Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-253
253. országos ülés június 20. 1874. 9 részben legyen szabad az idézett törvényczikknek 10. §-át fölolvasni, mely a szász nemzeti egyetemről szól. Ez így hangzik: „A királyföldi (fundus regius) székek, vidékek ás városok belkormányzati jogainak biztosítása, képviseletük szervezése és a szász nemzeti egyetem jogkörének megállapítása tekintetéből megbizatik a ministerium, hogy az illetők kihallgatásával az országgyűlés elé oly törvényjavaslatot terjeszszen, mely valamint a törvényeken és szerződéseken alapuló jogokat, ugy az ezen területen lakó bármely nemzetiségű honpolgárok jogegyenlőségét is kellő tekintetbe vegye és öszhangzásba hozza. S addig is fölhatalmaztatik a ministerium, hogy a királyföldi székek, vidékek és városok szervezését és hatáskörét illetőleg az itt kifejezett vezérelvek szellemében ideiglen intézkedjék." Úgyszintén a 11. §-t is bátor leszek fölolvasni, mely specialiter a szász nemzeti egyetemről így szól: „A szász nemzeti egyetem (universitás) az 1791-dik évi erdélyi XlII-ik törvényczikkel egyező hatáskörben, ő felsége legfelsőbb, s a magyar felelős ministerium utján gyakorlandó fölügyeleti jogának föntartása mellett továbbra is meghagyatik, azon különbséggel, hogy az egyetemi gyűlés, a törvénykezési rendszerben történt változás folytán, bírói hatóságot többé nem gyakorolhat." De legyen szabad még csak annyit megjegyeznem, hogy 1848-ig nemcsak a szász nemzet, hanem a magyar és a székely nemzet is mint egyenjogosult nemzetek nemzetgyűlés tartási joggal bírtak, a mit bizonyítanak az azon időben létrejött helyhatósági törvények. Azon időn innen pedig publico-politikai jogokat ezen testületek nem gyakoroltak. Ezen jogot az 1848. és azon alapuló ' 1868-ki törvény értelmében az illető megyék, székek és vidékek gyakorolták, a nélkül, hog nemzeti egyetem ily kérdésekben, mint másodfokú törvényhatóság, működött volna. Egyedül azon hatásköre maradt fön, hogy a szász nemzeti vagyon kezelését tovább folytatta; azelőtt, 1848-íg azonban fölebbviteli bíróság jogával bírt, mely joga az idéztem 1848:XLIII törvényczikk 11-dik §-a által meg lett szűntetve. Hogy miként áll jelenleg a kérdés, és miként szándékozik a kormány azt szabályozni: azt nem tudjuk. Részemről azt tartom, hogy ezen kérdés eldöntése egy kérvény tárgyalásának ötletéből, különösen midőn ezen kérvény a belügyministernek vád alá helyezését czélozza, sem nem időszerű, sem nem idetartozó. Én csak azért szólaltam föl, hogy a kormány sajnos mulasztását constatálván, kijelentsem, hogy ha szász polgártársaink nincsenek megelégedve a magyar törvényhozás által nyújtott egyenjogúsággal: ám hagyják el a hazát, (Tetszés.) melyet, ugy látKÉPV H. NAPLÓ. 18^. XI- KÖTET. szik, a bel- és külföld lapjaiban rágalmazni meg nem szűnnek; (Tetszés.) méltóztassanak azonban megengedni, hogy addig, mig Magyarország fönáll: mindazon törvényeket és intézkedéseket meghozhassa, (Élénk helyeslés.) melyek Magyarország politikai egységét megerősítik és biztosítják. (Átalános élénk helyeslés.) Pártolom a kérvényi bizottság véleményét. (Helyeslés.) Rannicher Jakab: Tisztelt ház! Rövid leszek. (Halljuk!) Sajnálom, hogy a szóban lévő kérvényt a magam részéről nem pártolhatom. (Helyeslés.) A felelős kormány egyik tagjának vád alá helyezését kérvényezni végletes eszköz, melyhez higgadt, körültekintő, a körülményekkel bölcsen számoló politika csak akkor nyúl: mikor más törvényes utón már nincs remény a főnálló sérelem orvoslásához. (Élénk helyeslés.) Itt azonban, nézetem szerint, máskép áll a dolog. Az imént fölolvasott. 1848. XLIII: törvényczikk biztosítja egyelőre is a szász nemzeti egyetem jogkörét: mig a törvényhozás e tárgyban véglegesen intézkedni fog. Miben áll az egyetemnek ezen jogköre? Az, a ki az erdélyi törvényeket és az erdélyi jogviszonyokat alaposan ismeri: kétségbe sohasem vonhatja azt, hogy a szász nemzeti egyetem kérvényezési, levelezési és fölirati, valamint az alapszabályok alkotására is kiterjedő jogot törvényesen nemcsak birta és maiglan is birja; hanem azt tényleg, hosszú évek során át kifogástalanul gyakorolta is. Szolgálhatnak ennek bebizonyításául az erdélyi kormányszéki és korlátnoki levéltárakban fekvő és a kormány rendelkezésére álló okmányok. Épen azért mélyen kell sajnálnom, hogy a tisztelt belügyminister ur ismert rendeletének kibocsátásakor e jogot kellőleg figyelembe nem véve, a törvényhozás működésének elébe vágott. Ámbár pedig a képviselőház a minister ur ebbeli eljárását, de csak ezen esetben, helybenhagyta: az ügy valódi érdemére nézve még el nincs döntve. Ez a törvényhozásnak teendője. Mi bizalommal várjuk annak rendezését a magyar törvényhozás bölcsességétől. Uraim ! A mit egyesek tesznek, azt sohasem szabad egy egész nemzet rovására irni. Pártolom Dekány Károly inditványát. Elnök í Tisztelt ház! Mielőtt a kérdést szavazás alá bocsátanám, föl fog olvastatni Dekány Károly módositványa. Wáchter Frigyes jegyző (ismét fölolvassa Dekány Károly indítványát.) Elnök: Elfogadja a ház a kérvényi bizottságnak véleményét Besztercze város kérvénye tárgyában? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház a kérvényi bizottság véleményét elfogadja. 2
