Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-215
215. országos ülés márczius 5. 1874. 319 zedes törtben lehet: az a közhasználatba való átmenetelt nagyon megnehezíti; hogy mily nehezen megy át a közéletbe, mutatja a minister ur által fölhozott egyik érv, a hol azt mondja, hogy hazánk különböző részein mily különböző mértékek használtatnak. Igenis, de méltóztassanak belenézni törvényeinkbe: hány törvényünk van nekünk, a mely bírságot szab és kényszeríti az országot egy mérték elfogadására; méltóztassék megnézni a hármaskönyvet a 133. cziménél ott vau még rajzban is azon mérték, a mely Magyarországban országos mértéknek tekintendő. De ha volt ezen mérték valaha elfogadva az életben, az igen rövid ideig volt; mert 1655. évben már más mérték behozataláról intézkedik a törvény; 1768. ismét másról, legkésőbb az 1807. évi törvény intézkedik a pozsonyi mérték behozataláról, és ahhoz bírságot szab; nem mondja ugyan Id a bírság mennyiségét, hanem azt mondja, hogy a törvényhatóságok a körülményekhez képest bírságolják meg azokat, a kik ezen mértéket mem használják, és ma mégis azt találjuk, hogy oly soknemü mértékek vannak alkalmazásban. így fogunk lenni az uj mértékkel is egy hosszú ideig, hanem azon keresztül kell menni, és az oly nehézség, a mely engemet nem akadályoz, hogy elfogadjam; hanem azt hiszem, hogy a menynyire lehet: könnyíteni kellene annak elfogadásán. Én nem vagyok mindenben és különösen a tudományos elnevezésekben jártas; egyátaiában nem vagyok linguista; de ezért a vegytanban, physikában •és egyéb tudományokban a magyar elnevezéseket mind nem helyeselhetem, sőt inkább azokat a tudomány elsajátításában gátul tekintem; hanem itt, midőn arról van szó, hogy fogadjuk el a méter-elnevezést, miután a méter és rőf között az eltérés igen nagy: hát nem egészen vagyok hajlandó, hogy nevezzük rőfnek, hanem annak uj magyar nevet kellene adni; miután pedig a méter név épen ugy beleillik a magyar nyelvbe, mint akár mi más magyar szó: az nem fogja a magyar nyelvet csúfítani, fogadjuk el tehát ezen elnevezést .méter"; de azt nem látom át, miért legyen ezután deci-, centi-, miliméter, s miért ne legyen tized-, század- ezredméter. Ez — azt hiszem — igen egyszerű dolog, és ha tetszik törvénybe is iktathatjuk, hogy ezen és ezen szónak jelentése ez. Már a franczia nyelvben is nehezen ejtetnek ki ezen latin elnevezések, de ezek mégis sokkal inkább beleillettek a franczia, mint a magyar nyelvbe, mivel az is latin eredetű. Azt mondta a központi bizottság tisztelt előadója, hogy ez által csak 41 uj szót kell elfogadni. Már bocsánatot kérek, egy tárgynak elnevezésére 41 uj szó elfogadása nagyon sok. Azt is mondta továbbá a tisztelt előadó ur, hogy ezen 41 uj szóból csak 19 lesz a gyakorlati életben használatban, a mi könnyebbités; mert most ugyanezen tárgynak elnevezésére 23 szó használtatik. Igaz,- hogy 23 szó van ; de ez, mivel már megszokj tuk és megtanultuk, nem képez gyakorlati nehézI séget; hanem, ha ezen szókat ujakkal cseréljük föl: a gyakorlati életben nagy zavart fogunk előidézni. Tudjuk, hogy az uj pénznemnek behozatala nem idézett elő nagy eltérést; már régen behozatott a pengőpénz a váltó helyett, azonban ma is válóforintokkal számolnak a községek. Egy ily újításnak keresztülvitele igen nehéz, főleg pedig akkor, ha azt még idegen szókkal is nehezítjük. Én azt hiszem, tisztelt ház! hogy kövessük azon módot, melyet a németek követtek, midőn elfogadták magát a suly-rendszert és a mértékeket; de az elnevezéseket megtartották, ugy mint megtartottuk mi bizonyos tekintetben a vámmázsa és a vámfont elnevezéseket, a mi a kereskedelemben currens dolog; mert gabonát ma nem vesz senki máskép, mint vámmázsaszámra, s tartsuk meg ezen elnevezéseket legalább permessive, és tegyük a törvénybe akkor, midőn azt mondjuk 100 kilogramm: azt, hogy 50 kilogramm tesz egy vámmázsát, mely arányosítva a mi mázsánkhoz teszen ennyit. Ez szerintem, nem okozna nehézségeket. Én, tisztelt ház, megvallom tekintve, azt, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a gyakorlati életben nagy zavart fog előidézni, s hogy vannak könnyebbségek, melyek, a nélkül, hogy a lényeget föl* adnák a nélkül, hogy a zavart idéznének elő a külés belföldi kereskedelemben, elősegítik a rendszer meghonosítását: ennélfogva mindazon módosítások tekintetbevétele mellett, a melyek itt fölhozattak, czélszerünek tartanám ezen törvényjavaslatot újbóli átdolgozás végett a központi bizottsághoz visszautasítani. A törvényjavaslat lényege ellen senkinek sincs kifogása; hanem soknak van aggodalma azon nehézségekre nézve, a melyeket ezen ujitás a gyakorlati életben elő fog idézni. Ajánlom a tisztelt háznak elfogadásra benyújtott módositványomat. (Helyeslés szélső bal felöl.) Elnök : Tisztelt ház! Miután szólásra senki sincs fölírva, az átalános tárgyalást ezennel befejezettnek jelentem ki; mielőtt azonban szavazásra tenném föl a kérdést, még egyszer föl fognak olvastatni azon módositványok, melyeket Szathmáry és Simonyi képviselő urak nyújtottak be. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa a Szathmáry Károly és azután Simonyi Ernő által beterjesztett módosítást) Dániel Ernő a központi bizottság előadója í Tisztelt ház! (Szólni akar. Fölkiáltások: Szavazzunk!)
