Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-241

230 241. országos ülés május 18. 1874. még a jövő év első napjának szükségleteit is van hivatva födözni. így tehát nem levén ezen egész összegre egyszerre szükség: lehetőnek tartom azt, hogy ezen sommából a takarékpénztárak oly ösz­szeggel látassanak el, a mely, mint mondám, a leg­nagyobb szükségnek megfelel. A mi a tulajdonképeni minőséget illeti, meg­vallom, biztos adatok hiányában nem birok kellő tájékozottsággal. Az ország számos vidékéről na­ponként érkeznek panaszok, a szükség, az inség, sőt már most az éhségről is. Egyes megyék panasz­kodnak, hogy nem kaphattak segélyt. Mi legyen való ezen előadásból? nem tudom. A tisztelt mi­nister ur imütkor azt méltóztatott mondani, hogy a ház által megszavazott 1,500.000 írtból ez ideig mindössze 700 és néhány ezer forint vétetett igénybe. Ha már ezen állítást azon ténynyel vetem egybe, miszerint, mint mondám, az ország számos vidékei­ről a leghangosabb panaszok emelkednek : azt kell gondolnom, hogy vagy az illető hatóságok nem tel­jesitik kötelességüket és nem kérnek a kormánytól segélyt; vagy pedig a kormány elég, — mondha­tom, — meggondolatlanul fukar, hogy az ő méltá­nyos igényeiket ki nem elégíti. A tisztelt kormány tehát bizonyosan a legilletékesebb fölvilágosítást ad­hatja. Minden esetre szükséges, hogy honfitársain­kat, polgártársainkat, a mennyire telik, a mennyire lehet, a szükségtől, Ínségtől megóvjuk. Ezeket tartottam szükségesnek határozati ja­vaslatom indokolására elmondani. Ha a kormány — ami meglehet, — ezen nézeteket nem helyesíi, ha ezen terveknél jobbakkal, czélszerübbekkel áll­hat elő: én leszek az első, a ki azokat elfogadni, azoknak előterjesztéseért köszönetet fogok szavazni neki. Az én határozati javaslatom egyátalán fogva nem köti meg a ministerium kezét: miért is remény­lem, hogy azt ugy a kormány, mint a tisztelt ház többsége el fogja fogadni, reménylem és kérem, ké­rem szenvedő honfi- és polgártársaink, kérem az államkincstár, kérem — meglehet — a közbizton­ság, kérem az állam legmagasabb érdekeinek ne­vében. (Helyeslés a szélső bal felől.) Gróf Szapáry Gyula belügymi­nistcr: Mielőtt a tisztelt ház a ház asztalán fekvő határozati javaslat fölvétele iránt a házszabá­lyok 120. §-a értelmében határozna, engedje meg a tisztelt ház, hogy a szőnyegen fekvő tárgyra nézve néhány fölvilágosítást adjak, annyival inkább, mert némelyekre azon kérdéseknek, melyeket az előttem szólott tisztelt képviselő ur fölvetett: azonnal is fe­lelhetek s bátor vagyok fölvilágosítást adni a tisz­telt háznak. (Ralijuk!) Az előttem szólott tisztelt képviselő ur ugy határozati javaslatában, valamint most indokolásában előadta, hogy két nemét az ínségnek és bajnak kü­lönbözteti meg: egyik a hitel és pénzválság, a má­sik a tulaj donképeni inség. A hitel és pénzválságra nézve, a legközelebbi | napokban Solymossy képviselő ur intézett interpella­j tiót a pénzügyministerhez, a pénzügyminister ezen ; kérdésre, mely kiterjeszkedett mind a pénz és hitelvál­ságra, mind pedig azon módokra is, melyet előttem szóló képviselő ur is ajánlatba "hozott: t. i. az ön­álló nemzeti bank fölállítására nézve, megadta a j választ s a képviselőház ezen választ tudomásul vette. Másféle fölvilágosítást a kormány e tárgy­ban ma sem volna képes adni. mint azt, melyet a pénzügyminister ur adott és azért nj intézkedés­nek nincs is helye. Áttérve a kérdés másik részére, az ínségre, melyet a tisztelt képviselő ur szintén fölemlített: kötelességemnek tartom a tisztelt háznak néhány erre vonatkozó adatokat előterjeszteni. (Halljuk!) Nevezetesen azon kérdésre, melyet tisztelt képviselő ur hozzám intézett, vajon mi az oka annak, hogy | a kormány rendelkezésére bocsátott másfél millióból oly csekély összeg adatott ki a törvényhatóságoknak: azt felelem, hogy mihelyt a törvényhozás ezen más­fél milliónyi összeget a kormány rendelkezésére bo­csátotta, és pedig egy millió forintot Ínséges mun­kákra, 500.000 frt munkaképteleneknek segélyezé­sére: azonnal körlevelet bocsátottam az ország mind­azon törvényhatóságaihoz, számszerint 30-hoz, mely­ben inség volt, és tudósítottam őket arról, hogy ezen másfél millió rendelkezésemre lévén adva. azon helyzetben vagyok, hogy a törvényhozás határozata szerint nekik 6°/ 0 és négy évi visszafizetés mellett, a bizottságoknak jótállása mellett kölcsönt nyújt­hatok. A fölszólított harmincz megyéből tizenegy megye vette igénybe ezen segélyt, miről a kimutatást a tisztelt háznak benyújthatom. E 11 megye eddig tényleg 570.000 frtot vett igénybe ezen segélyből: tárgyalások folynak 5 megyével 180.000 frt iránt. Ha ezek is befejeztetnek,(Za/ a szélső baloldalon) akkor összesen 750.000 frt lesz a törvényhatóságok által igénybe véve. Az, hogy nem osztatott ki több: nem onnan ered, mintha túlságos szigorral járt volna el, vagy hogy a beadott kérvényeket vissza utasította volna a kormány (Zaj), az nem áll: mert minden kérvény elintézést nyert és a törvényhatóságok részére tel­jes mértékben bocsáttatott rendelkezésre azon ösz­szeg, melyet azok kértek. Hogy pedig ezen 180.000 frt most is tárgyalás alatt van: az nem rajtam múlt, hanem az illető törvényhatóságokon, melyek a kér­vényeket későbben nyújtották be. Némely megye többet kért, mint például Zemplémnegye 50.000 frtot és midőn már folyóvá akartam tenni, azt je­lentette, hogy csak 10.000 írtra lesz szüksége és

Next

/
Oldalképek
Tartalom