Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-246

246. országos ülés május 28. 1874. 275 szükségesnek és kötelességemnek tartom a fölszóla­lást. (Fölkiáltások jobb felől: Eláll! Marad a szö­veg!) Méltóztassanak megengedni, hogy a megszo­kottá vált közbeszólások ellen bátor legyek arra kérni a tisztelt házat: méltóztassék, ha nem meg­hallgatni, legalább csendben lenni és ellenkező érve­lésüket annak idején és rendjén megtenni. Ezt hozza magával a parlamenti illem, ezt a szólás-szabadság. (Helyeslés bal felől.) Részemről a központi bizottság tisztelt előadó­jának nézetében nem osztozhatom, a mennyiben azt méltóztatott állítani, hogy a jelen törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadhatván : ez által a kamara-kényszer kérdése is eldőlt volna. A tárgyalások természete nem azt vonja maga után, hogy ha egy törvényjavaslat átalánosságban clfogadtatik, a részletes tárgyalás alkalmával annak czikkeihez ne lehessen hozzászólani, legyenek azok elvi kérdésekről, vagy bármely részletes intézke­désről szólók. így fogván föl a dolgot, bátor va­gyok ezen §-nál, minthogy azzal szoros össze­függésben lenni látom a 2-ik és 3-ik §-okat, ezekre együttesen egy módositványt beterjeszteni. Mint a jogügyi bizottságnak szintén egyik igényte­len tagja, csak azon föltétel alatt láttam szükséges­nek a behozandó kamarai kényszert, ha a fegyelmi bíróság kizárólag a kamara kezében fog öszponto­sulni; minthogy pedig ez nem történt: önként kö­vetkezik, hogy a kamarai kényszernek nincs értelme s csak a függetlenség, önállás és ügyvédi tekintély megrontását fogja eredményezni, erkölcsi és szellemi fölénye képzését fogja lényegesen akadályozni; kö­vetkezőleg, ha e helyett az ügyvédi egyleteknek a szabad társulat eszméjéből kifolyólag megengedtetik az egyesülés, illetőleg, ha ez az egyleti törvények által — melyek még most nincsenek — meg nem tiltatik: azon esetben mindazon czélok el lesznek érve, melyek ezen törvényjavaslat keretén belől a központosítás szigorú elvénél fogva, mely ezen tör­vényjavaslaton keresztülvonul, elérve nem lesznek. (Helyeslés a szélső bal felől.) Bővebb indokolástól tartózkodva, minthogy az átalános vita alkalmával többször történt erre nézve fölszólalás, bátor vagyok az 1-, 2- és 3~ik össze­függő §-okra nézve egy következő uj §-t indítvá­nyozni : 1. §. „Az ország bíróságainál és hatóságainál, mint ügyvéd, csak az működhetik, ki törvényszerű oklevéllel bír, gondnokság alatt nem áll, bün vagy vétség miatt fenyíték alatt nincs." Ezen értelemben vagyok bátor ajánlani módositványom elfogadását. Matuska Péter előadó: Tisztelt ház! Lényegében ugyanazt tartalmazza ezen módositvány, mint az, melyet Deáky tisztelt képviselő ur benyúj­tott; én tehát ismétlés kikerülése okából nem fogok újra annak czáfolatába bocsátkozni, hogy az ügyvédi kamarák miért szükségesek és miért szükséges azo­kat behozni oly alakban és oly irányban, mint ezt a jelen törvényjavaslat czélozza. Ez már az általá­nos vita alkalmával bőven meg volt vitatva és ki­meritőleg volt tárgyalva. A mi a logikai rendet illeti, a módositvány csak annyiban tér el az eredeti szövegtől, hogy ez utóbbinak 3. §-a sokkal világosabban határozza meg az ügyvédi minőséget és a megtagadás eseteit külö­nösen fölsorolva, semmi kételyt nem hagy föl az iránt, hogy mely esetekben alkalmazandók a 3. §. szabályai. Én ennélfogva kérem a tisztelt házat, méltóztassék a központi bizottság szövegezését meg­tartani. (Maradi) Elnök: Az 1. §-ra nézve két módosítás adatott be; az egyik Deáky Lajos képviselő ur ré­széről, a másik Lázár Ádám képviselő ur részéről. Beöthy Algernon jegyző (újra föl­olvassa Deáky Lajos módositványát, azután Lázár Ádám módositványát.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni az 1. §-t a központi bizottság szövegezése szerint ? A kik el­fogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik..) A többség elfogadja. (Fölkiáltások bal felől: Ellenprőbát!) A kik nem fogadják el, méltóztassanak fölállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 2-ik §-t.) Deáky Lajos: A 2. §-ra vonatkozólag a következő módosítást volt szándékom ajánlani: „Ki az ügyvédek névsorába fölvétetett: az az or­szág minden bírósága és hatósága előtt, mint ügy­véd működhetik. * Minthogy azonban az 1. §. a központi bizott­ság szövegezése szerint fogadtatott el, módositvá­nyomat csak annyiban tartom fön, hogy e „lajstrom" szó helyett a „névsor" szó tétessék. Házmán Ferencz: Miután azon módo­sitvány, melyet Deáky képviselő ur beadott, az 1. §-ban már benfoglaltatik, ugy hiszem, fölösleges. Én nem a lényegre nézve, hanem a szakasz irályi szerkezetére nézve kívánok módosítást tenni. A szövegnek ezen része: „kimutatja" kihagyható, a nélkül, hogy a szöveg értelme veszítene. Továbbá azon kifejezés helyett, hogy .állandó lakhelye van", ezt óhajtanám tétetni „állandóan lakik", mert ál­landó lakhelylyel bírhat valaki, a nélkül, hogy ott laknék. A szöveg ennélfogva így hangzanék: 2. §. Az ügyvédek lajstromába csak azon ma­gyar honpolgár veendő föl, ki: 1. törvényszerű ügyvédi oklevéllel bir és 2. ügyvédi kamara kerületében állandóan lakik. Paczolay János: Nekem magára a szöveg lényegére nincs észrevételem ; hanem észre­vételem van azon kifejezésre: „magyar hongolgár." 35*

Next

/
Oldalképek
Tartalom