Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-261

194 261. országos ülés Julius 2. 1874. vaslat azonban oly alap elvekre van fektetve, melyek gyakorlati keresztülvitele az eddig tapasztalt hiányokat sok tekintetben pótolja, a tévedéseket, a szenvedélyeket s a visszaéléséket nagyrészben megszünteti, a választási eljárást, a szabad választás gyakorolhatását, a közcsend és rend biztosításával, a közóhajnak és a cselekmény fontosságának megfelelő módon szabályozni fogja. Ennélfogva e törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. Nem lehet tagadni, hogy a kormány a választói képesség meghatározása tekintetében szabadelvű, demokratikus és a korszerű haladásnak megfelelő irányt követett; mert az eddig kiváltságon alapuló jogokat megszünteti, viszonyainknak megfelelő, általában nem csökkenhető adócensult állit, a szellemi tulajdonnak pedig túlsúlyt ad. Megfelelnek tehát ezen qualificatiok a közvéleménynek és magának a választási intézménynek javítását fogják előmozdítani. A ministeri indokolásban az mondatik, hogy egyebek közt azon kerületben is, melyet képviselni szerencsés vagyok; a fölállított adócensus mellett a választók száma tetemesen csökkenni fog. Én azon föltevést tévedésen alapulónak tartom; mert az igen tisztelt minister ur indokolása az •/. alatti kimutatást vette alapul. Abban is ugyanaz állíttatik, hogy jövőben Esztergom szabad kir. város 1.780 lakos után küld egy képviselőt; azonban Esztergom város nem egyedül, hanem a vele összeéjútett és a megye hatósága alá tartozó Víziváros Sz.-Tamás és Sz.-György mezővárosokkal együtt képez egy választó kerületet. Tehát nem 1780, hanem 14512 lakosra esik egy képviselő, és így azt hiszem, hogy a szavazók száma sem fog aránytalanul csökkenni. Meghatározza a törvényjavaslat a központi választmány tagjainak számát. És én ezen intézkedést annál szükségesebbnek tartom, mert erre nézve a törvényhatóságok határozatot nem ismertek és ez növelte az izgalmat és késlelte az eljárást. Üdvös intézkedése a törvényjavaslatnak az állandó névjegyzék is, melyet a tisztelt ház tagjai — ugy hiszem — velem együtt örömmel üdvözölnek ; mert ez a választásoknál előfordulni szokott kihágásoknak elejét veszi, és megrövidíti az előkészületekre szükséges időt. Eddigelé a választási törvény szerint az előkészületek négy hónapnál több időt vettek igénybe. Jövőben az országgyűlés egy hónap alatt ismét összeülhet. Nem kis fontosságúnak tartom a törvényjavaslatnak azon pontját is, mely szerint a központi választmánynak a választói jogosultság kérdésében hozott határozatai fölött, valamint a megtámadott választás érvénye fölött minden pártbefolyástól függetlenül a magyar királyi curia legfőbb ítélőszéke által kívánja eldöntetni. Ez intézkedés egyrészről a kormánynak minden gyanusittatástól való megóvását, másrészről pedig közmegnyugvást fog eredményezni. A szavazás módjára nézve ajánlt nyilvános szavazás megfelel a 1848-iki törvényeknek, politikai viszonyainknak, és az eddigi átalános gyakorlatnak, Ha eddig ettől eltérve némely kerületben titkos szavazással történt is a választás, és ha a tisztelt ház helybenhagyta, eltérőleg a törvény szelleméhez való szigorú i-agaszkodásból: tette ezt egy praecedens esetnél fogva. A 1861-iki országgyűlésen ugyanis egy győrmegyei titkos szavazással eszközlött választás érvényessége szóba jővén, miután a választás egyébként meg nem támadtatott, a képviselőház két kitűnő tagjának, boldogult Eötvös József bárónak és Klauzál Gábornak fölszólalása birta a képviselőházat arra, hogy az 1848. V. törvényczikk 32. §-ának világos rendeletétől eltérjen. Egyébiránt politikai választásoknál egyedül a hazafiságot, polgári érzetet, polgári kötelességet kiemelő nyilvános szavazatot lehet elfogadni; mert az emberek boszuból, irigységből, osztályérdekből, előítéletekből kömryebben szavaznak önzőleg: ha a szavazás titkos, mintha nyilvános. És ha elfogadom tisztelt képviselőtársunk Beöthy Ákos azon állítását, hogy a szavazati jog megbízás az állam részéről : akkor ennek természetes corollariuma, hogy a megbízónak jogában áll tudni, hogy megbízója miképen jár el megbízatásában. Végre a mi a központi bizottmány elnökét, a szavazatszedő bizottság jogkörét a szavazás és választásnál közreműködő közegek felelősségének meghatározását, a vesztegetések és visszaélések ellen javaslatba hozott intézkedéseket illeti: azok mind megfelelnek a személyes szabadság és meghamisitatlan közvélemény követelményeinek. És különösen a mi a törvényjavaslat 97., 98., 99. §-ait illeti : elfogadom azokat daczára annak, hogy ezelőtt 26 évvel az Irányi képviselő ur által emiitett szabadság harczban én is résztvettem; daczára annak, hogy ama 2 5 év előtt vivott komáromi véres csatában én is résztvettem ; mert óhajtom, hogy a választások alatt rend, csend uralkodjék és minden izgalomnak eleje vétessék. Ezeknél fogva elfogadom a törvényjavaslatot a központi bizottság szövegezésében. (Helyeslés jobb felől.) Schwarz Gyula : Tisztelt ház! Lehetetlen mindenekelőtt mély sajnálkozásomat nem fejeznem ki azon zárszavak fölött, melyet tisztelt Polit képviselő ur hallatott. Midőn beszédét elkezdte, en örültem; mert azt láttam, hogy belőle egy meleg ifjú kebel, egy oly lélek szól, kinek nem volt része az 1848—1849-iki véres testvéri harcz viszonyaiban. Meg voltam mindig győződve, hogy a nemzetiségek közeledését csak a cultura és csak azon nemzedék fogja létre