Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-260

280. országos üls Julius 1. 1874. 159 Gondolom, tisztelt ház, hogy a részleteknél találkozni fogunk még ezen kérdéssel és ezért e tekintetben nem is fárasztom tovább a tisztelt ház figyelmét; hanem mivel már az adóról és azon dologról szólottam, mely, ugy látszik, a tisztelt képviselő urak egy részének nem tetszik, szabad legyen a törvényjavaslatnak még egy másik hátrányára is figyelmeztetni a tisztelt képviselőházat: (Halljuk! bal felöl) és ez azon aránytalanság, mely a jogosultságnak az adóra való reducálása által kimutatható. Igaz ugyan, hogy ezen törvényjavaslatban sehol, hol a jogosultság megszabásáról van szó : az adó egy meghatározott Összegével, az Erdélyre vonatkozó §. kivételével, nem intézkedtünk. A központi bízottság gondosan kerülte ezt, és inkább, miként előbb már mondottam : az adó alapjára kívánta fektetni. A baj itt csak az, hogy ott, hol a jogosultság bebizonyításáról van szó: ott már mindig az adótörvény és adó-illeték összegéről szól, és ezzel mutatható ki azon aránytalanság, a mely 5 forinttól 32 forintig terjed. Öt forint, a mint méltóztatik tudni, az egy segéddel dolgozó falusi községbeli iparosnak adózási minimuma; 32 forint pedig azon összeg, a mely legmagasabb fokon V

4 telek után fizettetik. Ezen aránytalanság kétség kivül oly rendkívüli nagy, hogy azt csak a mi viszonyaink sajátságával és adóviszonyaink rendetlenségével lehet indokolni. Tagadhatatlan, hogy ezen a bajon segíteni kell, de e bajon csak egy átalános adócensus által lehet segíteni: annak pedig, tisztelt ház, mint előbb mondtam, ma nincs ideje. Azért a központi bizottság legczélszerübben vélt intézkedni akkor, mikor gondosan kerülte mindazon intézkedéseket, a melyek e tekintetben a jövő törvényhozás szabadakaratának bármi módon elébe vághattak volna. Ebből, tisztelt ház, látni méltóztatik azt, hogy én e törvényjavaslatot sem elfogult szemmel nem nézem; sem annak hátrányait szándékosan takargatni nem akarom. És azért megengedem, hogy nagyon élesen birálható ezen törvényjavaslat még azon a kereten belől is, melyet beszédem elején jelezni szerencsém volt; megengedem azt, hogy nagyon erős érvekkel támadhatók meg annak egyes elvei, különösen azon nevezetes elvi eltérések, ellentétes nézetek alapján, melyek c tekintetben itt a képviselőházban mutatkoznak. Azonban c kérdésnek minden képzelhető megtámadása és kigondolható vitatása nem ingat meg engemet a törvényjavaslatról alkotott fölfogásomban. A dolog vitatása a kérdés természetében, sőt magában az emberi természetben rejlik. Hiszen egy jótékony országos eső áldásai nem elégítenek ki mindnyájunkat: hogyan elégítene ki akkor egy, annyi politikai és magánérdekekbe ütköző választási törvényjavaslat. Mondhatja talán valaki, és megengedem, hogy sok képviselő jogosan mondhatja kivált saját viszonyaink tekintetbe vételével, hogy ezen törvényjavaslat az általa ismert viszonyokhoz képest nem jó; megengedem, hogy fölmutathatok annak egyes hátrányai, gáncsolhatok egyes árnyoldalai; ezt elismerem; de egyet nem ismerhetek el: azt, hogy valaki ezen törvényjavaslatra vonatkozólag jogosan mondhatná, hogy az nem javítja a meglévő állapotokat. A ki ezt állítaná: az kétségbe vonná a qualificatio szabatositásának szükségességét; az kétségbe vonná az állandó adójegyzék előnyeit; az kétségbe vonná azt, hogy a felszólalásoknak az ország legfőbb itélőszékéhez a curiához való följebbvitele nem határozott haladás az igazság és pártatlanság terén; kétségbe vonná azon áldozat nagyságát, melyet a képviselőház a törvényjavaslat elfogadával és az által hozna, hogy saját jogának föláldozásával a verificatio elintézését magára a curiára bízza. Lehet tisztelt ház, hogy mindezen intézkedé- . sek, végkövetkezményeiben talán egyes pártoknak hátrányára, sőt a mint többször mondani hallom, ta- / Ián épen magának a többség uralmának rovására / fognak életbe lépni. Legyenek azonban a törvény- j javaslatnak mindezen intézkedései végeredményük-/ ben bárminők: én mindezekre csak azt felelem, hogy ezen vagy hasonló intézkedéseknek életbelép? tetését követeli tőlünk az ország minden polgárá

? követeli azt saját alkotmányos érzésünk. Vegyük már most mindezekhez tekintetbe azt, a mit a kényelem és rend érdekében a törvényjavaslat a választási eljárás szabályozása iránt előterjeszt, vegyük tekintetbe a választási visszaélések meggátlására czélzó intézkedéseket és egyéb büntető határozatokat, és akkor előttünk áll a törvényjavaslatnak azon képe, a mint azt a központi bizottság összeállította, előttünk áll egy választási törvényjavaslat, ugy, a mint azt a közrend, a mint azt a köznyugalom érdekében megalkotni kell. A VI. fejezet intézkedései, ugy hiszem, elég szabatosak arra, hogy egyrészt a vesztegetéseknek, az illetéktelen befolyásnak, a hivatalos hatalommal való visszaélésnek, az önkény-uralomnak gátat vessenek ; de másrészt elég szigorúak arra is, hogy tekintve népünk könnyen hivőségét és tulkapásokra hajlandó természetét a nép tévútra vezetésének, és az oly veszélyes izgatásoknak az e szempontból annyira szükséges korlát vettessék, szóval a választási eljárás azon mederbe tereitessék, melyben annak egy szabad alkotmányos népnél rendes viszonyok között lefolyni kell. Mindezek tekintetbe vételével tisztelt ház, elmondhatom, hogy e törvényjavaslat minden hiányai daczára is nevezetesen javítja a régi állapotokat; javítja azért, mert egyöntetűséget, állandóságot hoz a névjegyzékbe, és biztosítja ezáltal a választások erkölcsi tisztaságát, és az erélyes intézkedések szabatosága által a választási el-