Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-247

308 247. országos ülés május 29. 187 é. hogy a vizsga kiterjed a magyar közjogra; továbbá anyagi- és alaki-, polgári-, büntető-, bánya-, úrbéri-, váltó- és kereskedelmi jogra, pénzügyi és közigazgatási törvényekre és szabályrendeletekre, ezt ilyen átalánosságban kifejezve senkit sem ejthet nyugtalanságba ; de méltóztatnak tudni, hogy az ügyvédi jogosultság az egész országra nézve ki fog terjedni, ki fog terjedni még' azon részekre is, melyekben jelenleg más törvények állnak fön,' értem az erdélyi részeket, hol az osztrák polgári és váltó törvények és az azok alapján kibocsátott évtizedekre szóló szabályrendeletek vannak életben. Ha már egy erdélyi ügyvéd-jogosult szándékozik az ügyvédséget elnyerni: igen természetes, hogy neki nemcsak az Erdélyben hatályban lévő törvényekből, de a Magyarország idevaló részének törvényeiből is kell a vizsgát letenni; igy megfordítva ha a magyarországi ügyvédjelölt leteszi a vizsgát az itteni törvényekből, azonkívül ha Erdélyben akarná folytatni az ügyvédséget : az ott fönálló törvényekből is vizsgát kell tennie. Már most az igazságügyminister ur miként fog gondoskodni, hogy a különféle országrészekben összealkotandó bizottságok mindkét országban érvényes törvényeket egyformán tudják: azt nem tudom; de hiszem, hogy nehéz föladat lesz, mert ismerem a marosvásárhelyi királyi tábla tagjait, valamint az ottani ügyvédeket; hanem nehezen hiszem, hogy az ottani ügyvédek között egyetlen egy volna, ki a magyarországi törvényeket határozottan tudná. A mi már a szabályrendeletekre vonatkozólag illetőleg Hoffinan Pál képviselő urnák a pénzügyi törvények és szabályrendeletekkel összefüggő inódositványát illeti: részemről megvallom, szükségesnek tartom, hogy a pénzügyi és közigazgatási törvégyekből az ügyvédektől megkívántassák a vizsga; de a szabályrendeletekre nézve pártolom Hoffman Pál képviselő ur módositványát, mert a mint Csemeghy tisztelt képviselő ur monda, a szabályrendeletek tulaj donképen a törvény alapján bocsáttatnak ki. Az igaz ; de hogy ezen szabályrendeletek egy véghetetlen tömkeleget képeznek: azt legjobban tudja a minister ur, és hogy ha egy ügyvédjelölttői azon változó különféle szabályrendeleteket még az osztrák szabályrendeleteket is megkívánjuk, hogy betanulja: akkor nem három, hanem hat évnél is több év kell arra, hogy e vizsgára elkészüljön. A mi végül az esküre vagy fogadalomra nézve az igazságügyminister urnák Madarász képviselőtársam fölszólalása ellenére tett nyilatkozatát illeti, azt jegyzem meg, hogy méltóztatik tudni, miszerint a vallásszabadság, illetőleg a szabad vallásgyakorlat tárgyában egy törvényjavaslat várandó, mely szerint könnyen képzelhető, hogy felekezet nélküli emberek is fognak lenni, kikre vonatkozólag ezen passus: esküszöm a mindenható Istenre, minden értelem nélküli lesz. Ennél sokkal átalánosabb a „fogadom, ígérem". A mindenható Isten szó kizárná azon egyéneket, kik e pontra, meggyőződésök szerint, nem tehetik le az esküt. Ezek megjegyzése mellett a „szabályrendeletek" kihagyására szavazok. Horánszky Nándor:" Tisztelt ház! Röviden csak annyit kívánok megjegyezni, hogy azon módosításra nézve, melyet Hoffmann képviselő tett, azon nézettel értek egyet, melynek kifejezést Csemeghy adott. Én azon módosítást nem fogadnám el ; hanem megtartanám a törvény szövegét. E vita azonban alkalmat ad nekem, hogy egy más körülményre hívjam föl a tisztelt ház figyelmét. Mint méltóztatnak tudni, nemcsak országos, hanem törvényhatósági szabályrendeletek is léteznek. A fönálló törvények alapján a törvényhatóságok szabályrendeleteket alkotnak ügyrendi és egyéb tekintetben, s többek között az árvaügyek kezelésére nézve is. Már nem képzelhető, hogy a különféle törvényhatósági szabályrendeletekből valamely fiatal ember megvizsgálható legyen. És ennek folytán ajánlom a tisztelt háznak, méltóztassék e szó elébe: „szabályrendeletekre" ezen szót függeszteni: „országos". (Helyeslés.) .. i . majoros István: Tisztelt ház! Nekem az elmondottak után csak rövid mondandóm lesz. Magam sem pártolom azt, hogy az ügyvédi vizsga annyi mindenféle tárgyat foglaljon magában. 1 Az ügyvédnek, véleményem szerint, a szorosan vett törvényeket kell tudnia ; de a mi a szabályrendeleteket illeti, különösen a pénzügyieket, hogy ezeket ismerje és tudja : ez olyan kívánalom, melynek egy fiatal ember nem bírhat eleget tenni. Én egyátalában a pénzügyi rendeleteket s a közigazgatásnak azon részét, melyek nem képezik perlekedés és törvénykezés tárgyait, nem kívánnám e §-ba befoglaltatni. Ez nézetem az első bekezdésre nézve. A másodikra nézve megjegyzem, hogy a hajdani vizsgadíj csekély volt: egy arany. Miután most aranyunk nincs, mert elszekerezi naponta' a közös-ügy, sokalván a 20 frtot: a helyett 10-ét kívánnék tétetni. Az esküformára nézve meghagynám a régi esküformát. Ugy hiszem, hogy az államnak önálló embereket kell az ügyvédekben nyerni. Ha az ügyvédi kamara meghagyatott is, és igy az ügyvédek a minister ur gyámsága alá helyeztettek: hagyjuk meg mégis, hogy független önálló polgárok maradjanak. Az eskükötelezés formalitás, sallang. Miután azonban a katholicismus egyik sötét századát éljük : nagyon is szükségesnek és elmaradhatlannak látszik ; az megmaradhat ugyan, de az esküminfcát akként kívánnám módosíttatni, hogy az „esküszöm" szó helyett a .fogadom" szót tegyük. De azt már