Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-231
116 231. országos ülés május 2. 1874, a bizottság is elismerte, ellentétes magyarázatokra szolgáltathatnak alkalmat, minek jjéldáját adta igen tisztelt barátom Schvarcz Gyula, ki e törvénynek 97-ik §-ban, a fegyelmi ügyekről szóló intézkedésekre vonatkozólag, maga is elismerte, hogy nem tudja : vajon azok csak a tanítókra, vagy egyszersmind a tanárokra is alkalmazhatók; a kérvényi bizottság mindig tisztában volt magával az iránt, hogy jelen ügyben a minister szigorúan a törvényhez ragaszkodva járt el; azonban a törvénynek egyes hiányait elismerve, midőn ezen ügyet a háznak tudomására hozva, az illető ministerhez kívánja áttétetni: fölszólittatni kívánja őt, hogy tegyen intézkedéseket ezen hiányok orvoslására, (Helyeslés jobb felől.) Oláh Gyula: Tisztelt ház! Irigylem a kérvényi bizottságnak, ha ugy tetszik, azon mély belátását, hogy midőn hosszasan elmondja, hogy a bizottság tisztában volt az ügyre nézve: arra a határozatra jő, hogy mégis föl kell szólítani a ministert, hogy terjeszsze az ügyet a ház eíé, hogy ez iránt mások is tisztába jöhessenek. (Derültség bal felől.) Azt mondja a kérvényi bizottság, hogy a tanképezdei tanárokra nézve" nincs intézkedés , s csak a választott tanítókat nem lehet elbocsátani. Elismerem, hogy így van a törvényben ; azonban én mindenekelőtt egy kérdést intézek, ugy a minister úrhoz, mint a kérvényi bizottsághoz magához. Én azt a Rill József urat nem ismerem, sohasem volt szerencsém vele találkozni; hanem megismertetett vele az a schematismus, melyet a közoktatási ministerium kiadott, és ebből azt látom, hogy van Magyarországon a közoktatásra vonatkozólag egy legfőbb consultativum fórum: az úgynevezett országos közoktatási tanács; ennek van egy osztálya. a népoktatási osztály, ezen osztálynak elnöke nincs, alelnöke: Rill Józef. így tudtam meg először, hogy ezen Rill József oly egyéniség, kit a jeleaíegi minister, vagy valamelyik élőbbem' minister az országos közoktatási tanácsban, a népoktatási osztály elnökévé tett. Már engedelmet kérek, hogyan van az, hogy egy oly egyén, ki az országban ily tekintélyes állásra a k >rmány által kineveztetik: ugyanazon kormány által még azon niveaura sem emeltetett, melyet a törvény egy falusi néptanítóra nézve megállapított? Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy itt nem állhat meg az Ürményi Miksa képviselő ur okoskodása; mert azt tartom, hogy midőn valaki arról vádoltatik, hogy ezt, vagy ezt a hibát elkövette, azon köztisztviselő, főhatóság, vagy akár magánember, ki azon hiba megtorlására jogosítva van, mindenek előtt szükséges, akár van törvény, akár nem, hogy tisztába jöjjön magára az ügyre nézve. Ha valaki vádoltatik, hogy büntettet követett el: a ministernek, hogy tisztába jöjjön az ügy gyei, fegyelmi vizsgálatot kell elrendelni. Éhez nem kell törvény. Ha soha törvény nem hozatott volna e tekintetben, azt hiszem, hogy ha a minister is azt akarja 5 hogy az igazság legyen ítéletének alapja: meg kellett volna vizsgáltatnia az ügyet, és csak arra kellett volna alapítania Ítéletét. (Helyeslés bal felől.) Azt mondják, hogy volt elővizsgálat. Igaz, volt; de azok részéről, a kik a vádat tették; és hivatkozom az igazságügyminister úrra, méltóztassék megmondani, hogy a vádlónak szavai és bejelentése jurisdictionális szempontból , mert ahoz a mesterséghez nem értek, egyenlők-e a fegyelmi vizsgálattal? Kezemhez jutott azon röpirat, mely a tisztelt minister ur által kiosztatott, (Trefort Ágost közoktatásügyi minister közbeszól: Általam nem osztatott ki!) tehát a mely „esetleg" kiosztatott, s melyben elmondatik a budai tanitó-képezdére vonatkozólag sok mindenféle dolog. E röpiratot én átvizsgáltam, hogy lássam, mi tehát azon nagy bün, a melyért az országos közoktatási tanács népnevelési osztályának alelnökét a ministerium kihallgatás nélkül elmozdította. Végig néztem e röpiratot és az illetőnek bűnét csak abban találtam, hogy az igazgatót collegának titulázta, (Derültség.) Ha ezért valakit csak röviden el lehet csajmi: akkor ne méltóztassanak azt mondani, hogy Magyarországból egy jogállamot alkottak, mert számára ily helyzetben, ha valaki oly szerencsétlen constellatioba jutott, hogy egy ministerium ressortjába tartozik, az illető nem tudja, hogy hol virad reá a jövő nap. Én azt, hiszem, hogy Magyarországon a népnevelők irányában tekintettel kell lennünk. Nem vagyok azon ember, a ki a minister urat, midőn szigorúan a törvény értelmében és a méltányosság tekinteteit számításba véve jár el, csak egy szóval is gáncsolja; hanem ily körülmények közt, a midőn egyik fél azt mondja, hogy nem volt kihallgatás, a másik pedig azt, hogy csak oly fegyelmi vizsgálat volt, mely annak nem mondható : nagyon illetékesnek tartom a házat arra, hogy fölvilágosítást kérjen e dolog iránt, A hallott nyilatkozatokból én legalább teljes meggyőződést nem szerezhettem, és ha szavaznék : határozottan az indítvány ellen szavaznék; holott lehet, hogy ha az írások itt fekszenek : meggyőződésem olyan lesz, hogy pártolhatom a minister ur , eljárását, és azon kellemes helyzetben lehetek, melyben a kérvényi bizottság volt. (Fölkiáltások: Szavazzunk !) Én is óhajtom, hogy minél előbb szavazzunk, és azért röviden befejezem szavaimat azon megjegyzéssel, hogy ha a kérvényi bizottság nem akar gradatiot tenni a néptanító és a képezdei tanár közt: akkor kérem, hogy legalább is egyformának tekintse őket. Pártolom Schvarcz Gyula tisztelt képviselőtársam indítványát. (Helyeslés. Szavazzunk!)
