Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-229

229. országos ülés april 30. 1874. 77 egyszerűsíteni fogja a dolgot, másrészt a hiteleme­lése is fokoztatik az által: ha a telekkönyvek majd betekinthetek lesznek a járásbíróságok közelebb eső székhelyén; nem mint most, midőn mértföldekre kény­telenek menni. Én azért e tekintetben a központi bizottság által beadott határozati javaslatot corree­tebbnek tartom, miután az átalánosan ráutal a te­lekkönyvek decentralisatiojára, és csak egyátalában gyökeres ezélhoz vezető reformokra kívánja a ministe­riumot utasítani, mi mindnyájunk óhajtása. Hogy milyen legyen és mikor terjesztessék be ezen reform-törvényja­vaslat: azt a központi bizottság határozati javaslatában inkább körvonalozva látom ; én azért a központi bizottság javaslatát fogadom el. Lázár Ádám: Tisztelt ház! Tekintve a központi bizottság által beterjesztett indokokat, te­kintve azokat, melyeket a tisztelt előadó ur e tárgy­ban bővebben kifejtett, ugy látszik, maga a tulaj ­doiiképeni határozati javaslat, mely a központ által elfogadás végett ajánltatik: nem hű kifejezése annak a szándéknak, mely az e részbeni indokolásnak meg­felel. Épen azért tekintetbe véve azokat, melyeket Vidliezkay tisztelt képviselőtársam elmondott, és a melyeknek ellenkezője a tisztelt előttem szólott által az ügy fontosságára nem lett megczáfolva, annál kevésbé megdöntve: kénytelen vagyoií Vid­liezkay sokkal szabadabb, tágabb határozati javas­lata mellett szavazni; mert azt hiszem, hogy ha a telekkönyvi bíróság szervezetében némi változás szándékoltatik : arra hosszabb tanulmányozás, több statistikai adatok gyűjtése, s bővebb megfontolás igényeltetik az igazságügyminister részéről, és hogy ha már előre meghatározzuk, hogy az egyes bíró­ságok illetékesek a telekkönyvi teendők elintézésére, annyira megkötjük a minister ur kezét, hogy csak nehezen vállalkozhatik, egy már meghozott határo­zattal szemben, egy ilyen törvényjavaslatot keresz­tül vinni. Épen azért én ezen szempontból sokkal tágabb kezet kívánok nyújtani az igazságügy-minis­térnek, és pártolom a Vidliezkay képviselőtársam által beadott határozati javaslatot. Schmausz Endre előadó: Ezen ha­tározati javaslat szövegezésénéi a központi bizottságot főképen a decentralisationalis óhajnak mintegy bizto­sítása képezte. Hogy nem határozottan szólt, hogy nem kötötte meg a minister kezét : világosan bizonyítja maga a szöveg, mert csak lehetőleg ajánlotta, azon elvet a minister figyelmébe. Azonban elég fontos­nak tartotta ezen momentumot, tudniillik az egyes bírósági rendszert arra nézve, hogy azt különösen is hangsúlyozza, hogy ez által a telekkönyvek veze­tésénél egyszerűbb eljárás is lehető legyen. Azért én tovább is kérem a tisztelt házat : méltóztassék a központi bizottság szövegét elfogadni. Elnök: Azok, kik a központi bizottság szö­vegét elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtör­ténik.) A többség elfogadja, tehát Vidliezkay módo­sitványa elesik. E szerint e törvényjavaslat ugy átalánosságban, mint részletekben elfogadtatván, harmadszori fölol­vasása a legközelebbi ülésben fog megtörténni. Következik a napirend második tárgya, vagyis a fővárosi telekkönyv átalakításáról szóló javaslat tárgyalása. Steiger Gyula, a központi bizott­ság előadója: Tisztelt ház! A főváros pesti részének telekkönyvei 1856. január 1-től kezdve az 1855. deczember 15-iki telekkönyvi rendszabály szerint vezettettek ugyan s vezettetnek ma is; kül­alakjuk azonban még mindig az 1840: XXL tör­vényezikk határozatának felel meg. A telekkönyvek egyöntetűsége tekintetéből az igazságügyminister a pesti telekkönyveket átalakítani óhajtván, másrész­ről, mint már előadni szerencsém volt, az eddig Pesten vezetett telekkönyvekben minden néven ne­vezendő tulajdon-, zálog- és egyéb jogok bejegyzése az osztrák törvények szerint eszközöltetvén: a tisz­telt ház az 1872. február 21-én hozott határoza­tával, Deák Ferencz indítványára, utasította a minis­tert, hogy e tárgyban törvényjavaslatot terjesztvén elő, abban azon irányelvet kövesse, hogy a mostani telekkönyvbe bejegyzett minden még érvényben álló bejegyzések az uj telekkönyvbe hivatalból átvezet­tessenek. Ezen a ház határozatán alapuló irányelv alapján nyújtotta be az igazságügyminister ur azon törvényjavaslatot, mely most a tisztelt ház előtt van, és a jogügyi bizottság azt tárgyalás alá vévén, miután önmaga megvizsgálván a pesti telekkönyve­ket, meggyőződött ezen törvénynek ugy szükéges­sége-, mint czélszerüségéről: azt elfogadás végett a tisztelt háznak ajánlotta. A központi bizottság maga részéről teljesen helyeselvén azon okokat, melyeket a jogügyi bizottság a jelen javaslatra nézve fölhozott, ajánlja a tisztelt háznak, hogy e törvényjavaslatot a jogügyi bizottság szövegezése szerint, s annak indokai alapján ugy átalánosságban, mint az előadott csekély stylaris módosulatokkal részleteiben elfo­gadni méltóztassék. Elnök : Elfogadja a tisztelt ház átalános­ságban e törvényjavaslatot? (Elfogadjuk^) Tehát elfogadtatott. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a czimet és az 1—7-ik §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 8. §-t.) Steiger Gyula előadó: A központi bizottságnak erre csak azon megjegyzése van, hogy a harmadik kikezdés utolsó szava : „ élhetni" styla­ris tekintetből cseréltessék föl e kifejezéssel: „lehet élni". (Helyeslés.) Elnök: E stylaris módosítással a 8. §. el­fogadtat! k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom