Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-263

2fi3. országos ülés Julius 4. 1874. 241 Sok — a mennyiben halljuk — járnak reánk, és mit kérnek ? csak azt, hogy ne legyen egy rabbi­seminarium. Nem. azt kérik ők, hogy valamit kap­janak; az ő kérésök nem positiv, hanem negatív; nem akarják a seminariumot; és miért nem akarják ? azért, mert félnek a culturától; (Élénk helyeslés.) azon vallás pedig, mely magát a eulturával ellen­tétbe teszi, legyen az zsidó vagy nem zsidó: az tönkre teszi magát, tisztelt ház; (Élénk helyeslés.) mert a vallás csak ugy tarthatja magát, ha kar­öltve jár a eulturával; ha elfogadja a tudomány eredményeit, és maga is halad. (Élénk hosszas he­lyeslés.) A kérdés tehát az: legyen-e zsidó-semina­rium vagy nem? Én azt hiszem, hogy tökéletesen belenyugodhatunk abba, a mit a minister ur mon­dott, és rá állhatunk: (Helyeslés.) akár nézzük az alapot, akár nézzük a ez élt, hogy legyen' zsidó-se­minarium. De nincs is ebben semmi megszorítása a vallás­szabadságnak. A vallás-szabadság megszorítása csak s;ít kezdődnék, ha azt mondanók: rabbi csak az lehet, a ki ezen seminariumban tanult: ezt azonban sem én nem akarom, sem más nem akarja, a ki a rabbi-seminarium fölállítását kívánja. De épen azért, mivel kezdetben a seminarium csak az egyik félt fogja érdekelni: ugy hiszem, hogy az orthodoxok iskoláinak segélyezése igy figyelembe veendő. Ámbár én azt hiszem, hogy az orthodoxok is a seminariumba küldhetik ifjaikat; mert hiszen ott nem dogmatikáról, hanem exegesisről, a keleti nyel­vek tanulásáról van szó; már pedig ott csak jobban meg fogja tanulni ezt, mint a kalomei Hillel rab­bitól ; de minthogy kezdetben mégis inkább az egyik rész fogja élvezni az alapot: kívánatos, hogy a má­sik fél is tekintetbe vétessék. Én ismerek sok proíenstáns embert, a Id ka­tholikus iskolába küldi gyermekét. Az én gyerme­keim két nevelője is egymásután katholikus volt, a nélkül, hogy én tudtam volna, mert nem kérdez­tem vallását; e mellett azonban igen derék becsü­letes emberek voltak. Ép ugy az orthodox zsidók is tudván, hogy a seminariumban jó tanárok vannak: oda fogják küldeni fiaikat. De miután meglehet, hogy e részben vannak megrögzött eszmék, és nem fogják oda küldeni ifjaikat: nagyon szükséges, hogy a határozatban benne lenne az, a mi indítványoz­tátott, hogy az orthodoxok iskolái is tekintetbe vé­tessenek, és azoknak is nyújtassák segítség. Mert sok helyen az orthodoxoknak is vannak igen jó isko­láik, így például Gyarmaton és Szécsénben oly jó orthodox iskola van, hogy semmi kifogást sem lehet el­lenök tenni, és a szellemük is jó. De a belföldön ismerek oly iskolákat, a hol a szellem nemcsak, hogy nem magyar, de egyátalában semmiféle szel­lem nincs bennök. (Derültség.) Én tehát azért kí­vánnám, hogy az orthodoxok iskolái is anyagi se­KÉPY. H. NAPLÓ, 1 8Í. XI. KÖTET. gélylyel láttassanak el oly czélból, hogy legyen olaj is, melylyel a mécs föntartassék. Ezeknél fogva tö­kéletesen belenyugszom azokba, miket a minister ur proponált. (Zajos helyeslés.) Huszár Imre: Az előttem szólott tisztelt képviselő ur a házszabályok alapján megtámadta a jegyzői kart azért, hogy a szónokok nem a szerint szólittatnak föl, a mint a javaslat ellen vagy mel­lett beszélnek, hanem a szerint, a mint a ház egyik vagy másik oldalán ülnek. A tényt nem tagadhatom, mert ugy van. Bocsánatot kérek azonban a tisztelt képviselő úrtól, ez nem a jegyzői kar hibája, ha­nem hibája a tisztelt képviselő uraknak, a kik ma­gokat fölíratják. Mert például én a jelen kérdésben nem volnék képes az egyik képviselő arczárói leol­vasni: vajon orthodox-e vagy neológ? (Derültség.) Ezen az utón elindulva, az ember épen az ellen­kező eredményre jönne, mert ha Pulszky képviselő urnák méltóztatott volna magát nálam fölíratni: én fölírtam volna őt azon könnyen megengedhető föl­tevésből, hogy velem együtt ő is orthodox. (De rültség.) Irányi Dániel: Tisztelt ház! A jelen ügynek igazságos eldöntbetése végett mindenekelőtt két kérdés iránt kell tisztába jönni. Az első nem az, ki alakította az izraelita alapot. Az első kérdés az, kinek tulajdona az israelita alap. következőleg ki rendelkezhetik arról. A második pedig: van-e egynél több felekezet a zsidó egyházban vagy nincs. Hogy az első kérdésre feleletet adhassunk : lehetetlen nem kutatnunk ezen alap eredetét. Az 1848—1849-diln szabadságharcz után a bol­dogtalan emlékezetű Haynau a magyarországi izrae­litákra 2.300.000 frtnyi hadisarezot vetett. Ezen hadisarcz ellen az izraeliták ő felségéhez folyamod­ván, abból nekik 1.300.000 frt elengedtetett, vagyis a hadisarcz 1 millióban állapíttatott meg, és egy­szersmind azon rendeltetést, nyerte, hogy az iskolák föntartására szolgáljon. Tisztelt ház! Én körülbelől 10 vagy 12 par­lamentben voltam és hosszabb ideig mulattam min­den országban, melynek parlamentjeit megvizsgál­tam ; de kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy ki­véve a franczia kamarát, a conp d'etat előtt : ily zajos kamarát sehol sem találtam. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Hogy ez a tanácskozások ko­molyságának, a ház tekintélyének, különösen a kar­zatok előtt mennyire kedvez : méltóztassanak meg­ítélni. (Igaz! Ugy vanl) Ezen alap tehát, az én véleményem szerint, nem más, mint leszállított hadisarcz, vagy ha ugy tetszik, a hadisareznak pótléka. S én azt tartom tisztelt ház, hogy sem egy alkotmányos minister, sem Magyarországnak országgyűlése nem fogja jo­gosnak elismerni azt, hogy az 1848—1849-diki 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom