Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-194

194. országos ülés január 24. 1874. 65 litva, ez ellenvetés hordrejét nem vagyok képes fölfogni. Igaz, hogy a földadó fokozatok megállapítása­kor az országos bizottság, mely e munkával meg­bizatik, tudja, hogy a fokozathoz ki tartozik, hogy mely birtok melyik fokozatba esik. De kérdem, hogy ha a helyesbítés nem a fokozatok kiegyenlítésében. hanem az osztályozás elleni reclamationak elintézé­ben áll, és itt az egyesek reclamatioi intéztetnek el: nem tudja-e a központi bizottság, kinek nyújt kedvezményt, kit sújt könnyelműen; sőt ha a foko­zatok elintézésénél nagy befolyást gyakorol a bizott­ságra a körülmény, hogy midőn külön kedvezményt nyújt, nemcsak az egyesnek, hanem másoknak is nyújtja, kik ugyanabba a sorozatba vannak so­rozva : e kedvezmény kiterjesztésénél bizonyára lel­kiismeretesebben fogja eszközölni, mint azon másik eljárás mellett, a mikor csupán az egyes egyének viszonyainak elintézésével, egyes egyéneknek nyúj­tandó előnyről, vagy az egyes egyének rovására lehető hátrányról van szó. Itt tehát, ha részrehaj­lást az országos bizottságról egyátalában föltenni lehet, a kedvezésnek sokkal bővebb, sokkal nagyobb tér nyittatik. Kerkapoly Károly képviselő ur fölemiitett egy indokot, mely hathatósan szól az első osztály véle­ménye mellett, az tudniillk, hogy az első osztály külön­véleménye mellett érdekévé tétetik mindenkinek, nemcsak hogy saját birtokának alacsonyabb osztályba sorozása mellett fölszólaljon, hanem egyszersmind az is, hogy mások birtokának tulalacsony becslését meg ne engedje. Ezen következtetést bátor vagyok tovább kiterjeszteni, és azt állítani az első osztály külön véleményezéséről, hogy mindenkinek érdeké­ben van óvakodni, nemcsak hogy mások birtoka tulmagas osztályba ne soroztassék, hanem teljesen megállapítva látom azt, hogy a különvélemény esetében egy hathatós indok el van véve a tekintetben, hogy a maga birtokának is tulalacsony osztályozását ne eszközölje, mert a fokozat megállapítása csak az­után következik be; hiszen mindenki tudja, hogy ha saját birtokát tulalacsony fokozatba erőszakolta : azon veszélybe juttatta magát és azokat, kik vele ugyan e sorozatba soroztattak, hogy a fokozat fölemelése folytán elesik kedvezménye, hogy az e tekintetben gya­korolt illetéktelen befolyás utólag ugyancsak ma­gán meg fogja magát bőszülni. Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur azt állí­totta, hogy az országos bizottságnak a különvéle­mény oly rendkívüli hatalmat ad kezébe, melylyel az egész előleges munkát fölfordíthatja. Bocsánatot kérek, mit tehet a különvélemény, az országos bi­zottság egy és más esetben? Egy és más fokozat­nál valamennyi birtokkal együtt, mely azon foko­zatba osztályozva van, fölemelheti vagy alacsonyabbá leszállíthatja. Mit tehet az országos bizottság a KÍPV.H. WAPLÓ. I8g. ix. löm. központi bizottság véleménye szerint? Azt, hogy számos esetben és nemcsak valamennyi, hanem még számosabb esetekben is — mert természetesen a parcellákra nézve történendő fölszólalások minden­esetre sokkal számosabbak lesznek, mint a legna­gyobb számot fölvéve is a fokozatok elleni recla­matiók, — az egyes parcellákat egy vagy más fokozatból kivéve, ez által az egész fokozatot meg­zavarhatja, fölfordíthatja. Tehát a központi bizott­ság véleménye az országos bizottságnak semmivel sem ad több hatalmat, ellenben sokkal több zavarra adhat alkalmat. Továbbá az említtetik föl a kisebbségi véle­mény ellen, hogy, miután a tegnapi szavazás alkal­mával az országos bizottságba a kormánynak na­gyobb befolyás adatott, ez által illetéktelen hatal­mat fog a kormány gyakorolni a fokozatok meg­állapításánál ; sőt Móricz Pál képviselő ur az orszá­gos bizottságot egy canditationalis bizottsághoz ha­sonlította össze. A hasonlat egyátalában nem áll. A candidationalis bizottság rövid időre, ogy­szólván, esetről-esetre választatik meg, az országos bizottság pedig már eleve megállapittatik a munka egész folyamára. Ki nevezi ki? nem azon kormány, mely akkor lesz az ügyek élén, midőn ez országos bizottság végműködését foganatosítja, hanem jelen­leg az ország admimstratioja, politikája, stabilitása érdekében a fölött mindenesetre örvendenék, ha re­ményem lehetne, hogy hat év múlva ugyané kor­mány fogna kormányozni, de — ugy hiszem •— Tisza Kálmán képyiselőtársam nem tartja valószínűnek azt, hogy azon kormány, mely ezen bizottságot kinevezi, — mert ezen országos bizottság most lesz kinevezve, — fog 6 év múlva is az ország élén állani, midőn a fokozatok megállapitása megtörtén­hetik, és épen Móricz Pál képviselő úrhoz, ki bi­zonyosan nem osztozik a bal oldal kormányképtelensé­gének tanában, illik legkevésbé ezen fölfogás. (Moz­gás halról. Jobbról helyeslés. Derültség.) Továbbá Tisza Kálmán képviselő ur azt állí­totta, hogy, a kisebbségi vélemény nyomán haladva, az egyes vidékek megnyugvása nem fog eléretni. Meglehet lesznek vidékek, melyekre nagyobb teher esvén, nem fognak megnyugvást találni; de nem az egyes vidék kizárólagos megnyugvása kell, hogy a törvényhozás szeme előtt lebegjen, mert első sorban arra kell néznie, hogy mindenekelőtt az egész ország megnyugodjék az iránt, hogy minden kerületre aránylagosan egyenlően történt a kirovás, és nem arra, hogy egyes vidékek, melyekre tulala­csonyan történt a kirovás, megnyugodjanak más vi­dékekkel szemközt, melyek mint most súlyosabb ki­rovások nehezednek, s annak folytán jövőben sem nyugodhatnak meg. Egyébiránt a tisztelt ház hatalmában áll, a kérdés fölött szavazata által dönteni, és a dolgok logi­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom