, hogy itt a felek azok, a kik azt befizették. Arra, hogy valaki biró elé mehessen, jogszerű tulajdonosnak kell leírni. így tehát valamennyi az ezen alaphoz hozzájáruló egyén, vagy saját személyében, vagy meghatalmazott által kell: hogy biró előtt megjelenjen. Ugy, de az orthodoxok meghatalmazása nem érvényes ; mert felekezetök a törvény előtt nem ismeretes. Következőleg nem lehet sem egyik, sem másik félnek a biró előtt megjelennie ; mert nincs meg a szükséges törvényszerű alap és föltétel ahoz. Tehát az ügy a biró elé nem tartozik. De tisztelt ház, ha a biró elé tartoznék is ezen ügy, méltóztassék meggondolni, hogy egy alapítványnál, szóval egy közczélra fölajánlt összegnél, ha már egyszer befizettetett: többé az egyes személyeknek tulajdonjoga nincs. Az alapítvány a közczélokra szánt összeg jogi természete csak az lehet, hogy az azon czélra befizetett összeg a megajánlt czélokra fordittassék. Azon pillanatban, midőn valaki befizetett: azon pillanatban elvesztette ahoz személyes rendelkezési jogát következőleg őt a bírói ut sem illeti. Ugyancsak kérdem Zsedényi képviselőtársamat: mit szólana ahoz, hogy ha ma a protestáns vagy kathoíieus hitfelekezetben secták támadnának, — a mint ez utóbbi hitfelekezetben, méltóztatnak jól tudni, már meg is történt, az ő-catholicusok sectája, — mondom, mit szólana a képviselő ur ahoz, ha az emiitett hitfelekezetekben secták támadnának, és azt mondanák: a mi hiteb T einkkel ellenkezik ezen és ezen catholicus vagy protestáns iskolák létezése: kérjük tehát az illető alapot megosztani, kérünk mi is abból egy összeget, hogy azután mi is állithassunk föl külön iskolákat ? Igazságos volna ez ? Beleegyeznék a tisztelt képviselő ur? Biztosithatom a tisztelt képviselő urat, hogy ha ennek jogos voltát ma az országgyűlés declarálná: holnap már 26 külön vallásfelekezet támadna és kérvényezne ide, mindegyik egyenként külön vagyonrészt követelvén magának. Ezen és azon okok alapján, melyeket Rannicher képviselőtársam tegnapelőtt előadott, azon meggyőző^ désben vagyok, hogy azoknak nézete, kik a minister ur intézkedésében helytelenséget látnak: téves. Én abban összesíteni eljárásának helyességét,
