Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-247

247. országos ülés május 29. 1874. 303 de azt soha tul nem haladta: pedig akkor az egyetem jogi facultásán kivül az egész korona területén csak 5 jogi tanintézet létezett. Ezen szám a 60-as évek óta folyton növekszik, ugy, hogy lassanként 700— 800—900-ra emelkedvén, most már magán a pesti egyetemen túlhaladja az 1300-at; {Mozgás.) a mellett, hogy ma már 16 jogi tanintézet van a szent korona tartományaiban, és nem fogyott másutt sem a hallgatók száma ugy, hogy mig 1859-ben 5 tanintézet mellett 444 jogász volt, 1871-ben, melyről az utolsó adatokat birom: az egyetemen kivül a jogászok száma 2000-nél több volt. Ezen tekintélyes számnak legnagyobb része az ügyvédi pályára lép. Az utolsó népösszeirás szerint a szorosan vett Magyarországon 4200 egynéhány ügyvéd volt, a társországokban és a Királyhágón túli részekben és a határőrvidéken az előbbivel együttvéve összesen 4870. 1861-től 1873-ig 4600 és néhány ügyvédi vizsgálat tétetett a pesti királyi táblánál. Ezek számok, melyek azt mutatják, hogy az áramlat oly irányban indult meg, melyet sem a közérdek, sem az illetők magánérdeke nem igazol. (Helyeslés jobb felől.) Ennélfogva, miután a számnak meghatározása, a kinevezés és egyéb mesterséges megszorítások az ügyvédség föladatával, a szabad versenynek természetével, és a tudományos pálya kellékével homlokegyenest ellenkeznek: nincs más mód, mint lehető szigorúvá tenni a föltételeket a képesítés magasabb fokozatának követelése által. (Élénk helyeslés jobb felől.) Követeli ezt az igazságszolgáltatás érdeke; követeli ezt azok érdeke, kik e pályára lépnek, és követeli főképen a szorgalmas és képes iíj aknák érdeke; mert a ki képességgel és szorgalommal bir: az ki fogja magának vivni azon képesítést is, melyet a törvény megkíván, és meg lesz óva ama sok hívatlanoknak coneurrentiájától, a kik sorsát nehézzé, állását ingataggá teszik. (Helyeslés jobb felől.) Ha mi, tisztelt ház. leszállítjuk a követelményeket: akkor kedvezünk a kevésbé képeseknek, a kevésbbé szorgalmasoknak. (Helyeslés jobb felől.) Ezek pedig a törvényhozás kegyeletét és pártolását sokkal kevésbbé érdemlik meg; mint a szorgalmas, buzgó, lelkiismeretes és képes tanulók. (Helyeslés jobb felöl.) Szabadjon még néhány ellenvetésre felelnem. (Halljuk!) Az volt mondva, hogy a bíróság meritorius képzettségét kisebbre szabni nem lehet, mint az ügyvédét; sőt hogy nem is tanácsos elválasztani a birói qualificátiót az ügyvédétől. Arra nézve, hogy ez elválasztassék, törvényünk van. Az 1869. évi IV. törvényczikk egyenesen kimondja, hogy a gyakorlati bírói vizsgára nézve törvényjavaslat tétessék le a ház asztalára. E törvényjavaslatot beadtam, az tárgyalás alá fog kerülni. Ez tehát a törvénynek szabványa. Hogy azon ellenvetésre, mely szerint a qualificátiót nem kell különbözővé tenni, mit lehessen felelni: azt több előttem szólott képviselő ur már kimutatta, és én csak röviden azt érintem meg, hogy nem kell megfeledkeznünk azon nagy különbségről, mely a birói vizsgálat és az ügyvédi vizsgálat között van. Az ügyvédi vizsga az illetőt ügyvéddé teszi, s azon perczben, a melyben diplomája van : fölléphet a törvényszék előtt és polgártársainak életét, vagyonát és becsületét védheti, ez az ő tudományára és becsületére van bizva. A birói vizsga nem teszi az illetőt biróvá, és hosszú idő kívántatik ahoz, a mostani szerkezet szerint, a szolgálatnak több fokozatán kell átmenni : mig a birói fokra jut; és 100 közül, ki a birói vizsgát leteszi, talán csak 40 nyerend ő felségétől birói kinevezést, és a többi sohasem éri el azon polczot. (Helyeslés.) A birói vizsga képesítést ad : de nem állást; az ügyvédi vizsga pedig nemcsak képesítést : de állást is ad. (Helyeslés jobb felől.) Ebben fekszik a különbség. Az volt mondva, hogy ne tetézzük a vizsgálatokat, mert elég az elméleti államvizsgálat: minek az elméleti államvizsgálat és szigorlat ; hiszen a mostani tanrendszer szerint aki szigorlatot tesz: annak nem kell minden elméleti államvizsgát letenni. Épen ezért a praxis számítási határidő meghatározásánál világosan ki van mondva: aki az elméleti vizsgálatokat, vagy pedig az egyik szigorlatot tette le. Ha az állana, ami mondatott, hogy az egyetem a tudori koszorút csakis a maga tanítványainak adja: ez nagy ellenvetés lentié ; azonban a dolog nem így áll. Eddig ki jogtudorrá akart lenni: köteles volt ugyan egy évet az egyetemen tölteni, akadémiai tanulmányainak kiegészítése végett. Az akadémiák uj rendezése szerint ez meg fog szűnni, és akár itt, akár az akadémián végezte legyen tanulmányait, és megfelel azon kellékeknek, a melyek a tudori fok elnyerésére szükségesek: e tekintetben nem lesz semmi akadálya. Ami az éveket illeti, az csak a praxis idejére vonatkozhatik: mert a szigorlatokat a praxis ideje alatt is leteheti. Egy év nem tesz és nem tehet lényeges különbséget. Mind Solymossy képviselőtársam, mind a jákóhalmi kerületnek képviselője párhuzamot vont az orvosi és az ügyvédi pálya közt, arra hivatkozván, hogy ottan nem követeltetik a képesítésnek szigorítása : miért épen a mi pályánkon ? Különbözők a viszonyok és figyelmeztetem azokat az urakat, hogyha figyelemmel kisérték az ujabb jelenségeket: tapasztalhatták, hogy már ott is megkezdetik a szigorítás. Ez már a szomszéd államban megtörtént, és itt is ki van mondva elvül, hogy két szigorlat helyett jövendőben három lesz, és ezt meg fogja előzni három természettudományi alap-vizsga. Tehát itt is átlátják a nagyobb szigornak szükségét, habár ott ko-