Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-229

229. országos ülés april 30. 1874. 79 kesztője és annak előterjesztője a marhavészt a legnagyobb fokú ragálynak tartja. De kérdem, ha e vész, e járvány oly ragályos, mint azt maga a törvényjavaslat föltételezi: vajon elég garantia fekszik-e ezen törvényjavaslatban arra, hogy a vész továbbterjedése meggátoltassák ? Teljességgel nem. Maga ezen törvényjavaslat azon alapelvet, hogy ezen vész a legnagyobb fokban ragályos : nemcsak hogy szigorúan keresztül nem viszi, de igen sokszor mintegy a legnagyobb mértékben arczul esajrja. Itt van például mindjárt a 6-ík szakasz d) pontja, mely megengedi ugyan a széna és szalma közé rakott áruk bebocsátását, de a széna, szalma megégetendő. A 32. szakasz szerint a vész kitörésekor a helyi hatóság köteles a község összes marha-állományát számbavenni. Tehát nemcsak teheti, de köteles, hogy valamennyi marhát egyiránt megnézzen, azzal érintkezzék. Továbbá ugyanezen szakasz megrendeli, hogy a vészgyanus udvarból az elhullott marha egy kitűzött helyre vitessék. — Természetes, ha ezen vész oly nagy fokban ragályos, mint azt maga a törvényjavaslat is tárgyalja: akkor ezen intézkedés által, miután az elhullott marhát talán messzi helyre kell vinni, a ragály továbbterjesztésére nagyobb impulsus adatik. — De ezen §. még azt is megtiltja, hogy elvitetvén az elhullott marha a kitűzött helyre, ott nem szabad mindaddig eltakarítani, mig az megvizsgáltatik, és igy, ha ez a vizsgálat hosszabb idő alatt meg nem történik : a ragály terjedésének ez által is több idő és tér szolgáltattatik. így vonul ezen alapelv, tisztelt ház. csaknem az egész törvényjavaslaton át. Mig egyfelől megállapítja a legnagyobb fokú ragályosságot: addig másfelől a legnagyobb tért enged arra, hogy a ragály továbbterjedjen. Már pedig, ha ezen vész oly ragályos, mint azt már maga a törvényj avaslat is föltételezi: akkor a zárrendszert és más hasonló intézkedéseket a legszigorúbban, a legnagyobb consequentiával kell keresztülvinni, mert különben a ragály továbbterjedése meg Lem gátoltatik. Hogy tehát ezen törvényjavaslat által a marhavész, akár ragályos, akár nem ragályos legyen az, meg nem gátoltatik: az nemcsak valószínű, hanem több mint bizonyos. Hiszen, tisztelt ház, mindezen intézkedések, melyek épen a ragály tovább terjesztésére és meggátlására vannak irányozva, már hosszú évek során vannak életbeléptetve, és igen sokszor igen szigorúan vitettek is keresztül, és vajon meggátolta-e ez ezen ragály dulását ? teljességgel nem. Az idokolás ugyan enuek ellenében fölhozza, hogy igenis meg voltak ezen intézkedések; de nem bírván törvény erejével, azok következetesen egész szigorral nem hajtattak végre. Ez ellen is tehetnék ugyan alapos kifogást; azonban nem terjeszkedem ki erre , hanem legyen szabad egy más tényre figyelmeztetni a tisztelt házat. Ezen törvényjavaslat csaknem szórói-szóra másolata a Lajthán-tuli. a porosz- és németországi hasontartalmu törvényeknek, a melyekben az ezen törvényjavaslatban nagyban kimondott elvek a legszigoruabban végrehajtattak olyannyira, hogy ha mi azt Magyarországon oly szigorúan végre akarnók hajtani: az csaknem lehetetlenség volna. Hogy mily szigorúan hajtatnak végre Poroszországban, legyen szabad Németország egyik legelső tudósa, Oesterleinnek egy erre vonatkozó művéből néhány sort fölolvasni. Azt mondja Oeterlein (olvassa:) „So gilt laut officieller Instruktion z. B. in Preussen ein Gehöfte, ein Ort, wo Rinderpest ausgebrochen, als wahrer, höchst gefáhrlicher Giftherd für allé andern und wird darnach tractirt. Beim geringsten Verdacht wird der Hof, das Dorf sammt Menschen und Vieh militarisch abgesperrt, allé Ausgánge werden durch Soldaten besetzt. Die kranken Thiere sammt und sonders schlagt man sofőrt auf Polizeibefehl todt, desgleichen die beiden Nachbaren eines jeden im Stallen, unter Umstánden sogar den ganzen Viehbestand mit Einschluss der gesunden Thiere z. B : wenn sich die Seuche trotz Keilens der Kranken weiter ausbereitet." — Továbbá igy folytatja: (olvassa) „Selbst die Einwolmer der Gehöfte sperrt njan ab, keiner darf seine Wohnung verlassen, keiner mit dem anderen Verkehren; ja kein Thier, nicht einmal ein Huhn, eine Katze darf sich ausserhalb des Gehöftes sehen lassen. Jeder andere Ortsbewohner darf, um z. B. sein Féld draussen zu bestellen, den Ort irar verlassen, nachdem er zuvor in einer Bretterbude tüchtig mit Chlor beráuchert wurde, und derselben Procedur muss sich jeder Fremde unterziehen, welcher in der Náhe des Ortes kommt. Wer halbwegs kann, verlásst deshalb nicht mehr sein Haus. Kein Féld, kein Garten wird mehr bestellt, wenn nicht Nachbarn aushelfen; auch kein Vieh darf mehr auf die Weide, — man sperrt es ein, — wodurch es jetzt der Gefahr des Erkrankens um so gewisser ausgesetzt ist. Kurz jede Thátigkeit, jeder Verkehr stockt. Alles ist, wie ausgestorben; nur Soldaten-Pikets durchziehen die Gassen um nöthigenfalls durch Waffengewalt den schrecklichen Zustand aufrecht zu haltén." Ezekből, tisztelt ház, kitűnik, hogy például Poroszországban a legnagyobb consequentiával, a legerélyesebben végrehajtatnak mindazon eljárások, melyek nálunk az előttünk lévő törvényjavaslatban csak némileg czéloztatnak. És kérdem : vajon mindezek daczára ment-e Poroszország a marhavésztől; vajon nem épen oly gyakran és még talán gyakrabban, mint nálunk, s épen oly mértékben fordult-e ott is elő a marhavész a legszigorúbb quarantain és