Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-262
204 262. országos ülés Julius 3. 1874. Ha az állam rendelkezik a polgárok vérével és vagyonával: létezni kell viszonosságnak, s meg kell adni az állam terheit viselő minden polgárnak azon jogot, hogy résztvehessen azoknak megválasztásában, kik fölötte rendelkeznek. Vannak nézetek, melyek az átalános szavazati jognak behozatalát hazánkra nézve veszedelmesnek tartják; nem érthetek egyet azokkal, és nem tartom indokoltnak aggodalmaikat, mert, a képzelt veszély alapját tekintve, az arány egy és ugyanaz, a választási jog megszorítása, mint az átalános szavazatjog mellett. így történt a hűbéri viszonyok megszüntetésével is; emlékezzünk vissza, — midőn Kölcsey Ferencz az 1836-ki országgyűlésen az eszmét megpendítette : minő visszahatást, minő ellenszenvet keltett, — rövid 12 év után érett gyümölcscsé lett, és szépen megoldatott. így lesz az az átalános szavazati jog eszméjével is, ha most nem fogadtatik is el : csak rövid időre lesz elodázható. Világosítsuk meg a kérdést gyakorlatilag; reménylem, hogy ez oszlatni fogj elmélet által támasztott aggályokat. Ne feledjük, tisztelt ház! az előbbi választásoknál történt visszaéléseket, okuljunk a multak hibáin, kötelességünkhöz híven törekedjünk oda; alkossunk egy oly választási törvényt, mely a viszszaéléseket lehetőleg kizárja; emlékezzünk vissza, hogy az eddigi választások az ország sok részében mindannyiszor a nép erkölcseinek megrontására szolgáltattak alkalmat; láttuk az etetést, itatást s botrányos pénzzel való vesztegetést: a valódi leiekvásárlást. Ezt legjobban lehet korlátozni az átalános szavazati jog behozatala által; minél több lesz a választó, annál nehezebb lesz a vesztegetés; például, ha census szerint egy kerületben van 1.000 választó, az átalános szavazati jog mellett lesz bizonyosan 2.000 ; a vesztegetés, ha nem lesz is tökéletesen kizárva, de mindenesetre annyira lesz nehezítve, hogy a ritkább esetek közé fog tartozni. A czél elérésére szükséges továbbá a titkos szavazás ; először azért, mert a nép akarata csakis igy nyilvánulhat szabadon és pressio nélkül; és másodszor azért, mert titkos szavazás mellett a lélekvásárló sem fogja koczkáztatni pénzét, nem lévén biztos abban, — a mint ezt több eset bizonyította: — ha vajon az illető megvásárolt ember titkosan reá szavaz-e vagy nem? legjobban tudhatják ezt azon urak, kik próbálták. Ha történt is 10 eset közül egynél, hogy a lélekvásárlás titkos szavazás mellett is sikert aratott: oly tömérdek pénzekbe került, hogy nem igen lesz kedvök annak ismétléséhez. Harmadul főkellék a jó példa-adás, tegye ezt első rendben a tisztelt kormány, ne gyakoroljon a választókra semminemű nyomást, tegyék másodrendben a követjelölt urak, ne etessenek, ne itassanak, ne pénzeljenek, és ne fuvarozzanak: tudom, ha az ajánlott eljárást követik, legyen bár az átalános szavazati jog törvényerőre emelve, az első választásnál a választóknak igen csekély része fog bemenni a választásra; de az a dolog lényegére nézve mindegy, kétezer helyett bemegyen kétszáz, választani fog £LZ. s a kerület törvényesen képviselve lesz. Folytonosan ily eljárás a választásoknál öntudatra fogja ébreszteni a választó-közönséget jogának magasztossága iránt, s a mostani sok helyt létező erkölcsi sülyedés orvosolva és kiirtva lesz ; egyszersmind elégtétetik a kor követelményeinek is. Tisztelt ház! Az általam elmondottak képeznék alapját egy szabadelvű választási törvénynek; de ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatban egyátalában föl nem találom. Első fejezete, az 1848: V. törvényczikk magyarázatának álczája alatt, alapul vévén a jelen hibás adórendszert, fölemeli a censust, és megszorítja a választási jogot. XH-ik §-ba fölvesz egy oly pontot, mely nem a választási, hanem az adótörvényben foglalhat helyet ; ez csak kortes-fogás ; nem az adók befizetése itt a czél, hanem a választók számának apasztása; jól tudja azt a kormány, hogy legtöbb ember inkább nem szavaz, mint a jelen viszonyok közt 60°/ 0-tes kölcsön-pénzzel fizesse adó-hátralékát, mely a négy évi terméketlenség miatt halmozódott reá. 99-ik szakasza tért nyit a ferde magyarázatokra, és alkalmat nyújt a bíráknak tetszés szerinti önkényes eljárásokra. Hiánya továbbá, hogy arról említést sem tesz, ki tekintessék honositottnak. E törvényjavaslat valóságos kórjel az azt benyújtó kormányra nézve. Ez által kimutatja a kormány maga, hogy alapja ingadozó, s tudva azt, hogy a nép valódi rokonszenve nem támogatja : nem bátorkodik szabadelvű törvényjavaslattal állani elő ; csakis kényszerrel képzeli a mostanihoz hasonló mesterkélt többségnek még egyszer létrehozását. Tisztelt ház! Nem titkolhatom el bámulatomat, sőt mondhatom megütközésemet, mikor azt látom, hogy a magyar kormány a hét év lefolyása után nem akarja belátni az ország szomorú állapotát, melybe egyrészt a közös-ügyes alap, másrészt a kormány hibái sodorták; nem akarja belátni, hogy az ország a közös-ügyes terheket viselni nem képes, s hogy azon szerződés föltételei hazánknak anyagi fejlődését tökéletesen megakadályozzák, sőt lehetetlenné teszik. Anyagi helyzetünk kétségbeejtő; országunk hitele semmivé tétett; önálló nemzeti bankunk nincs, — és ugy látszik nem is lesz, — be van fullasztva a közös-ügyek tengerébe : ha kérdést intézünk ez
