Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-247

306 247. országos ülés május 29. 1874. lene a részletezést initiálni, a halmozásra még inkább okot szolgáltatni. A jogtudományok maguk is, mikép az igazságügyminister ur a mai ülésben jelezte, igen nagy terjedelmet vőnek, minek okáért ép az 5-ik §. mind nagyobb elméleti képzettséget, mind hosszasabb praxist sürgetett. Ha áll az, hogy a jogtudomány oly nagy terjedelmű, hogy ezen intézkedésre szükség volt: annál inkább szükség volna óvakodni azt oly szakmákkal terhelni, melyek szorosan az ügyvéd élethivatásához nem tartoznak. Továbbá alig birom képzelni azt, hogy a vizsgálati bizottságok képesek legyenek jól megfelelni azon intentionak, mely ezéloztatik. Valóban ha tekintjük jogászainkat akár a birói, akár az ügyvédi pályán: nem találjuk, hogy azok a közigazgatási és a pénzügyi administratioban jártasak volnának, rni pedig szükséges, minthogy gyakorlati vizsgáról van szó. Itt mellékesen megjegyzem, hogy az ügyvédi praxis aligha fogja nyújtani a szükséges ismereteket arra nézve, hogy valaki a pénzügyi és a közigazgatási administratioban jártas legyen : minek következménye az, hogy ha már bevétetik, hogy a pénzügyi és közigazgatási administratio az ügyvédi vizsga appendixe legyen : kellett volna a pénzügyi és közigazgatási administrationak gyakorlati megismerésére nagyobb ismeretkört szerezni az ügyvédség gyakorlásánál. De legnyomósabb érvemet a közoktatási minister ur által a tanrenden legújabb időben eszközlött változtatás képezi. Mi történt? történt az, hogy lehetővé tétetett, hogy valaki magát szigorúan a jogi pályára, vagy pedig szigorúan a közigazgatási pályára készítse elő tanulmánya által. És ezt nagy haladásnak tartom. Eddig csakis jogászokat neveltünk, nem pedig oly egyéneket, kik a közigazgatási és a pénzügyi administratio terén működhetnének, mivel a jogi tanulmányokkal kapcsolatos államtudományok inkább az abstract ismeretekkel, mint a concret közigazgatási és pénzügyi rendszerrel foglalkoztak. Innen van azon anomália, hogy a fiatal ember, ki a jogtanulmányokat elvégezte: hoz ugyan magával elégséges képzettséget a birói vagy az ügyvédi praxisra; de az administratiora épenséggel nem. Hivatkozom e tekintetben a ház azon tagjaira, kik magok is administratio körében mozognak : vajon nem tapasztalták-e hogy azon nemzedék, mely az administratiora lép. az arra szükséges tanulmányokat nem szerezte-e meg. Ennek érzete indította a közoktatási minister urat arra, hogy nézetem szerint igen helyesen lehetővé tette, hogy valaki kizárólag a jogi tanulmányokra, vagy pedig kizárólag a közigazgatási pályára készíthesse magát elő .Ennek megfelelőleg intézkedett is a tanrendben az iránt, hogy ezentúl a közigazgatási-jog ] és a magyar pénzügyi jog az eddiginél nagyobb terjedelemben adathassanak elő, és a jövő évtől kezdve hatályban lévő tanrendszernél e két tudomány mint főszakma szerepel. Méltóztassanak már most megfontolni, hogy ha az elméleti tanulmány terén meg vau engedve, hogy az, a ki birói vagy ügyvédi pályára szánja el magát, concentrálja tanulmányait a szorosan vett jogi tudományokra és nem lesz kénytelen elméleti vizsgálatot letenni a közigazgatás körébe tartozó szakmákból; vagy megfordítva, midőn valaki magát a közigazgatási szakmára szánja, nem lesz kénytelen a jogtudományt azon mértékben tanulmányozni, mint ha tisztán a jogtudományra adta volna magát: vajon helyes-e akkor, midőn a közigazgatási tisztviselőket külön akarjuk előkészíteni az elméletre, hogy ugyanakkor a praxisra vonatkozó vizsgákat halmozzuk, és a mit az illetők az elméleti téren nem voltak kénytelenek tanulmányuk tárgyává tenni : ugyanaz az ügyvédi vizsga tárgyát képezze tudniillik a pénzügyi és közigazgatási szabályrendeletek. Éu ezt az ügyvédi vizsgánál szigor szerint is nem tartom lehetségesnek és kívánatosnak. Sőt tovább megyek. Óhajtom, hogy jelenleg, valamint már a jogtanulmányok terén az administratiora való készülés létezik: ugy akként létesíttessék egy gyakorlati administrativ államvizsga is, valamint szándékoltatik behozatni egy gyakorlati birói vizsga, valamint a most megszabott ügyvédi gyakorlati vizsga létezik, óhajtanára, hogy gyakorlati administrativ vizsga hozassék be és ezt két részre választanám: pénzügyire és közigazgatásira ; mert csak ezen az utón fogunk mi jó közigazgatási tisztviselőket nyerni, kik hivatásuknak teljesen megfelelni képesek lesznek. így állván a dolog, hogy sem az ügyvédi hivatás nem követeli azt, hogy ő — nem mondom, hogy ne bírjon ismeretével a főbb pénzügyi vagy administrativ szabályoknak, de nem követeli azt,— hogy birjou ismeretével annak, a mit mi egy gyakorlati vizsgától megkívánhatunk, és a mit különösen megkívánni kell az ügyvédtől a jogtudományok terén, miután ez az élet hivatása, és mivel továbbá a jelenleg fönálló tanrend immár az érintett bifurcációt véghezvitte: mindezeknél fogva nem tanácsos a gyakorlati vizsgánál összehalmozódást eszközölni. Mindezeknél fogva tisztelt ház kénytelen vagyok indítványozni, hogy a 6. §-nak következő szavai „pénzügyi és közigazgatási törvényekre és szabályrendeletekre" egyszerűen töröltessenek; és megjegyzem még csak azt, hogy a 38. § ugyan tartalmaz egy meghatározást, mely látszólag praejudical, és a mely minket arra indíthatna, hogy benne hagyjuk e szakaszban a közigazgatási és pénzügyi törvényeket és szabályokat; értem tudniillik a 38. §. azon intézkedését, mely a hatóságok előtti képvisclésre vonat-