Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-260
160 260. országos ülés Julius 1. 1874. járás gyors és tökéletes lefolyását viszi keresztül s mindezen javítások tekintetbe vételével talán legalább is elég jó arra, hogy a választási eljárást egy végleges választási törvény alkotásáig kellőleg szabályozza. Nincs azért egyéb hátra, minthogy az osztályok többsége által az ország egyes vidékein, különösen Erdélyben, mutatkozó aránytalanságok kiigazitására vonatkozó határozati javaslatot, mely e tekintetben egy törvényjavaslat előterjesztését sürgeti, a tisztelt ház figyelmébe ajánljam ; a határozat szövegét illetőleg utalok jelentésem, első részére. És most nem veszem tovább igénybe a tisztelt ház igen drága idejét, hanem ajánlom a bemutatott törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés.) Elnök: A főrendiháztól egy üzenet érkezett. Nyáry Gyula báró, a főrendiház jegyzője: Van szerencsém jelenteni, hogy a méltóságos főrendek a közjegyzőkről szóló törvényjavaslatot tárgyalván, elvileg ahoz hozzájárultak, módositványaikra vonatkozólag pedig kérik a tisztelt ház szíves hozzájárulását. Továbbá jelentem, hogy a birói vizsgálatról, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék kereskedelmi ülnökei számának szaporításáról, a vétkes és hamis bukásról, végül a statistika szervezéséről szóló törvényjavaslatokhoz a méltóságos főrendek elvileg és alakilag hozzájárultak. Nekem pedig engedje meg a tisztelt ház, hogy az idevágó ügy darabokat a tisztelt ház asztalára teljes tisztelettel letehessem. (Éljenzés.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyveinek kivonatait.) Elnök: Azon törvényjavaslatok, melyekhez a méltóságos főrendiház a maga részéről is hozzájárult : szokott módon ő felsége szentesítése alá fognak terjesztetni; a többire nézve pedig az átküldött jegyzőkönyvi kivonat kinyomatván szétosztatván, azoknak annak idejében leendő tárgyalásáról a ház gondoskodni fog. Szapáry Gyula gróf belügyininister: Tisztelt képviselőház! Az 1848. évi választási törvény hiányai sokkal ismeretesebbek előttünk, hogy sem szükséges lenne azokat részletesen elősorolni; de nem is annyira ezen hiányok, mint inkább a visszaélések, melyekkel ezen törvény -egyes hézagai folytán kizsákmányoltatott, teszik szükségessé, hogy a választási törvény iránt a törvényhozás mennél előbb intézkedjék. S a kormány e szükség érzetétől áthatva, azonnal, a mint megalakult, első föladatának tekintette, első teendői közé sorolta, hogy ez iránt előterjesztést tegyen a képviselőháznak. E részben két ut állott a kormány előtt: vagy az, hogy egy egészen uj, gyökeres választási törvényjavaslatot terjeszszen a törvényhozás elé; vagy pedig az, hogy az 1848: V. és az erdélyi 1848-ik évi II. törvényczikk módosítására és kiegészítésére terjesszen a tisztelt ház elé javaslatot; és figyelembevéve azon nehézségeket, melyekkel az általam benyújtott javaslat már az előző tárgyalások folyama alatt eddig is találkozott: helyesnek kell mondanom a kormány által választott azon utat. miszerint nem gyökeres, nem uj választási tövényjavaslatot hozott a tisztelt ház elé; mert az ilyen a jelen viszonyok közt és hazánkban az egymástól eltérő és különböző érdekeknél fogva bizonyára még sokkal nagyobb nehézségekbe ütközött volna. Ha egyátalában be fog állni szüksége annak is, ha hazánk különböző viszonyai folytán lehetséges lesz az, hogy egységes adócensusra alapított törvényt alkothasson a törvényhozás: ennek helye akkor leend, midőn majd az egyenlő alapokon nyugvó választói névsorjegyzék elfog készülni és midőn keresztül fognak vitetni azon átalános adóreformok, melyeknek keresztülvitele a jelenlegi országgyűlésnek föladata. Ekkor helyesebben lesz e kérdés megoldható, mint ma; mig most azt hiszem, helyesebb volt azon ut, melyet a kormány választott. De tisztelt ház, ha érdekünkben áll az, hogy a választási törvény hiányait orvosoljuk; ha érdekünkben áll az hogy ily törvényt minél előbb meg alkossunk és ha nagyfontosságú tekintet, hogy a választók állandó névsora elkészülhessen azon időben, midőn még a választási izgalmaktól távolabb állunk: ép oly fontos a másik érdek, és ez az : hogy a törvényhozás által megalkotandó törvény lehető jó, az ország igényeinek lehetőleg megfelelő legyen. És én, különösen a választási törvény jóságát nem abból akarom megítélni: vajon az theoretikailag jó-e? vajon az más mivelt országok hasonló törvényeivel egyenlő-e? hanem különösen hazánk viszonyai szerint akarom megítélni; azt akarom tekinteni: hogy vajon megfelel-e saját viszonyainknak? Hogy egyátalában, tisztelt ház, mily nehéz a választási törvényt más országok példájára megalkotni: mutatja azon nagy eltérés, mely e részben Európa mivelt országaiban észlelhető. Ott van egyrészt a Laythán-tuli országokban és Poroszországban a közvetett választás, mely az osztályok egyes csoportjai alapján történik; ott van Franczia országban az átalános szavazatijog; ott vannak Angliának sok különböző ceususai, melyek még az ország egyes részei szerint is eltérnek egymástól; ott van a belga és az olasz választási törvény, melyekben a census sokkal magasabban van megszabva, mint nálunk. Ezekből elég világosan látható, hogy még ha hazánk viszonyai ezen országok viszonyaival egészen egyenlőknek volnának is mondhatók; mindemellett nehéz nemcsak hasonlatosságot vonni le belőlök; de még nehezebb azokat példakép ide áthozni.
