Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-231

231. országos ülés május 2. 1874. 117 Tisza Kálmán: T.ház! (Halljuk!) Engedelmet kérek arra, hogy egy pár perezre igénybe vegyem a tisztelt ház figyelmét. (Halljuk l) Teszem ezt nem annyira a, szóban forgó ügy miatt, a melyre nézve a nézetek pro et contra kellőleg ki vannak fejtve ; hanem azon mellékesen fölhozott, de, szerintem, nagyfontosságú kérdés miatt, mely a képviselőháznak ily dolgokban való jogkörére nézve elmondatott. Ürményi Miksa tisztelt barátom fejtette ki bővebben azt, a mit már a tisztelt előadó ur is érintett, hogy a képviselőház mindég azon szempontból indult ki, hogy az administratioba nem avatkozik, minden egyes dologban tehát csakis arról szerzett magának tudomást: van-e törvénysértés vagy nincs, és ha törvénysértés nem volt, mindig mellőzte az ily kérdés fölötti vélemény nyilvánítását. Hogy ez nálunk több esetben lehetett a praxis, azt megengedem. Csakhogy ilyenkor, mint Ürményi Miksa tisztelt barátom, mondja, a ház mindig azt az elvet követte, hogy nem avatkozik az admmistrationálm kérdésekbe, és igy nem tudom, hogy az administrationális kérdésekbe való avatkozás hogyan hozható föl okul arra, hogy azért lassú az administratio és lassú a ház működésének menete, mert ha nem avatkozott az ilyenekbe a ház: akkor az, hogy nem avatkozott, nem lehet oka annak, hogy lassú az administratio. (Élénk tetszés bal felől.) Különben, a mi magát a dolog elvi oldalát illeti, én már többizben voltam szerencsés a ház kebelében kimondani, hogy igenis a képviselőház nem administrál; de engedelmet kérek, az administratio fölötti ellenőrködés jogáról szintén nem mondhat le soha. (ügy van! hal felöl.) És az administratio ellenőrzésének jogát nem szoríthatja oda, hova Ürményi Miksa barátom akarja szorítani, hogy csak annyiban ellenőrizheti a képviselőház az administratiot, a mennyiben törvénytelenségről van szó. E határt én nem fogadom el, ez nem felel meg a helyzetnek. Én is az1 állítom, hogy a képviselőház nem admínistrálhat, sőt tovább megyek: ha törvénysértés folytán történt is ily intézkedés, magát ezt a speciális intézkedést a képviselőház meg nem változtathatja; mert ez administratio lenne; de igenis tudomást szerezhet magának a követett administrationális eljárás indokairól, lettek legyen azok törvénybe ütközők, vagy pedig csak helytelenek és czélszerütlenek. és azok fölött ítéletet mondhat és határozatot is hozhat. (Élénk helyeslés.) A mennyire tudom, a parlamentáris országokban az állam által a kinevezett hivatalnokok kinevezése aindig csak a jó magaviselet clausulájával történik s azoknak törvényes elmozdithatlansága sehol sincs biztosítva. És, szerintem, parlamentális országokban ez biztosítva nem is lehet. Mert ha biztosítva volna: kormány-változás esetében az ellentétes politikai irányú tisztviselőikar mindig megsemmisíthetné az uj kormány minden törekvését. (Élénk helyeslés.) De épen azért, mert ez nem lehetséges: szükséges a kormány eljárása irányában az a korlát, mely abban áll, hogy ha a kormány önkéntesen s kellő ok nélkül mozdít el valamely hivatalnokot : a ház előtt kérdésre vonható, nem azért, hogy törvényesen vagy törvényellenesen tette-e ? mert nem lévén törvény, mely ezt megtiltaná: ez irányban törvénysértés nem is foroghat fön; hanem azért, hogy czélszerüen és helyesen járt-e el. (Helyeslés.) S ha nézzük a parlamentális országok példáját, nemcsak azt fogjuk látni, a mi itt kívántatik, hogy tudniillik a minister maga vizsgáltassa meg az ügyet, s tegyen róla jelentést; de egyes fontos esetekben azt is fogják látni, hogy a képviselőház maga vizsgálja meg az ügyet. A ház jogköre tehát oda is kiterjed, csak hogy természetesen a legritkább esetekben használtatott ezen jog. Miután a jogkörre nézve ennyit elmondottam, igen röviden magára a napirenden lévő tárgyra nézve csak azt kívánom megjegyezni: abban, hogy a népiskolai tanítóra hozott törvényes rendelkezést sem a minister, sem a központi bizottság nem terjesztette ki a kormány által kinevezett tanárra nézve: én hibát nem látok, sőt azt mondom, hogy az ellenkezőben látnék hibát; mert, a mit az egyik qualificatioju és választott emberekről mond a törvény, abból nem lehet analógiát levezetni más qualificatioju és kinevezett hivatalnokokra nézve. Ezen indokot tehát én részemről nem fogadom el; de mert az én meggyőződésem szerint is kellően földerítve a dolog nincsen; mert továbbá ha nincs is törvény, de van gyakorlat, mely a ministeri hivatalnokokra nézve ily esetekben a vizsgálatot követeli, és mert legalább ugy áll előttünk az ügy, hogy ily szabályszerű vizsgálat még nem volt, ha volt is másféle vizsgálat: én saját nézetemmel Schvarcz Gyula indítványához járulok. (Tetszés bal fdöl.) Ürményi Miksa : Bocsánatot kérek, szavaimat akarom helyreigazítani, mert meglehet, hogy a kifejezésben nem voltam szerencsés, és ez adott okot arra, hogy Tisza Kálmán tisztelt barátom nem ugy magyarázta szavaimat, a mint én azokat értettem. Nekem, tisztelt ház, egy perczig sem volt szándékom azt mondani, hogy a háznak jogköréhez nem tartozik a vizsgálat; én csak azt kívántam mondani, hogy a ház nem szokta azt tenni. Tudom, hogy a háznak nagyon tág jogköre van, és óhajtom is, hogy legyen és maradjon; de én, ismétlem, csak azt mondtam, hogy ily eljárást nem szokott követni, és bátor voltán némely káros következményekre utalni, melyek ebből szannazhat-