Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-263
2fi3. országos ülés Julius 4. 1874. 241 Sok — a mennyiben halljuk — járnak reánk, és mit kérnek ? csak azt, hogy ne legyen egy rabbiseminarium. Nem. azt kérik ők, hogy valamit kapjanak; az ő kérésök nem positiv, hanem negatív; nem akarják a seminariumot; és miért nem akarják ? azért, mert félnek a culturától; (Élénk helyeslés.) azon vallás pedig, mely magát a eulturával ellentétbe teszi, legyen az zsidó vagy nem zsidó: az tönkre teszi magát, tisztelt ház; (Élénk helyeslés.) mert a vallás csak ugy tarthatja magát, ha karöltve jár a eulturával; ha elfogadja a tudomány eredményeit, és maga is halad. (Élénk hosszas helyeslés.) A kérdés tehát az: legyen-e zsidó-seminarium vagy nem? Én azt hiszem, hogy tökéletesen belenyugodhatunk abba, a mit a minister ur mondott, és rá állhatunk: (Helyeslés.) akár nézzük az alapot, akár nézzük a ez élt, hogy legyen' zsidó-seminarium. De nincs is ebben semmi megszorítása a vallásszabadságnak. A vallás-szabadság megszorítása csak s;ít kezdődnék, ha azt mondanók: rabbi csak az lehet, a ki ezen seminariumban tanult: ezt azonban sem én nem akarom, sem más nem akarja, a ki a rabbi-seminarium fölállítását kívánja. De épen azért, mivel kezdetben a seminarium csak az egyik félt fogja érdekelni: ugy hiszem, hogy az orthodoxok iskoláinak segélyezése igy figyelembe veendő. Ámbár én azt hiszem, hogy az orthodoxok is a seminariumba küldhetik ifjaikat; mert hiszen ott nem dogmatikáról, hanem exegesisről, a keleti nyelvek tanulásáról van szó; már pedig ott csak jobban meg fogja tanulni ezt, mint a kalomei Hillel rabbitól ; de minthogy kezdetben mégis inkább az egyik rész fogja élvezni az alapot: kívánatos, hogy a másik fél is tekintetbe vétessék. Én ismerek sok proíenstáns embert, a Id katholikus iskolába küldi gyermekét. Az én gyermekeim két nevelője is egymásután katholikus volt, a nélkül, hogy én tudtam volna, mert nem kérdeztem vallását; e mellett azonban igen derék becsületes emberek voltak. Ép ugy az orthodox zsidók is tudván, hogy a seminariumban jó tanárok vannak: oda fogják küldeni fiaikat. De miután meglehet, hogy e részben vannak megrögzött eszmék, és nem fogják oda küldeni ifjaikat: nagyon szükséges, hogy a határozatban benne lenne az, a mi indítványoztátott, hogy az orthodoxok iskolái is tekintetbe vétessenek, és azoknak is nyújtassák segítség. Mert sok helyen az orthodoxoknak is vannak igen jó iskoláik, így például Gyarmaton és Szécsénben oly jó orthodox iskola van, hogy semmi kifogást sem lehet ellenök tenni, és a szellemük is jó. De a belföldön ismerek oly iskolákat, a hol a szellem nemcsak, hogy nem magyar, de egyátalában semmiféle szellem nincs bennök. (Derültség.) Én tehát azért kívánnám, hogy az orthodoxok iskolái is anyagi seKÉPY. H. NAPLÓ, 1 8Í. XI. KÖTET. gélylyel láttassanak el oly czélból, hogy legyen olaj is, melylyel a mécs föntartassék. Ezeknél fogva tökéletesen belenyugszom azokba, miket a minister ur proponált. (Zajos helyeslés.) Huszár Imre: Az előttem szólott tisztelt képviselő ur a házszabályok alapján megtámadta a jegyzői kart azért, hogy a szónokok nem a szerint szólittatnak föl, a mint a javaslat ellen vagy mellett beszélnek, hanem a szerint, a mint a ház egyik vagy másik oldalán ülnek. A tényt nem tagadhatom, mert ugy van. Bocsánatot kérek azonban a tisztelt képviselő úrtól, ez nem a jegyzői kar hibája, hanem hibája a tisztelt képviselő uraknak, a kik magokat fölíratják. Mert például én a jelen kérdésben nem volnék képes az egyik képviselő arczárói leolvasni: vajon orthodox-e vagy neológ? (Derültség.) Ezen az utón elindulva, az ember épen az ellenkező eredményre jönne, mert ha Pulszky képviselő urnák méltóztatott volna magát nálam fölíratni: én fölírtam volna őt azon könnyen megengedhető föltevésből, hogy velem együtt ő is orthodox. (De rültség.) Irányi Dániel: Tisztelt ház! A jelen ügynek igazságos eldöntbetése végett mindenekelőtt két kérdés iránt kell tisztába jönni. Az első nem az, ki alakította az izraelita alapot. Az első kérdés az, kinek tulajdona az israelita alap. következőleg ki rendelkezhetik arról. A második pedig: van-e egynél több felekezet a zsidó egyházban vagy nincs. Hogy az első kérdésre feleletet adhassunk : lehetetlen nem kutatnunk ezen alap eredetét. Az 1848—1849-diln szabadságharcz után a boldogtalan emlékezetű Haynau a magyarországi izraelitákra 2.300.000 frtnyi hadisarezot vetett. Ezen hadisarcz ellen az izraeliták ő felségéhez folyamodván, abból nekik 1.300.000 frt elengedtetett, vagyis a hadisarcz 1 millióban állapíttatott meg, és egyszersmind azon rendeltetést, nyerte, hogy az iskolák föntartására szolgáljon. Tisztelt ház! Én körülbelől 10 vagy 12 parlamentben voltam és hosszabb ideig mulattam minden országban, melynek parlamentjeit megvizsgáltam ; de kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy kivéve a franczia kamarát, a conp d'etat előtt : ily zajos kamarát sehol sem találtam. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Hogy ez a tanácskozások komolyságának, a ház tekintélyének, különösen a karzatok előtt mennyire kedvez : méltóztassanak megítélni. (Igaz! Ugy vanl) Ezen alap tehát, az én véleményem szerint, nem más, mint leszállított hadisarcz, vagy ha ugy tetszik, a hadisareznak pótléka. S én azt tartom tisztelt ház, hogy sem egy alkotmányos minister, sem Magyarországnak országgyűlése nem fogja jogosnak elismerni azt, hogy az 1848—1849-diki 31
