Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-263
263. országos ülés Julius 4. 1*74. 233 a mint az a jelentésben s a beadott határozati javaslatban ki van fejezve; de mert e méltányosság az alap rendeltetésében gyökeredzik. Az izraelita iskola-alap egyik czélja az izraelita tanitó-képezde föntartása, mely Budapesten létezik, s a mely, a mint személyesen meggyőződtem, használtatik az egyik s a másik párti hitközségek fiai által. Úgyszintén az alapítványok a siket-némák s a vakok intézetében adományoztatnak, minden tekintet nélkül arra, hogy mily hitközséghez tartozik a szerencsétlen gyermek. S így az iskola-alap jövedelmeinek egy nagy részét, jelesen negyvenkét ezer forintot, e szerint a két párt közösen használja. Az iskolaalap első föladata azonban a rabbi-képezde lévén — megengedem, hogy az egy ideig csak az egyik párt által fog használtatni, s költségei valószínűleg 22.000 fortra fognak évenként rúgni; de az orthodox párt teljes kárpótlást nyerhet az által, hogy az elemi iskolák segélyezésére szánt összeg főleg vagy kizárólag az ő javokra fog fordíttatni: mintán az ő iskoláik e segélyt leginkább követelik, s mely összeg legalább 25.000 forintra fog menni. E nézet ellenében azon ellenvetés tétetik, hogy a jövedelmeknek ily kiosztása nekem méltányosnak látszik, de hogy az érdekeltek ily fölosztás méltányosságát nem ismerik el. Megengedem, hogy az orthodox párt e méltányossággal nem lesz megelégedve, s meglehet, hogy a congressus pártja sincsen megelégedve; de az nem bizonyit semmit: miután az érdekeltek oly követelésekkel lépnek föl, melyek az izraelita iskola-alap jogi természetével s rendeltetésével ellenkeznek. Ismételnem kell, hogy az izraelita iskola-alap föloszthatlan, nemcsak, mert az alapítólevélnek tekintendő felsőbb resolutio íöloszthatiannak nyilatkoztatja ; hanem, mert törvényeink eddig csak egy zsidó vallást ismernek; (Ugy van!) s mert a külön hitközségek elválása iránt ma biztos adataink nincsenek, s az elválási ügy ma még egészen ingadozó alapokon nyugszik, ugy, hogy ma nem két-, de tnlajdonképen háromféle hitközség létezik, sőt vannak számos izraeliták, kik egyik hitközséghez sem tartoznak. Ezen alap fölosztását bármi alakban kimondani fölötte veszélyes praecedens volna. De ilyes fölosztásra ma már lehetetlen is volna kulcsot találni. Mert az alap keletkeztekor a befizetők még orthodox és congressusi pártkülönbség szerint nem sorakoztak; azóta pedig honosítási törvényünk nem lévén, sok uj bevándorlóit van, különösen túlnyomókig az orthodox részen, kik az alaphoz semmit sem fizettek be, s így abból részt nem is követelhetnének. (Helyeslés.) Tudom végre, hogy az orthodox párt szószólói eljárásomat azzal támadják meg, hogy nincs öszhangzásban a múlt országgyűlésen ez ügyben hozott két határozattal. De ma is figyelemmel olvastam e határozatokat; eljárásom e határozatokkal tökéletes KÉFT. H. NAPLÓ. I85. XI. KÖTET. öszhangzásban van. E határozatok a lelkiismeret s vallás-szabadság érdekében hozattak, hogy semmiféle hitközség se kényszeríttessék az izraelita congressus szervezkedési szabályainak elfogadására. — A kormány híven járt el e határozatok szerint, s mondhatom, hogy nincs vallás s egyház, mely oly korlátlan szabadsággal mozogna, mint az izraeliták Magyarországon. Hogyan lehet tehát kényszerről s a fönemlitett határozatok megsértéséről szó ? —• midőn egy culturalis intézet fölállítása szándékoltatik, melyet az fog használni, kinek tetszik, melynek növendékeit azon hitközségek fogják igénybe venni, melyek azt jónak fogják találni. A vallás-szabadság melletti érvek ez esetben nem nyomnak semmit: mert nem szándékoltatik bárkinek lelkiismeretét vagy vallásos szabadságát megsérteni. Mondják továbbá, hogy a vallás szabadságával nem fér össze, hogy bármely vallás számára az állam papokat neveljen. Messze vezetne e doctrinat itten egész átalánosságban fejtegetni. Sokat lehetne Magyarországon mellette és sokat ellene mondani. Mik az én intentioim ez irányban, mutatja a törvény az erdélyi egyetemről, valamint törvényjavaslatom a felső oktatásról ; de itt nincs arról szó, hogy az állam az izraelitáknak papokat neveljen; itt csak az kérdés: kell-e vagy nem kell egy országos alapot jogi természete s rendeltetése szerint kezelni. A szóban lévő serainariumban azonban az állam nem fog az izraelitáknak papokat nevelni: ők magok fogják azokat nevelni, mint a reformátusok a magokéit Debreezenben, vagy a katholikusok Nagy-Szombatban nevelik. Mielőtt előadásomat befejezném, meg kell említenem, hogy tisztelt barátom Zichy Antal egynéhány héttel ezelőtt hozzám egy interpellatiot intézett az izraeliták ügyében. Bocsássa meg nekem, hogy ugy válaszoltam ; de miután akkor tárgyaltatott a kérvényi bizottságban ez ügy, s kétséget sem j szenvedett, hogy a házban is napirendre fog jönni: I nem tartottam kívánatosnak, sem szükségesnek, hogy I e dolog többször tárgyaltassék. Ismételve, hogy én nem tudok többet mondani eljárásom védelmére, mint jelentésem mond, fölkérem a tisztelt házat: méltóztassék jelentésemet tudomásul venni. (Élénk átalános helyeslés.) Zsedényi Édes Tisztelt ház! (Halljuk! Halljuk!) A képviselőház 1870. márczius 18-án hozott végzése által világosan elismeré, hogy a zsidó congressusi határozatok alapján szervezett vallásegyház, lényegesen különböző testületet képez az eddig dogmaticus zsidó hittörvények alapján fönálló vallásegyháztól, és Deák Ferencznek abbeli nyilatkozatát, hogy nemcsak helytelennek s károsnak, de jogtalannak is tartaná, ha két oly felekezetet, mely egymástól dogmákra nézve is különbözik: egy egyház, egy testület alá akarnánk szorítani, egyhangú helyesléssel fogadta. Egy év múlva, ugyanis 1871. 30
