Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-229

82 229. országos ülés apiil 30. 1874. Felhozatik az, hogy fontos statistikai adatok bizonyítják, hogy bizonyos erélyes intézkedések által a marhavész tovaterjedése meggátoltatliatik. Természetes, hogy ha ez igy volna, az hatalmas argumentum gyanánt szolgálhatna; de ezen statistikai adatok ugy magukban épen nem bizonyítanak semmit, és hogy bizonyító erővel bírjanak: arra nézve be kellene bizonyítani azt is, hogy azon intézkedések nélkül csakugyan ki nem ütött volna azon helyen a marhavész. Amíg ez nincs bebizonyítva, addig azon adatok bizonyító erővel nem birnak. De a míg egyfelől ezen tényeket igy bizonyitni nem lehet: addig másfelől kétségbe vonhatlan adataink vannak, — és meg vagyok győződve, hogy a tisztelt képviselő urak közül számosan saját tapasztalataikból tudják, — hogy daczára minden közlekedés- és érintkezésnek, a járványban szenvedő állatok és emberek közt, a ragály a szomszéd helybe még sem vitetett át, mig a 3-ik, 4-ik megyében az ugyanoly mérvben dühöngött. Már pedig, tisztelt ház! ha áll az, hogy igy a ragály nem terjesztetett tovább : akkor ez minden esetre igen hatalmas argumentum arra, hogy én ezen úgynevezett ragálynak ragályosságában legalább is ne kételkedjem. De épen az elfogulatlan és hiteles statistikai adatok azok, melyek álegvilágosabban gondolkozó szakférfiakat arra indították, hogy ezen tanra nézve a közönség és tudomány előítéleteivel daczolva, az eddigi iránynyal szembe álljanak. Ily példa az egészségügyi statistika egyik legnagyobb s lelkiismeretesebb bajnoka Oesterlein a járványok és többek közül a marhajárványok ragályosságát határozottan tagadja. Már pedig Oesterlein-nek oly nagy statistikai adat-halmaz állott rendelkezésére, és azt oly lelkiismeretesen dolgozta föl, hogy nem élhetünk azon csalódásban, miszerint ő egyoldalulag járt volna el, még pedig annálinkább, mert ő is azon kornak gyermeke s azon iskola tanítványa, mely a járványok ragályosságát hitte. S ha ily egyén azon meggyőződésre jut, hogy a marhavész nem ragályos, legalább nem oly ragályos, mint némelyek szeretik hinni: akkor azt hiszem, hogy a képviselőház tekintélyét nem igen fogná emelni, ha most, midőn Olaszországban is, a bécsi képviselőházban is ezen tan ellen lépnek föl, mondom, ez nem fogná a képviselőház tekintélyét növelni: ha mi most ily elveken nyugvó törvényjavaslatot léptetnénk életbe. Azonban nem akarnám a tisztelt ház becses •figyelmét hosszabban igénybe venni, nem bocsátkozom mélyebben a dologba, és csak még az indokolás egy pontjára kívánok egyetlen egy megyjegyzést tenni. Az foglaltatik ugyanis a törvényjavaslat indokolásában, hogy nekünk azért szükséges e törvény meghozatala, mivel a keleti marhavész miatti félelemből a külföldi kereskedők csak félve veszik meg marháinkat és gyapjúnkat, vagy pedig éppen, nem is veszik. Ennek, nézetem szerint nem a ragályosság az oka, Mert ha a marhavész ragályos : akkor nem kell egyéb, mint az ilyen marhákat bizonyos ideig a határszéleken vesztegzár alatt tartani ; ez megtörténvén, és kitűnvén az, hogy az illető marhák nem szenvednek abban a ragályban, attól a ragálytól nincsenek megtámadva, bátran lehet őket megvenni. Nem az az ok, ha marhakereskedésünk csökken ; hanem igenis az, hogy számos éven át a rósz időjárás, a terméketlen idő, a rósz táplálék s más számtalan indokok következtében a marhaállománynak minősége romlott és nem lévén egészséges, a külföld nem kap annak vásárlásán, s sem tenyésztésre, sem levágni nem akar venni oly marhát, mely nem tökéletesen egészséges. Igyekezzünk legelőnket, istállóinkat, marhatáplálékainkat kellőleg jó karban tartani, marháinkat jól táplálni: akkor marháink ismét egészségesek lesznek és marhakereskedésünk isinét virágozni fog. Én, mint mondám, a törvényjavaslatot átalában sem fogadhatván el, bátor leszek egy határozati javaslatot, illetőleg indítványt terjeszteni a ház elé. Ez pedig igy hangzik: (Olvas.) Határozati javaslat. Tekintetbe véve, hogy a marhavész elleni intézkedések eddig is csaknem oly módon tétettek meg és voltak életben, mint azt az előttünk fekvő törvényjavaslat czélozza; tekintetbe véve, hogy legújabb időben külföldi előhaladott államok is lépéseket tettek, hogy az eddigi marhavész elleni eljárás átvizsgáltassék, illetőleg a tudomány és elfogulatlan tapasztalatok alapján azok követelményei szerint módosittassék; tekintetbe véve, hogy Bécsben 1873-ban tartott nemzetközi orvosi congressus főleg a szárazföldi quarantaint megszüntetendőnek nyilvánította: kimondja a ház, hogy a marhavészre vonatkozó törvényjavaslatot jelenleg nem tárgyalja, hanem utasítja a kereskedelmi ministert, miszerint tanulmányoztassa ezen tárgyat szakférfiak által s igyekezzék magának a külföldön ez irányban legújabban tett és teendő intézkedésekről kellő tudomást szerezni, s ezek alapján aztán annak idejében. a ház elé javaslatot terjeszteni. Tisztelt képviselőház! Annyival is inkább* ajánlom a tisztelt háznak ezen határozati javaslatot, mert a mint tudva van, az előttünk fekvő törvényjavaslatot úgyis nem a jelenlegi minister terjesztette be; de másfelől e határozati javaslat elfogadása még teljességgel nem zárja ki azt, hogyha szükségesnek bizonyult is a megejtett vizsgálat és a tudomány azt fogja kimutatni, hogy e javaslat ugy a mint van czélszerü, mondom, nem zárja ki azt, hogy e javaslat el ne fogadtassék.