Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-248

334 248. országos ülés májas 30. 1874. nem -érzi magát sértve az által, hogy másnak gyámkodása alá vettetik oly dolgokban, mit maga intézhet el: az már izlés dolga. Én részemről nem osztozom az ő Ízlésében. (Helyeslés bal felől.) Miről van itt szó? Arról-e, mint némelyek hiszik, vagy állítják, hogy az ügyvéd elvonassék a bíróság hatósága alól, hogy neki valamely kiváltság, kedvezmény adassék ? Teljességgel nem. Itt arról van szó, hogy oly visszaélések, olyan, hogy ugy mondjam, gyarlóságok ellenében találjunk orvoslást, a melyek ellen a rendes bíróságok és a rendes törvények orvoslást nem is nyújtanak, nem biztosítanak. A ki azt állítja, hogy itt kivételes kedvezmény van ez által nyújtva: az nem olvasta el figyelemmel a szöveget. Méltóztassék megengedni, hogy egy-két §-t fölolvassak. A 67. §. azt mondja: Ha az ügyvéd hivatása szerinti kötelességeit azon bűnös czélzatból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalanul kárt okozzon: hivatali büntettet követ el, s az illetékes büntető-biróság által a törvényes büntetésen fölül az ítéletben az ügyvédkedéstőli elmozdítás is kimondandó. A 68. §. azt mondja: Ha az ügyvéd ellen a jelen törvény 44., 46., 48. §§-aiban fölsorolt kötelességszegésnek valamelyike miatt panasz emeltetik: az eljárásra azon kir. törvényszék illetékes, melynek kerületében a panaszlott ügyvéd lakik. Ha a kötelességszegés egyszersmind büntető vagy fegyelmi eljárás alá esik, a törvényszék az iratokat az eljárás megindítása végett az illetékes fenyítő bírósághoz vagy ügyvédi kamarához küldi át. Viszont a 100. és 105. §. második pontja arról rendelkezik, hogy a kamara is fegyelmi vétség vagy eljárás esetében, ha azt látja, hogy azonkívül büntetendő cselekmény is forog fön: azt az illető büntető bírósághoz teszi át. Végre a 70. és 71. §. következőképen szól: 70. §. Fegyelmi vétséget követ el azon ügyvéd: a) ki hivatása szerinti kötelességeit vagy a jelen törvény rendeleteit vétkesen, de nem azon bűnös czélzatból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon; bj ki magaviselete által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sérti, és ez által tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik. 71. §. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen: a) ha világosan igazságtalan ügyekben konokid perlekedőknek eszközéül magát fölajánlja, feleket iiyen perek vitelére fölszólít, vagy a felek részére nyilván haszontalan és alaptalan beadványokat szerkeszt; b) ha dijazott közbenjárók által vagy egyéb botrányos módon feleket keres; e) ha a reája bizott ügyekben nevezetes hanyagságot és késedelmezést tanusit. íme tehát, tisztelt ház, világos ezen §§-ból, hogy az ügyvéd, midőn vagy mint állampolgár, vagy mint ügyvéd, más állampolgárt károsít: nincs kivéve a rendes bíróság alól. Itt a fél megtalálja az orvoslást a rendes bíróságok előtt; az ügyvéd megtalálja az elmarasztalást vagy büntetést szinte a rendes bíróság előtt, de azonkivül az ő saját fegyelmi hatósága alá is tartozik. Milyen vétségek vannak az utóbb fölolvasott 70- és 71-ik §§-ban? Olyanok, melyek a rendes bíróságot nem érdeklik, mikre az ki nem terjesztheti figyelmét, és ezért nem hogy ez kedvezmény volna, nem hogy attól lehetne tartani, mint némelyek állítják, hogy az ügyvédi kamara tulengedékeny lesz; sőt inkább az ellenkezőtől lehet tartani: mert az itt elősoroltak a fegyelmi bíróság elé tartozó dolgok, melyekben az ügyvéd saját testületének érdekeit és becsületét sérti meg. De én nem bánom; legyen a fegyelmi eljárás tulszigoru; akarom is ezt, és épen azért helyesnek tartom azon intézkedést, hogy specialiter fegyelmi vétségekben tisztán az ügyvédi kamara legyen a bíróság. Azok után, miket már az indítványozó és többen is kifejtettek: nem tartom szükségesnek ezen tárgyra bővebben kiterjeszkedni; hanem egyszerűen kijelentem, hogy én a Schmausz képviselőtársunk által tett indítványhoz csatlakozom. Vidliczkay József: Tisztelt ház! Csak azt akarom megjegyezni Paczolay képviselő urnák, hogy előadásában nem látok logikát; mert ő azt méltóztatott mondani, hogy figyelembe veszi külösen a jelen viszonyokat, s ugy látja, hogy azok közt szükséges ezen törvényjavaslat. De hiszen mi nem alkotunk törvényt egy pár hétre, hónapra, de még egy pár évre sem: tehát azt vártam tőle, hogy azzal fogja előadását végezni, hogy a jelenre ilyen törvényt kivan, a jövőre pedig ilyet. Ez azonban elmaradt; ezt tehát szükségesnek tartottam megjegyezni. Egyébiránt, miután látoni, hogy a dolog megérett a szavazásra, a további szótól elállók. Tisza Kálmán: Én, tisztelt ház, csak pár szót kívánok szólani, mert hódolni akarok a tisztelt ház azon szándéklatának, hogy szavazás által döntessék el a kérdés. Csakis azért szólalok föl: mert föltételesen kívánom adni szavazatomat. Én ugyanis, miután az ügyvédi karaarák oly alakban, minőben elfogadtattak, megállapittattak, ámbár a fegyelmi eljárásra nézve nézetem eredetileg más volt: kész vagyok elfogadni, hogy az ügyvédi kamarák választmányai Ítéljenek fegyelmi vétségekben ; de csak azon föltétel alatt, hogy ezen eljárás tisztán ügyvédekre vonatkozzék. A törvényjavaslat 96-ik §-a pedig kiterjeszti ezen eljárást, s ezen fegyelmi bíróság hatását magán felekre is. A 96. §. ugyanis azt mondja, hogy ha az ügyvédi kamara — szórói-szóra nem tudom, s igy csak körülbelő] idézem, — fegyelmi bírósága azt látja, hogy a fél panasza teljesen alaptalan, vagy hamis állitá-