Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-233

233. országos ülé lesz bizva a dolog, és száz biró százképen fog eljárni. Én nem kételkedem, hogy a tisztelt minister ür azt akarja, hogy az igazságszolgáltatás körül eljáró bíráknak az egész országban minden fölmerülhető esetre nézve eljárásuk egyöntetű és egyforma legyen. Igaz, tisztelt ház, hogy a legapróbb részletekről nem intézkedhetik a törvény ; de ez nem oly apró részlet; hanem igen fontos, és tekintve hazánk több. ajkú népességét, nagyon gyakran előforduló kérdés, és e tekintetben a törvényben praecisirozott és határozott intézkedést szükségesnek tartok, s ezért pártolom Paczolay képviselő ur módositváűyát. (Helyeslés.) Csemeghy Károly: Tisztelt házi Azt hiszem, hogy az, mit tegyen bizonyos esetekben a biró: az a birói eljárás körébe tartozik, és nem a közjegyzői törvénybe. A közjegyzői törvény meghatározza a közjegyzőnek jogkörét, ugy, a mint azt a képviselőház, illetőleg a törvényhozásnak elhatározni méltóztatik, Hogy adott esetben mi a bírónak kötelessége, és miként tartozik eljárni: az ismét egy más törvény keretébe tartozik. Élére mindent lehet állítani. Minden partialis kérdés végletéig a törvényhozás nem mehet. Nemcsak azon eset foroghat fön, hogy közjegyzői okirat kiállítható nem magyar nyelven is. Mit tesz a biró, ha oly vidék tanuját kénytelen kihallgatni, a mely tanú nyelvét nem érti, nem tudja? Átalános szabályaink vannak erre nézve. Ilyenkor tudniillik kénytelen a biró magán az által segíteni, hogy tolmácsot vesz és megtolmácsoltatja magának a tanú vallomását. Mit tesz a biró, ha külföldről jő ítélet végrehajtás végett, pedig tudjuk, hogy a külföld jogosítva van saját nyelvén hozni és megküldeni az ítéleteket. Mit tesz ilyenkor a biró ? Nem tehet mást, mint megtolmácsoltatni azt, hogy annak az okiratnak, az ítéletnek tartalmát hiven reproducálva ismerje. Én tehát kérem, méltóztassék ezen kérdést most érintetlenül hagyni, és ne térni vissza arra : a mi már egyszer e kérdésnek tüzetes szemügyre Tételével elhatároztatott. (Helyeslés.) Karassiay István: Tisztelt ház! Megvallom, hogy Paczolay képviselőtársunk aggodalmában egyátalán nem osztozom ; nem osztozom pedig azért, mert ha az illető a bírósághoz megy oly okirattal, melyet a biró nem ért: ez bizonyosan utasítani fogja arra, hogy hozza el az okirat hiteles fordítását, a közjegyző pedig föl van hatalmazva, hogy a hiteles fordítást mellékelje, vagy az eredeti okiratra a fordítást ráírja. Tehát vagy az illető fél elviszi a bíróhoz a hiteles fordítást, a mikor minden nehézségnek eleje van véve; ha pedig nem tiszi el: akkor fönmarad a bíróságnak, — a mintís májas 5, 1874. 149 hogy mást nem is tehet, —- hogy utasítja a felet a hiteles fordítás elhozatalára. Toszt Gyula előadó: Tisztelt ház! Paczolay képviselőtársunk módositványát én sem fogadhatom el; nem fogadhatom pedig el azért, mert épeu azelőtt, midőn Várady képviselő ur megrótta a központi bizottságot, hogy hatáskörét tulhágta: az egész ház helyesléssel fogadta megjegyzéseit. És ime most mégis azt méltóztatik kívánni, hogy fogadjuk el Paczolay képviselő ur indítványát, ki mindjárt a 10—15. §-t, olyat, melyet a ház hosszú vita után már elfogadott, akar kihagyatni. Én tehát azon oknál fogva, mert ezen §§-ok már megvitatván, elfogadtattak, Paczolay képviselő ur indítványát nem fogadhatom el. Péchy Tamási Tisztelt ház! Különös, hogy Csemeghy igen tisztelt képviselő ur arra, hogy mit tegyen a biró azon esetben, melyet Paczolay képviselő ur fölemiitett, azt mondja, hogy az más törvénybe való és e tekintetben egészen más eljárásra utal, mint például tisztelt barátom Karassiay, a ki azt mondja, hogy a félnek hiteles fordítást kell a bíróhoz hozni, és mindkettő azt mondja, hogy az ő eljárása helyes. Én azt mondom, tisztelt ház, hogy igaz, hogy ha az ember elméletileg tekinti a dolgot: az az eljárás a helyes, hogy ha a bírónak minden tekintetben! eljárásáról egy más törvény intézkedik. De ha tekintetbe veszszük azt, hogy nálunk ily törvény alkotása mennyi időbe kerül; hány év fog leforogni addig: mig az igazságiigyministeriumból egy ily törvénynek csak vázlata is kikerül : megvallom, azt kell hinnem, hogy ily provisionális intézkedés mégis nagyon czélirányos lesz. Azonban meg kell vallanom, hogy az, mit a központi bizottság tisztelt előadója mondott, némi tekintetben figyelmet érdemlő dolog. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy a házszabályok értelmében, de a dolog természeténél fogva is, a központi bizottság nem lehet följogosítva oly változtatásokat tenni a törvényjavaslatban, melyeket már a ház szavazás által elfogadott, és ezért tartom helyesnek Várady tisztelt barátom megjegyzését, hogy mikor már a ház a 111. és 117. §§-at véglegesen elfogadta: a központi bizottság, mely arra a ház által utasítva nem lett, nem volt jogosítva azon §§-at megváltoztatás végett újra átvenni. Hanem ez, véleményem szerint, nem zárja ki azt, hogy ha időközben a tárgyalás befejezése előtt a képviselőház azon meggyőződésre jut, hogy van még egy momentum, mely a törvényben kellőképen figyelembe nem vétetett: akkor, tekintettel azon 149. §. intézkedésére, melyre a tisztelt előadó ur méltóztatott hivatkozni, a ház egyenesen elhatározhatja azt, hogy ezen momentum szempontjából, a nélkül, hogy mindjárt egyenesen a már elfogadott §§-at megvál-