Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-215
320 215. országos ülés márczius 5. 1874. Elnök : A beadott két módosítás közül az, a melyet Szathmáry képviselő ur adott be, arra vonatkozik, hogy az ezen törvényjavaslatban előforduló elnevezések magyar szókkal cseréltessenek föl. A másik módosítás pedig azt czőlozza, hogy ezen elnevezések megállapítás végett még egyszer a központi bizottsághoz utasíttassanak vissza. Nikolics Sándor: A kérdéshez kívánok szólani. Arra kérném a tisztelt elnök urat, hogy a kérdést akként formulázza : elfogadjuk-e átalában a törvényjavaslatot, vagy nem? s azután következnék a szavazás Szathmáry képviselő ur módositványa fölött, mely amúgy is a részletekhez tartozik. Elnök : Az első kérdés, a mely fölött a ház határozni lesz hivat v a, kétségtelenül az, hogy elfogadj a-e a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? De a beadott módosítások épen azért terjesztettek be az átalános tárgyalás alkalmával, mert nem egyes szakaszra, hanem átalában az egész törvényjavaslatra vonatkoznak : keresztülvonuluak azon egészen. (Helyeslés.) Méltóztassék tehát első sorban a fölött dönteni, elfogadják-e átalában a törvényjavaslatot? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Méltóztassék most azon módosítás fölött nyilatkozni, melyet Szathmáry képviselő ur adott be. A kik a törvén]javaslatot a központi bizottság szövegezése szerint fogadják el, tehát megtartásával az itt javasolt elnevezéseknek, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a központi bizottság véleményét. Következik a törvényjavaslat részetes tárgyalása. Beöthy Algernon jegyző?(olvassa a törvényjavaslat 1., 2., 3., 4., 5. és 6. §§-ait, melyek változás nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 7. §-t.) Simonyi Ernő : Tisztelt ház! A második szakasznál szerettem volna módositványt tenni, hanem oly hamar olvastatott el, hogy lehetetlen volt meghallani. Már előbb volt szerencsém említeni, hogy ezen szakaszban az mondatik: a kilogramm egy liter lepárolt viz súlya a fagypont fölött 4 Celsius foknyi mérsékletnél. Igen helyes! Minthogy a tudomány azt tanítja, hogy ezen négy foknyi mérsékletnél a lepárolt víznek a tömörsége a legnagyobb: ez találtatott a legalkalmasabb pontnak a súly meghatározására. Ez helyes. De szeretném ugy kitétetni, hogy megérthesse minden ember, hogy mit jelent ez. Ha az mondatik: „a kilogramm egy liter lepárolt viz súlya a fagypont fölött 4 Celsius foknyi mérsékletnél", az a kérdés támad: mi az a 4 Celsius fok? Mondjuk, hogy „a Celsius féle 100 foknyi hévmérő szerint a fagypont fölött 4 foknyi mérsékletnél". Mert, hogy a Celsius fok anynyit tesz, hogy a Celsius által használatba hozott száz fokra fölosztott hévmérő: az ebből a szövegből ki nem derül. Nem is szükséges, hogy ezen hévmérő Celsius szerinti legyen, hanem elégséges, ha 100 foknyi. Az tehát, nézetem szerint fontosabb, hogy ki legyen téve „100 foknyi hévmérő szerint", minthogy megemlittessék Celsius féle hévmérő. Ezen szöveget tehát ugy kívánnám fogalmaztatni: „egy kilogramm lepárolt viz súlya a Celsius féle 100 foknyi hévmérő szerint a fagypont fölött 4 foknyi mérsékletnél*. Zichy József gróf kereskedelmi minister : Tisztelt ház! Azt hiszem, alig szükséges, hogy ily egész tudományos értekezések foglaljanak helyt a törvényben magában. Az, a ki nem érti, hogy mit jelent a Celsius fok : az azt sem fogja érteni, mit jelent 100 foknyi hévmérő. (Helyeslés.) Azt gondolom, hogy mellőzendő volna az annyival inkább, mert ezzel csak hosszúvá válnék a szöveg a nélkül, hogy érthetőbbé tennők. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a központi bizottság szövegezését. (Elfogadjuk! Nem fogadjuk el!) Méltóztassanak tehát azok, a kik a központi bizottság szövegezését elfogadják, fölállani. (Megtörténik..) A többség a központi bizottság szövegezését elfogadja. Következik a 8. szakasz. Wächter Frigyes jegyzíí (olvassa a 8. szakaszt, mely változás nélkül elfogadtatik. Olvassa a 9. szakaszt.) Cseh Károly : Tisztelt ház! Nincs szándékom ezen szakasznál bármiféle módositványt tenni; csak egy rövid megjegyzést leszek bátor tenni. Azt olvasom ugyan a központi bizottság jelentésében, hogy Szily Kálmán és Kruspier István műegyetemi tanárok átvizsgálták az ezen §-ban előforduló öszszehasonlitásokat; mindazonáltal én ugy hiszem, hogy mégis több hiba csúszott ezen §-ba be. S miután itt épen tudományos meghatározásokról van szó: azt hiszem, hogy correctül kell eljárnunk, ennélfogva azt óhajtanám, hogy a tisztelt minister ur ezen összehasonlításokat még egyszer vizsgáltatná át. Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy a Szily és Kruspier tanár urak által tett kiszámítások és azok eredményei szórul-szóra megegyeznek azon tételekkel, melyek itt foglaltatnak, s igy, miután ezen tételek szakértők által átvizsgáltattak és helyeseknek találtatnak: ugy gondolom, hogy helyességükben mindenki megnyughatik. Zichy József gróf kereskedelmi minister: Tisztelt ház! Én részemről a rectificatio czéljából megtettem mindazt, mi lehetséges és szükséges volt. Azon példány, mely a központi bizottság munkálatának eredménye, az előadó úrtól
