Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-229
72 229. országos ülés april 30. 1874, teszem ezt azért, mert én fontosnak tartom a dolgot és szükséges, hogy véleményemet és nézetemet indokoljam ugy, a hogy a tárgy fontosságához képest kell. (Halljuk.) Tisztelt ház! A ház által megválasztott 2l-es bizottságnak van egy positiv eredménye, nem ugyan az, a mire czélzott a tisztelt ház, illetőleg a háznak többsége, a mely azt kiküldte, tudniillik státusgazdasági tekintetben; hanem van egy más positiv eredménye, a mely abban áll, hogy egyik szónoka a huszonegyes bizottságnak nagyon találóan jellemezte a mi törvénykezési viszonyainkat; és igen örvendek rajta, hogy ezen szónok épen nem erről az oldalról való, mert meglehet hogy önök ott a túlsó oldalról talán valami vörös republikánust födözték volna föl benne. Ezen tisztelt szónok nem más, mint Sennyey tisztelt képviselő ur, a ki azt monda körülbelől, hogy Magyarországon szegény ember számára nincs igazságszolgáltatás. Én csak a valót fejezem ki, midőn azt mondom hogy a tisztelt kormány részéről ezen megjegyzés nem is talált ellenmondásra. Én nem fokozom ezen mondatot, sőt annak enyhítésére teszek valamit hozzá: én ezen mondatot részben csak phrasisnak tartom, és ezennel ünnepélyesen kijelentem, hogy, nézetem szerint, a dolog nem egészen igy áll. Igenis, szegény ember számára van igazságszolgáltatás Magyarországon; de meg van nehezítve. Ez a tulajdonkénem értelme ezen mondatnak, s azt hiszem, hogy Sennyey tisztelt képviselőtársam is azt ez értelemben vette ; de átalában találóan jellemezte a helyzetet, s habár mondásának egy része csakis phrásis volt, még sem volt kár azt elmondani. Tisztelt ház! Ha a szóban forgó törvényjavaslat ugy, a mint indítványozva van, elfogadtatik: méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy törvénykezési bajaink még nagyobbak lesznek. Mindenekelőtt méltóztassék megengedni a tisztelt ház, hogy a telekkönyvi intézményre egy átalános megjegyzést tegyek. A telekkönyvi intézmény behozatala datálódik a Bachrendszer idejéről. Mi volt akkor a tulajdonképeni indok annak oly módoni behozatalára, mint a hogy behozatott? Azt hiszem, hogy a tisztelt kormány nem fog ez alkalommal neheztelni rám, mert hiszen a mit mondani akarok : az nem ő reá vonatkozik, hanem vonatkozik a Bach-időbeli kormányra, mely ezen intézményt behozta. A czél ez intézménynek oly képeni behozatalánál, mint a hogy behozatott: tulajdonkép nem az volt, legalább nem első sorban, hogy tökéletesen helyes jogi reform hozassák be; hanem előtérben állottak a fmancziális érdekek: szükség volt pénzre, szükség volt az állam jövedelmeinek fokozására, szükség volt egy uj jövedelmi forrásra, be kellett hozni ez intézményt mielőbb, habár nem is volt az tökéletes. Ez tökéletesen megfelel azon helyzetnek, melyben a telekkönyvi intézmény behozatott. Ha a czél az lett volna, hogy hozassék be egy helyes jogi intézmény, hozassék be a reális hitelnek egy helyesen megállapított tényezője: akkor a telekkönyvi intézményt nem lehetett volna máskép behozni, mint bevégzett tagositási munkálatok alapján, vagy ezek hiányában, ott, hol az illetők hiteles fölmérési, hiteles birtokviszony! adatokat szolgáltattak akár a törvényszéknek, akár a kormánynak: akkor helyesen lett volna behozva. Igen, de akkor mikor lett volna belőle jövedelem? Szükség volt pénzre, behozatott tehát tökéletlenül, behozatott helytelen helyszínelés! munkálatok mellett, behozatott a nélkül, hogy jogi oldala kellőleg kifejtetett, és megérleltetett volna. A magyar kormány átal vette ez intézményt a Bachrendszertől minden hiányaival együtt, s ezen hiányok kiigazítására mai napig sem történt semmi. A tapasztalás meg fogja mutatni az igen tisztelt ígazságügyminister urnák, ha vesz magának időt és fáradságot statistikai adatokat gyűjteni, hogy nevezetesen a helyszínelés! munkálatoknak nagy része egészen hibás. (Igaz! Igás!) Tapasztalásból beszélek, — igaz — prózai, de igen fontos dologról: a reális hitelről. Épen most a közelebbi szünet alkalmával alkalmam volt tapasztalni, hogy Szabolcs vármegyében egy 8 ezer holdat tevő puszta az lb 59 /6o"^ an fölvett helyszínelés alkalmával egészen hibásan helyszineltetett. Ezen hiányok megvannak mind e mai napig. A sors, a viszonyok ugy hozták magukkal, hogy miután ott nem nagy volt a birtok forgalom, tudniillik az emiitett puszta birtokosai között: a föntebbi hiány csak épen most e hónapban tűnt ki, hogy tudniillik azon a pusztán a helyszinelési munkálat a Bachrendszer idejében egészen hibás volt, egészen hibásan hajtatott végre. Pedig hány helyen van ily viszony Magyarországon? {Igazi Igás!) Én azt hiszem, hogy nálunk a helyszíneléseknek nagy része mindenütt hibás. A helyszinelési munkálatok egyedül ott hibátlanok, legalább ott lehetünk bizalommal irántuk: a hol a tagosítás végrehajtása van alapul fölvéve. Ámde ez nem mindenütt, hanem csak kevés helyen történt. Tény tisztelt ház, hogy birtokviszonyaink zavartak, és a telekkönyv azokat nem hozza tisztába és hogy a zavar, mely támadt Bach idejében : fönn áll ma is. A mire ezen intézménynek szüksége van tisztelt ház : az egy kimerítő gyökeres reform. Ha az igen tisztelt ígazságügyminister ur egy ilyennel lépett volna föl, én üdvözölném őt e téren, Azonban a mi jelenleg ezéloztatik, méltóztassék megbocsátani az igen tisztelt ígazságügyminister ur: az csak fol-
