Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-229

78 229. országos ülés april 30. 1874. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 9—11. §§-kat, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 12. §-t.) Steiger Gyula központi előadó : A 12. §. első sorában e szónál „póthelyszinelés" az ,i* betű kimaradt; ez tehát hozzáteendő. (Helyeslés.) Elnök: Ezen csekély módosítással tehát a 12. §. elfogadtatik. Beőlhy Algernon jegyző (olvassa a 13. §-í.) Ezen §. végénél hiányzik a verbum régens. Az utolsó sorban tehát e szó beiktatandó : „kiteendők". Elnök: Ezen módosítással tehát a 13. §. elfogadtatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 14—19. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : E szerint a főváros pesti részei telekkönyveinek átalakításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat átalánosságban és részieleiben elfogadva lévén, harmadszori fölolvasása a legközelebbi ülésben fog megtörténni. Tisztelt ház! Néhány perezre fölfüggesztem az ülést. (Szünet után.) Elnök % A megállapított napirend sz érint a hajók lajstromozásáról szóló törvényjavaslat volna most tárgyalás alá veendő. Azonban a központi bizottságnak e tárgyban megbízott előadója rögtön megbetegedvén : kérném ezen törvényjavaslatnak tárgyalását elhalasztani, és az ezután következő törvényjavaslatot tárgyalás alá venni, és pedig a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló törvényjavaslatot, Harkányi Frigyes előadó % Azon országokban, melyek nagymérvű gyáriparral bírnak, vagy a hol a kézműipar virágzik, a törvényhozás megtesz mindent, a mi a törvényhozás utján eszközölhető arra, hogy a virágzó állapot föntartassék és fejlesztessék. Nálunk a gyáripar — a virágzó malomipart kivéve — még jelentéktelen; valamint szerény kézműiparunk is. és a nemzeti vagyon legnagyobb része a mezőgazdaságban fekszik. A mezőgazdaságnak egyik főtényezője a marhaállomány lévén, törvényhozásunknak fontos föladata az, hogy minden intézkedéseket megtegyen, a mi e marha-állományt megóvhatja azon veszélytől, mely azt, mint a szomorú tapasztalás mutatja, ezen század kezdete óta fenyegeti. Fölhozzák, hogy a vész természetét még nem ismerik teljesen, és hogy ennélfogva talán nem volna ezélszerü már most e tárgyban törvényhozási intézkedéseket tenni. Azt azonban fájdalmasan tapasztaljuk, hoay e vész időnkint rendkívüli pusztításokat visz véghez, és a mint ez arra indította az európai érdekelt kormányokat, hogy 1872-ben Bécsben nemzetközi congressust rendezzenek, mely megállapította mindazon elveket, melyek életbeléptetendők arra, hogy a vész bekövetkezése megakadályoztassák és terjedése meggátoltassák: legfontosabb érdekünk parancsolja, hogy kövessük a példát kormány-rendeletek által. Nálunk is történtek ugyan egy évtized óta intézkedések, különösön Magyarország keleti határszéle felé, melyek a baj elhárítására irányultak, és el kell ismernünk, hogy kormányunk nem mulasztotta el a szükséges elővigyázatot, és hogy sikerrel törekedett arra, hogy rendeletek utján segítsen ott, hol a törvény hiányzik. De épen azért, mivel az ilyen intézkedés nem lehet tökéletes: föladatunk nekünk, hogy törvényhozási utón segitsünk ott, hol rendeletek által a baj kellőleg nem orvosolható. Az előadottaknál fogva elfogadásra ajánlom a központi bizottság által elfogadott törvényjavaslatot. (Tetszés.) Cseh Károly í Tisztelt képviselőház ! Legyen szabad nekem is ezen törvényjavaslatot illetőleg saját nézetemet és meggyőződésemet előadni. Én az előttünk fekvő törvényjavaslatot már azon alapelvnél fogva, melyre az egész törvényjavaslat fektetve van: a magam részéről el nem fogadhatom ; de ha helyeselhetném is azon alapelveket, a melyekre e törvényjavaslat fektetve van: még akkor is épen azon intézkedéseknél, azon iránynál fogva, melyek az egész javaslaton végig vonulnak, nem volnék azon helyzetben, hogy azt heyeselhetném. Én szintén szükségesnek látom, szükségesnek tartom, hogy a marhavészt illetőleg is történjenek intézkedések; de midőn ezt szükségesnek látom, egyszersmind óhajtom, hogy ezen intézkedések czélszerüek, a mai tudomány színvonalán állók és nemzetgazdasági érdekeinknek megfelelők legyenek. Miután e törvényjavaslat e kellékek egyikének sem felel meg kellőleg : természetesen azt a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. Az előttünk fekvő törvényjavaslat azon nézetből, azon alapelvből indul ki, hogy a marhavész, — mint azonban a javaslat elég helytelenül, átalánosan nevezi, — keleti marhavész a legnagyobb fokú és igen kitűnő ragályossággal bir. Mindjárt a javaslat 6. §-nak d) pontja szerint a vész gyanús helyekről hozott áruk, a melyek szalmába, szénába stb. be voltak rakva, maguk ugyan átbocsáthatók, de ezen szalma, széna elégetendő. A 13. §. szerint használt istálló-eszközök és marhaszerszámok, a viselt ruha és rongy föltétlenül visszautasitandók. A 24. §. megtiltja a mészárosoknak, hogy vész idején idegen istállókba bemenjenek, sőt hogy a legelőn más marhával érintkezhessenek. Egész tömegét mutatja föl a törvényjavaslat az ily intézkedéseknek, melyek azt bizonyítják, hogy maga a törvényjavaslat szer-