Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-194

66 194. országos ülés január 24. 1874. kaját, az ellensúlyozó eszközöket teljesen mellőzni; de ennek súlyát majd akkor érezzük, mikor a baj be fog következni, s többé mód a segítségre nem lesz. Öt évre előre egy eljárást megállapítani, és az utólagos javítás eszközeit mellőzni: bizonyára helytelen, — és hogy be fog következni a baj, azt az idegen országok példájából láthatjuk, — akkor pedig fegyvertelenül minden eszköz nélkül fogunk vele szemben állani, akkor nem lesz többé módunk, azt helyrehozni. Ha a tisztelt ház meg volna győződve arról, hogy semmiféle hiba nem fog a munka keresztülvitelénél történni, másodszor, hogy tökéletesebb erők, sokkal megfelelőbb eszközök fognak rendelkezésünkre állani, mint állottak például Poroszország rendelkezésére: akkor nem csodálkoznám, hogy az utólagos kisegitő-eszközöket a tisztelt ház mellőzni kívánja. Ámde azt hiszem, mi nem számithatunk arra, hogy jobb végrehajtó orgánumunk legyen; nem számithatunk arra, hogy a vidéki különérdekek itt kevésbé állnak szemközt, mint állottak ott. Mégis ott 50 évig jó következetes közigazgatás daczára kitűnt azon számok szerint, melyeket tegnap voltam szerencsés a tisztelt ház előtt idézni, hogy ilyen ellensúlyozó eszközre szükség volt, s ha mondom, ily tökéletes eljárású országban ezt nélkülözhetlennek tartották: kérdem, vajon teljes megnyugvással mellőzhető-e azon föltétel itt, s hogy jó eredményt e nélkül merne-e várni valaki közülünk? Ismételve ajánlom a különvéleményt a tisztel* ház figyelmébe. Elnök: Miután az I. osztály különvéleménye az 52 — 70-ig terjedő §§-ra vonatkozik, mely a becslési eljárásnak egészen más módozatát hozza javaslatba, azt hiszem, leghelyesebben teszem föl a kérdést, hogy vajon az 52 — 70-ig terjedő §§-kat a központi bizottság javaslata alapján kivánja-e a tisztelt ház tárgyalni, vagy az első osztály által ajánlott szövegezés szerint? (Helyeslés.) Tehát fölhívom azon képviselő urakat, kik az 52 — 70-ig terjedő §§-kat a központi bizottság javaslata alapján kívánják tárgyalni, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség a központi bizottság javaslata szerint kivánja tárgyalni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa as 52. K) Eötvös Károly: Tisztelt ház! Azon indokok alapján, melyeket előbb volt szerencsém elmondani, — nem akarom azokat ismételni, csak hivatkozom rájuk — bátor vagyok az 52. §. második bekezdéséhez egy pótlást indítványozni. Módositványom így hangzik: „Valamint a fokozat-tételek helyessége iránt netaláni kifogások, e szavak: „netaláni kifogások" töröltessenek, és helyébe jőjön: | , az állami közegek, mint netalán egyesek által beadott kifogásokat". Az idő, mely az operatió befejezésére van szánva, ez által nem hosszabbittatnék; de a hol legalább egyeseknek, kiknek érdeke azt kivánja, nem tétetnék lehetetlenné a kiigazítás, illetőleg a fölszólalás. Bátor vagyok indítványomat a tisztelt háznak elfogadás végett ajánlani. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a beadott módositványt) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a beadott módositványt? (Elfogadjuk\) Tehát elfogadtatott. Beöthy Algernon jegyző (olvassa as 53., 54., 55. §§-aí, mely észrevétel nélkül elfogadtatván. Olvassa az 56. %-t) Péchy Tamás: Bátor vagyok a tisztelt ház engedelmével egy tollhibára figyelmeztetni. Ugyanis az előbbeni §-ban ez van: a becslőjárás ugyanannyi járásra osztatik. E szövegben hiba van, mert itt alj árasnak kell lenni. Méltóztassanak ugy igazitni ki, hogy a becslőjárás ugyanannyi aljárásra osztatik. (Helyeslése) Elnök: E szerint fog kiigazittatni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa az 57., 58., 65. %-okat.) Elnök: Miután nincs észrevétel, ezek is elfogadtatnak. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 66.§-t.) Nagy György: Tisztelt ház! Én azon nézetben vagyok, hogy a fölszólamlás módozatait nem méltóztatnak akarni, senkire nézve sem megnehezíteni, annyival kevésbbé pedig lehetetlenné tenni. De ha ugy méltóztatik a szövegezést elfogadni, amint van, akkor azon községek lakóira nézve, akik a körjegyzőségekhez tartoznak, a fölszólamlás nemcsak hogy megnehezittetik, hanem egyenesen lehetetlenné tétetik. Méltóztatnak tudni, hogy a törvényjavaslat első szakasza azt rendeli, hogy a fölszólamlás azon községi elöljáróságoknál jelentetik be, amely községnek helyén az illető föld fekszik, a 3-ik §. pedig azt rendeli, hogy az előljáró a szóval történt jelentésről jegyzőkönyvet vesz föl. Méltóztatnak tudni, hogy a reclamatiókhoz szükségesek oly okmányok is, mint például a birtokiv, telekkönyv, a melyek a körjegyzőknél, mindig csak a körjegyzőség székhelyén vannak. Ha most a fölszólamlás el lesz tiltva más községek elöljáróságánál, mint amelyen az illető birtok fekszik, ugyan hogy fogja azon községben a községi elöljáróság jegyzőkönyvbe iktatni a reclamatiot, a hol a községi előljáró sem írni, sem olvasni nem tud. Szomorú, de kénytelen vagyok ezt megmondani, hogy a kör-