Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-241
241. országos ülés Nem panacea, tisztelt ház, a jegybank, nem tartja annak közülünk senki sem; valamint az orvosi tudományban, ugy a közgazdasági tanban sincsenek csodaszerek. Nem fogja a jegybank lábra állítani az elbukottakat, föltámasztani a már eltemetteket; de igenis valamint más országokban, ugy hazánkban is hivatva van segíteni a még hitelképeseken, hivatva van honjuk alá nyúlni azoknak, a kik akár ingatlan birtok, akár biztos személyes hitellel még birnak. Egyetlen akadály, mit a tisztelt pénzügyminister ur a jegybank fölállítása ellen megemlített: az, miszerint addig, míg a valuta rendezve nincs, bankot fölállítani nem lehet. Ha arról volna szó a jelen esetben, hogy oly bankot állítsunk föl, a mely a maga pénzjegyeit minden órában aranyra, ezüstre beváltsa : akkor a tisztelt pénzügyminister urnák igaza volna. Kétséget nem szenved, hogy az ilyen bank leginkább megfelelne ugy a tudomány követelményeinek, mint különösen a külföldi forgalmat tekintve — a kereskedelem érdekeinek is; de azért, hogy a legtökéletesebbet nem nyerhetjük el e jüllanatban : vajon ne igyekezzünk-e azon eszköz birtokába jutni, a mely a létező bajt mégis enyhíteni képes? Ha a pénzügyminister ur elvét egész merevségében, egész hidegségében alkalmaznák a többi nemzetek: akkor el kellene törölni az osztrák nemzeti bankot, (Helyeslés a szélső bal felől.) el a franezia bankot, el az amerikai bankokat; mert hiszen magában Amerikában mai napig is kényszer-forgalmú pénzjegyek circulálnak, Francziaországban az utolsó háború, tehát 4 év óta, és Austriában — mit tudom én — mennyi idő óta. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) És azért mégis merné-e a tisztelt pénzügyminister ur {Halljuk!) tanácsolni ezen országoknak, hogy töröljék el ezen intézeteket és foszszák meg magukat azon eszköztől, mely a forgalom föntartására, élénkítésére szolgál? {Ugy van! a szélső bal felöl.) Én, tisztelt képviselőház, azt gondolom, hogy miután oly tökéletes és a tudomány követelményeinek mindenképen megfelelő bankot nem állíthatunk föl, mely a maga jegyeit minden órában készpénzzel, aranynyal ezüsttel beváltsa : mindamellett jelen körülményeinkre tekintve, kötelességünk legalább oly bankot hozni létre, mely igenis aranyra és ezüstre alapítva, kényszer-forgalom-jegyeket adjon ki addig : mig a valuta rendezésének ideje el nem érkezik. Mert ha addig akarnak önök várni, inig a valutát rendezni fogjuk : akkor ki tudja, hány esztendeig kell még várnunk. Ha nem rendezték a valutát akkor, midőn mindkét államnak pénzügyi és közgazdasági viszonyai sokkal jobban állottak: hogyan reményihetik, uraim, hogy a jelen pillanatban s május 18. 1874. 229 sikerüljön ezen nehéz művelet? S ne segítsünk addig is a létező bajokon? Ámde azt mondhatná a tisztelt pénzügyminister ur, hogy ha kényszer forgalmú magyar pénzjegyeket bocsátunk ki: az a kereskedés és forgalomnak nem hasznára, hanem hátrányára váland ; mert a magyar pénzjegyeknek disagiojuk, vagyis alantabb árkerületük lesz, mint az osztrák pénzjegyeknek. Ez attól függ uraim, először is, miképen fog a magyar jegybank kezeltetni, igazgattatni? Ha szigorúan, a mint illik, lelkiismeretesen, a mint kell: akkor nem látom át, miért legyen a magyar bankjegyeknek alacsonyabb árkeletük, mint az osztrák bankjegyeinek? Ámde tegyük föl, hogy miután Magyarország rendesen több árut hoz be Austriából, mint a mennyit kivisz: a magyar bankjegyeknek árkel ete mégis alacsonyabb leend valamivel, mint az osztrák bankjegyeké; tegyük föl, hogy 1 — 2%-al lesz alacsonyabb. Hát ugyan nem jobb-e 1 — 2°/ 0-ot veszíteni az árkeleten, mint 10—20 — 30—40, sőt több százalékot fizetni kamat fejében; mert van ám eset elég, hogy betáblázásra is már csak 50°/ 0-al lehet kapni pénzt. {Fölkiáltások a szélső baloldalon: 100-ra!) S ha azt vetné ellen a tisztelt pénzügyminister ur, hogy lehetetlen a mostani pénzviszonyok között a kellő érczalapot megszerezni, engedje meg, hogy ezen ellenvetés alaposságán kételkedjem. Egy pénzjegybank oly nyereményes üzlet, hogy arra, tekintetbevéve Angliának, Hollandiának, Németországnak és Francziaországnak pénzbőségét és azt, hogy ott a kamatláb mily alacsony, tudniillik 3, legfölebb 4°/ 0 , ha az ottani pénztőzsérek fölhivatnának: a szükséges érczalap bizonyosan megszereztetnék. Egy harmadrész ércztőkére három annyi pénzjegyet bocsátani ki, egy harmadrészért három annyi kamatot, sőt többet kapni, minden esetre oly előny, melyre a tőkékben bővelkedő külföldiek bizonyosan hajlandók lesznek. E szerint tehát komoly akadályokba egy önálló jegybank fölállítása nem ütközik. Azt azonban megengedem, hogy ez máról holnapra nem valósitható ; hanem több idő, egy pár hónap mindenesetre szükséges. Minthogy pedig ugy látom, hogy már is — fájdalom — sokáig késtünk a segitséggel s ennélfogva minden nap, a melyet elvesztünk, kárral jár: egy kisegítő módról kell gondoskodnunk. (Halljuk^ Ez véleményem szerint abból állana, hogy a vidéken létező solid kezelésű takarékpénztárak és egyéb hitelintézetek némi összeggel dotáltassanak, a melyből a vidék szükségleteit lehetőleg kielégítsék. Ám de miből? Önök többsége, képviselő urak, legközelebb meg fogja szavazni azon kölcsönt, a mely iránt a pénzügyminister ur e napokban nyújtott be törvényjavaslatot. Ezen összeg, 76 1 j i millió frt, az esztendőnek egész hátra levő részére szükséges, sőt
