Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-236
236. országos ü egyző részvéte; de ha maga a jogügylet olyan, hogy az más oknál fogva, mely a jogügylet megkötésénél már létezett, nem lehet érvényes: akkor az okirat érvénynyel ne birjon a törvényes biró előtt. De ha a szerkezet ugy marad meg, mint az most van: annak értelme az lenne, hogy legyen a belső értelem akármilyen, habár e miatt a jogügylet érvénytelen, mihelyest az közjegyző előtt köttetett, már eo ipso érvényes. Ez, nézetem szerint, nem lehet: annálfogva bátor vagyok a tisztelt háznak pártfogásába ajánlani módosításomat. Vannak nekem még módositványaim a többi pontokra nézve is, azokat azonban az illető helyen lesz szerencsém előadni, s ezt csupán bejelenteni van szerencsém. Egyébiránt, a mi az igazságügyminister ur által beterjesztett azon módosítást illeti, hogy az e) pont hagyassák ki: ahhoz a legnagyobb készséggel hozzájárulok, és csak örömömet fejezem ki a fölött, hogy méltóztatott visszavonni javaslatát. Hanem méltóztassék megbocsátani, tisztelt ház, van még némi előadni valóm. Mindenekelőtt bátor vagyok interpellálni elnök urat: vajon az a) pontról van-e szó vagy csupán a bevezetésről? Elnök: Csak a bevezetésről. Vidliczkay József s így tehát további észrevételeimet később fogom előadni. Máday Sándor előadó : Tisztelt ház! Az 54-ik §. bevezetésére vonatkozólag az igazságügyminister ur által beterjesztett módositvány ellen nem lehet kifogásom, a mennyiben az 54-ik §. első kikezdéséről van szó, azért, mivel az ugyanazon értelmet fejezi ki, melyet a központi bizottság czél-zott; de van észrevételem azon módositványra nézve, a melyet Vidliczkay képviselő ur ezen bekezdésre nézve beterjesztett. Én nem fogadhatom el a központi bizottság részéről azon módositványt, s azért nem óhajtom, hogy az a szövegbe fölvétessék. Én ugyanis indokolatlannak tartom azon aggályt, melyet itt kifejezett, mivel épenséggel nincs kimondva az, hogy belső és külső kellékekről volna szó, hanem magától érthető, hogy csakis külső kellékekről: azaz egy bizonyos harmadik személynek hozzájárulásáról lehet itt szó, és csak igy értelmezhető a szöveg. A belső kellékek, a melyek egy jogügyletnek, egy okiratnak megbirálásához szükségesek, magától érthetően, az átalános törvénynek szabványai szerint biráltatnak meg. A külső kellékekre nézve az egyik kellék, tudniillik a közjegyző hozzájárulása határozottan meg van szabva, s ki van mondva, hogy ahoz, hogy a jogügylet érvényes legyen, megkívántatik ez és ez. Ezzel még nincs kimondva, hogy ily hozzájárulás, tudniillik a közjegyző hozzájárulása folytán máris jogérvényessé válnék ezen jogügylet ; hanem az. hogy a közjegyző hozzájárulása s május 11. 1874. 175 nélkül a jogügylet érvénytelen, s ebben nagy a különbség. (Helyeslés jobb felől.) Bátor vagyok figyelmeztetni a tisztelt képviselő urat, hogy az 59-ik §-ra, mely különben is a közjegyzőnek bizonyos kötelezettségeket szab ki azon eljárásnál, midőn közjegyzői okiratot vesz föl. Az 59-ik §. ezeket mondja: A közjegyzőnek ügyelni kell arra, hogy az ügylet, a melyben közreműködése fölkéretett: a törvénynyel ne ellenkezzék. Ez esetben erre a feleket figyelmeztetni, s ha kérelmük mellett megmaradnak, ezt a közokiratban megemlíteni köteles; oly ügyletben pedig, mely a büntető-törvénynyel, a közrenddel, vagy az erkölcsiséggel ellenkezik: résztvennie nem szabad. A törvényjavaslatnak e szakaszában foglalt intézkedése bizonyítja azt, hogy nem elégséges arra, hogy a jogügylet érvényes legyen közjegyzői okirat; hanem lehet, hogy a közjegyző oly okiratot vesz föl, a mely a törvénynyel, ha nem ellenkezik is, hanem a törvény értelmében hiányos, és igy a törvény megengedi ennek eshetőségét, minek folytán azon kifogás, melynek alapján azon uj szöveg fölvétetni inditványoztatott, elesik. Még volna egy utolsó érvem és aggodalmam az ellen, hogy azon módositvány, melyet Vidliczkay képviselő ur indítványozott, fölvétessék. A törvény szerint a közjegyzők által fölvett okirat végrehajthatósággal van fölruházva. Az okirat beterjesztésével a bíróság arra végrehajtást rendel el, és a feleknek szabadságában áll, az iránt kifogásokat tenni, Igen természetes, hogy a kifogások alkalmával a fél mindazon kifogásokkal fog élni, a melyeket a belső kellékek hiánya miatt ezen jogügylet érvényessége ellen tenni jónak és jogában állónak lát; hanem, hogy ha már itt mondatnék az ki, hogy az okirat külső érvényességéhez szükséges a közjegyző közbenjárása, és a belső érvényességre nézve bizonyos reservákat tennénk: akkor a bírónak nehéz volna a végrehajtást azonnal elrendelni, hanem kötelességévé volna téve a belső kellékeknek megvizsgálása. Ezzel a törvénynek azon intézkedése és czélja, hogy a végrehajtás a közjegyzői okirat alapján azonnal elrendeltessék: egészen illusoriussá volna téve. Ezen okokból bátor vagyok, azon módositvány elfogadásával, melyet az igazságügyminister ur terjesztett be: Vidliczkay képviselő ur módositványának elejtését javasolni. (Helyeslés.) Elnök: Miután vélemény-különbség nincs arra nézve, hogy az 54. §. első bekezdéséből „váltók kivételével" szók kihagyassanak, azt hiszem, a ház határozatául kimondhatom, hogy ezen két szó innen kihagyatik. (Helyeslés.) Egy módosítás adatott be Vidliczkay képviselő ur részéről, a ki az első bekezdésben az „érvényes-