Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-223

s 223. országos ülés april 21. 1874. Még Lázár Ádám képviselő ur is, a ki e tekintetben a legmesszebb ment a vakok és siketnémákra vonatkozólag, a mennyiben netán irni, s olvasni nem tudnának, ezt elfogadja. így tehát csak a plus-vagy minusnak kérdése forog itt főn, hogy nagyobb vagy kisebb körben mondassák ki kötelező ereje a notarialis intézménynek. Tisztán az opportunitás kérdése ez, a miket nem átalános elvekből, hanem hazánk viszonyaiból kéli megfejtenünk. Ha most szűkebbre szabjuk is a kört: lesz módunkban azt idővel, ha mélyebb gyökeret vert, és átalában bizalmat gerjesztett, tágabbra kiterjeszteni. A tágas kört utóbb megszorítani, sokkal nehezebbnek tartanám, és én nem szeretném a törvényhozást azon helyzetbe juttatni, melyben most épen Lajthán tul látjuk a törvényhozást, hol a közjegyzőkre bizott bizonyos ügyeknek azoktól való elvételét még nem határozták ugyan el, de legalább indítványba hozták. A közjegyzői intézmény állását én is tekintélyesnek óhajtom ; de ugy hiszem, hogy a közhitelesség, a végrehajthatóság és a birói megbízások köre olyan, hogy az tekintélyt fog neki szerezni akkor: ha kellő képzettséggel és jellem szilárdsággal az intézményt az egyesek, úgyszólván, életerőssé tenni, s a nép bizalmában meggyökereztetni fogják. (Helyeslés.) Az volt mondva, hogy nem lehet reményleni ezen intézménynek üdvös sikerét, miután a közjegyzők száma és székhelyök nincs meghatározva, miután a díjszabályzat nincs megállapítva. A jegyzők székhelyei és számuk meghatározása statistikai adatoktól függ. A törvényszékek már fölszólittattak általam, hogy tegyék meg a szükséges előintézkedéseket ugy, hogy mihelyt a törvényjavaslat az országgyűlés által elfogadtatik, a székhelyek és a közjegyzők száma iránti adatokat tüstént beterjeszthessék és igy előbb, mint a pályázat kihirdettetik, mindenki tudni fogja a közjegyzők számát, és ahoz arányosíthatja azután folyamodását vagy pedig hagyhatja abba. A mi a díjszabályzatot illeti, a törvényben meg vannak állapítva a dijakra vonatkozó alapelvek. Ez által eleje vétetik a visszaéléseknek, és csak az összegük nincs megállapítva, hanem a megállapítás ideiglenesen az igazságügyministerre van bizva. Miért? mert több év tapasztalata kívántatik ahoz, hogy egész határozottsággal évekre kiható törvényben lehessen a dijakat megállapítani. Három év alatt kötelezve van az igazságügyminister, hogy ez iránt törvényjavaslatot adjon be, midőn a dijak véglegesen megfognak állapíttatni. Az intézménynek saját érdeke, a haza polgárainak érdekei egyaránt megkívánják, hogy ezen dijak túlságosak ne legyenek. Megölnők az intézményt, ha azokat igen nagyra emelnők, annyival inkább, miután a kötelezettség igen szűk körre van szorítva, s igy nem lehet attól tartani, hogy az, a ki ezen intézmény életbeléptetését óhajtja és kívánja : oly díjszabályzatot fog megállapítani, mely mellett az intézmény alkalmazhatósága a legritkább esetekre szoríttatnék, és igy a ezé], melyet elérni óhajt, tökéletesen meghiusittatnék. Ezek vonatkoznak a részletekre. A mi egyébiránt az egyes intézkedéseket illeti, szándékom minden javítást, mely az intézmény emelésére inditványoztatik, szívesen elfogadni. (Tetszés). Nem czélom az, hogy épen igy s abban a formában a mint én terjesztettem be, létesüljön az intézmény; czélom az, hogy minél sikeresebben, mennél tökéletesebben történjék a megállapítás és minél inkább váljék a haza és a közönség javára. Ha tehát indítvány tétetik, mely erre czéloz: én azt részemről ellenezni nem fogom, hanem egész készséggel elfogadom, és azért, midőn egyrészről kérem a tisztelt házat, hogy bölcsességükkel a részletes tárgyalás alkalmával ezen törvényjavaslatnak hiányait pótolni, bölcsességükkel, indítványaikkal e javaslatot tökélyesbiteni szíveskedjenek, kérem egyszersmind a tisztelt házat: méltóztassék azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés és tetszés jobb felöl és a középpártról.) Elnök: Szólásra senki följegyezve nem lévén, az átalános tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Miután az előadó jogával élni nem kíván, bátor vagyok a tisztelt háznak szavazás alá bocsátani azon kérdést: elfogadja-e a királyi közjegyzőkről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Elfogadjuk t) A kik elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A nagy többség a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és az 1-sö szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Azután olvassa a 2-dik szakaszt.) Kapp Gusztáv: Tisztelt ház! E szakaszhoz egy módositványt kívánok benyújtani. Én nem ismerek az országban vidéket, hol a közjegyző képes lenne hivatásának megfelelni: ha egyes egyedül csak az állam hivatalos nyelvét érti. A viszonyok ily helyzeténél fogva, gondolom, szükséges, hogy a törvény megfelelően gondoskodjék ; mert a viszonyokat nem szabad teljesen ignorálnunk, a közjegyzőnek más nyelvet is kell értenie ; a 2-dik szakasz szerint pedig a közjegyzőség elnyerésére egyedül csak az állam hivatalos nyelvének tudása van föltételül kitéve. Tekintettel nevezetesen a közlekedési, ipar,gyári és kereskedelmi viszonyokra, ugy a bel-, mint a külföld irányában, szükségesnek tartanám, hogy ezen kellékekhez hozzátétessék a német nyelv és, másrészben tekintettel a vidéki lakosságra az illető vidékeken divatozó nyelvek közül legalább egyben