Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-246

274 246. országos, ülés május 28. 1S74. Szeniczey Ödön : Tisztelt ház! Van szerencséin Vlajkovácz, Dolova, Szent-Mihály, Petrovosello, Ó-Moldova torontálmegyei községek kérvényét" benyújtani. A nevezett községek az iránt folyamodnak, hogy az újonnan fölállítandó Kéve vármegyébe kebeleztessenek he, és hogy Kéve vármegye székhelye Versecz legyen. Kérem, méltóztassék ezen kérvényeket a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Tormássy Mihály : Tisztelt ház! Kénytelen vagyok a közlekedési minister úrhoz egy interpellatiot intézni, miután magán kihallgatást nem nyertein. Interpellatiom tárgya a Temes- és Aradmegye, illetőleg a Lippa és Radna közti állandó hid, a mely a kincstár vagyonához taztozik. A kincstár ugyanis concessiot adott a hid építésére 1853-ban Misics-családnak oly föltétel alatt, hogy ezen hidat 15 év leforgása után egy állandó híddal cserélje föl. Az illető tariffa Bach korszaka alatt készült el a nagy közönség kárára, a mennyiben a gyalog átjárók vámfizetésével terheltettek. A 15 év lejárt és az állandó hid nem készült el. Később ismét a magyar kormány által adatott a nevezett családnak öt évre uj concessio, mely idő alatt a kincstár beleegyezésével a Misics-család a hidat egy társulatnak eladta. Ezen társulat a hidat fölépítette és nagy nehezen valahára Temes- és Aradmegye közönsége egy küldöttséget küldött ki a tariffa elkészítésére. A küldöttség a közönséget a gyalog átjárási vám fizetésétől fölmentette ; de ez mindeddig nem lett életbe léptetve, mert a tulajdonosok saját hasznukra és a nagy közönség kárára ezen ügyet a közlekedési minister úrhoz fölebbezték. Interpellatiom igy hangzik. (Olvassa:) 1. Van-e tudomása tisztelt közlekedési minister urnák, hogy Budapest közötti hídon kívül még létezik országunkban egy híd, melyen már 2

1 év óta a gyalog átjárók vámfizetésre kényszeríttetnek ? 2. Miután sarkalatos törvényeinkkel, jelesen az 1609. évi XLVII. és 1723. évi XV. törvényczikkel összeütközésben van: hajlandó-e minister ur e jogbitorlást beszüntetni ? Kérem ezen interpellatiomat a közlekedési ministeriummal közöltetni. Elnök : A közlekedési ministeriummal fog közöltetni. Tisztelt ház! Következik a napirend, vagyis az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslat ősimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatott ; olvassa az 1. §-t.) Deáky Lajos: Tisztelt ház! Az ügyvédi megszorítás már az absolut hatalom alatt vette kezdetét, és e törvényjavaslatot is — ugy látszik — ettől örökölte a kormány. Az 1. §. azt mondja, hogy az ország bíróságai s hatóságai előtt, mint ügyvéd csak az működhetik, ki az ügyvédi kamara által az ügyvédek közé fölvétetett, s e szerint e § az ügyvédi hatás- és munkakörnek kiterjedéséről szól előbb, sem mint az ügyvédnek jogosultságát állapította volna meg, a mely csak a 2. §-ban következik. Minthogy én a logikai renddel megegyezöbbnek tartom azt, hogy előbb az határoztassék meg, hogy ki lehet ügyvéd, és csak ezután állapíttassák meg, működési tere és hatásköre: annálfogva egy módositványt van szerencsém benyújtani. Módositványom a következő: „Az 1. §. helyett a 2-ik teendő következő szövegezéssel: Az ügyvédi kamara által a kamara területén lakó azon honpolgár, ki törvényszerű ügyvédi oklevéllel bir : az ügyvédi kar névsorába fölveendő." Ezen módositvány elfogadásával egyszerűen kiküszöböltetnék azon nem is magyar eredetű „lajstrom" szó, és a 2-ik §., mely félreértésekre adhat alkalmat, hasonlóképen kimaradna. Ily félreértés történt Erdélyben is, a hol az ibidem possesionati szót a jogászok egy része ugy magyarázta, hogy „idevaló lakosok", a másik része pedig ugy magyarázta, hogy „idevaló birtokosok", így most az „állandó lakhely" kifejezés okozhat félreértést: a mennyiben némelyek ugy értenék, hogy a „lakhely tulajdonosa" mások pedig, hogy a „lakhely bérlője." Elnök : A módositvány még egyszer föl fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Deáky Lajos módositványát.) Matuska Péter előadó: Tisztelt ház! Én azt hiszem, hogy miután az átalános vita alkalmával a kamara-rendszert a tisztelt ház elfogadta és azon elv, hogy minden ügyvéd a kamara tagjai közé fölveendő, helyesnek ismertetett el: azon észrevételre, melyet a tisztelt képviselő ur a kamararendszer ellen fölhozott, talán felelnem sem szükséges, annyival kevésbé, mert a módositványban is benne van, hogy minden ügyvédnek föl kell magát vétetni a kamarába. A mi a logikai rendet illeti: erre válaszom az, hogy ez fölfogás dolga. Én megengedem, hogy azon rend, melyet a tisztelt képviselő ur ajánl, szintén jó ; de nem kevésbé jó a szöveg, mely ugyanis tágasabb körben kijelöli és meghatározza előbb azt, hogy csak az működhetik a bíróságok és hatóságok előtt, mint ügyvéd, ki a kamarába fölvétetett; következik azután azon intézkedés, hogy ki lehet ügyvéd. Én tehát azt hiszem, hogy a szöveg tökéletesen kielégítő és azért kérem annak megtartását. (Helyeslés.) Lázár Ádám: Tisztelt ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat több czikkelyéhez és §-hoz