Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-248

243. országos ülés május 30. 1874. 333 ítélőszék fegyelmi osztálya, mint legfőbb és végső fórum alá lesz helyezve. Az, hogy a központi bizottság a körjegyzőségre hivatkozik, annál kevésbé lehet döntő, mert ott is ok nélkül hozatott be ezen vegyes bíróság. A mi pedig ottan czéltalan volt: azt itten, mint czélszerüt inaugurálni nem lehet és azért pártolom Schmausz Endre tisztelt képviselőtársam módositványát. {Helyeslés) Giczey Samu: Tisztelt képviselőház! Azokhoz, miket Schmausz Endre és Lázár Ádám képviselőtársaim előadtak, még csak azt említem meg igen röviden, hogy ha a központi bizottság szövegezése fogadtatnék el: megsemmisíttetnék ezen törvényjavaslat egyik legfontosabb czélja. megsemmi­síttetnék azon önérzet, mely az ügyvédi testületben ezen törvényjavaslat által keltetik. (Helyeslés.) Kétségtelenül vannak ezen törvényjavaslatnak oly paragrafusai, melyek máris szigorú hatalmat adnak a bírónak az ügyvéd fölött. Ha most még saját becsületének az ügyvédi teendők fölötti fegyelmi őrködésnek bíráskodását is azon bíróságra bízzuk, a mely bírósággal az ügyvéd úgyszólván hivatalánál fogva folytonos harczban áll: (Ellenmondások.) akkor megsemmisítjük az ügyvédi kar önérzetét. Ennélfogva én pártolom Schmausz képviselőtársam indítványát. (Helyeslés.) Paczolay János: Tisztelt ház! Én is ügyvéd vagyok és önérzetesnek tartom magamat, és önérzetemet még sem tekintem a legkisebb mérvben is sértve : ha a központi bizottság szövegezése sze­rinti fegyelmi bíróságot hozzuk be. (Helyeslés jobb felöl.) Előttem szólott tisztelt képviselőtársamnak azon állításában nem osztozhatom, hogy én a bíró­val szemben fél, és pedig ellentétes fél vagyok a perben; mert az ügyvéd védelmezi felét az ő fölfo­gása és tudománya szerint; a biró pedig a felek fölé emelkedve mondja ki az Ítéletet, és szolgáltatja az igazságot. Ha azon elv elfogadtatnék, melyet az előttem szólott képviselőtársam kifejtett: ez nem lenne más, mint a bírónak a fél helyettesévé való lealázása. Ezt pedig én, ha igy volna is: soha be nem ismer­ném, és mindig arra iparkodnám, hogy a biró a felek fölé emelkedve szolgáltasson igazságot. (He­lyeslés jobb felől.) Tisztelt ház! Én nem féltem az ügyvéd füg­getlen állását azért, mert fölötte a biró vegyesen collegáival gyakorolja a fegyelmi eljárást. Én sem vagyok azok egyike, a kik mindig keílemetesen ír­nák meg a jogorvoslatra vonatkozó folyamodványo­kat ; de azért még sohasem jutott eszembe félni a fölöttem gyakorlandó fegyelmi eljárástól, és mond­hatom, hogy ámbár én, a hol csak lehet, az i fölé fölteszem a pontot: mégis legkevésbé sem rettegek attól, hogy majd a biró, ha fölöttem véletlenül fegyelmi eljárást fog gyakorolni: azon alkalommal mintegy megboszulva a jogorvoslatnak erősebb szerkezetét, ellenem keményebb ítéletet vagy hatá­rozatot fog kimondani, mint a minőt azon cselek­vény, a mely miatt fegyelmi hatóság elé állíttattam, maga után vonna. Figyelembe véve, tisztelt ház, hogy a legkö­zelebbi napokban hoztak meg a közjegyzői törvényt, a melyet az igazságügyministernek ugy kell végre­hajtani, hogy az ügyvédeknek legtisztességesebb része folyamodjék a közjegyzői állomásokért, — mert ha nem igy hajtja végre : akkor ezen törvény halva született lény, — ez által az ügyvédek sorából 300—400 kifogás alá nem eshető ügyvéd fog el­esni ; — mert azt nem hiszem, hogy a birák közül soknak lenne kedve ezen állásra; — figyelembe véve azt, hogy ezen ügyvédi kamarák nem átrostált ügy­védekből fognak alkottatni, hanem azon ügyvédek­ből, a kik tekintélyének emelése végett tartották szükségesnek e törvényjavaslatot tárgyalni és tör­vényerőre emelni: ily körülmények között, ha már annyira sülyedtünk, hogy a törvényhozás szükséges­nek tartotta tekintélyünk emelésére e törvényt meg­hozni, és ha a kamarák első alakulásuk alkalmával ugyanazon ügyvédekből alakittatnak, a kik ilyen ál­lásba jutottak, hogy a törvényhozás kénytelen volt tekintélyük emelésére ezen intézkedést behozni: ily körülmények közt én sem biztosnak, sem czélszerü­nek nem látom és nem tartom, hogy az első ka­marák alakulásával mindjárt az egész fegyelmi el­járás egyedül az ügyvédekre bizassék. Ez indokok által vezéreltetve, én a jelen alka­lommal az ügyvédek fölötti fegyelmi jogot csakis ugy tartom czélszerüen gyakorolhatónak, mint azt a köz­ponti bizottság indítványozta. Ennélfogva igen ké­rem a tisztelt házat, hogy ne méltóztassék azt hinni, hogy az önérzetes ügyvédnek ez a fegyelmi eljárás bármit is derogálna, és ne méltóztassék azon ve­szélynek kitenni az ügyvédi kart, hogy az első ala­kulások alkalmával ismét azon állásban maradjon, mint most van. (Helyeslés jobb felöl.) Méltóztassék tehát e §-t ugy, a mint az fogalmazva van, elfo­gadni. Matolay Etele: Tisztelt ház! Azon re­ményben voltam, mielőtt az előttem szóló tisztelt képviselő nr fölszólalt, hogy egyszerű szavazattal elfogadjuk Schmausz Endre módositványát. Miután azonban azt látom, hogy ezen reményben csalódtam : bátorságot veszek magainnak igen röviden indokolni, miért csatlakozom Schmausz Endre módositványához; s mindenekelőtt megjegyzem az előttem szólott tisz­telt képviselőtársam előadására, hogy ha ő nem érzi magát sértve az által, hogy a bíróságnak alá­vettetik : ily átalánosságban kimondva az elvet, egyikünk sem érzi magát az által sértve; de ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom