Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-194
194. országos ülés január 24. 1874. 63 hogy a jövedelmi becslés végleges megállapítása előtt az egyes földrészleteket sem lehet az illető osztályokba besorozni, de a sorozási műveletnek sem lehetne biztos alapja: nagy súlyt fektetek arra, hogy a számszerűleg kifejezett évi jövedelem akkor állapittassék meg. midőn a minőségi osztályok kerete betöltve nem lévén, az illető birtokosok a jövedelmi fokozatok horderejét saját még be nem sorozott földjeikre nézve nem ismerik, azaz földjeik egyenként még be nem soroztattak. A földjövedelem első becslésénél 1850-ben az első osztály különvéleménye szerint jártak el, és ezen eljárás mellett azon megvesztegetéseket idézték elő, melyek kutforrásai voltak ugyanazon egy minőségű földek különböző megadóztatásának és á földadó aránytalan vetésének ki, Ezeken a bajokon most segíteni akarunk, és igy más utat kell követnünk. (Helyeslés bal felől.) Továbbá a tegnapi ülésben a jelen törvényjavaslat 38-ik §-át a tisztelt ház oda módosította, hogy az országos földadó-bizottság személyzetének többsége mindig a pénzügyminister által neveztessék ki, mihez én is szavazatommal járultam ; szükségesnek tartván, hogy az adószázalék 20 évre állandó megállapításának el nem fogadása után az állami kincstár érdekei az országos földadó-bizottságban kellőleg képviselve legyenek. Épen azért azonban nem fogadhatom el az első osztály különvéleményét, mely szerint az országos bizottság a járási fokozatokat az állam egész területére nézve megállapítván, az összes becslés eredményét az egész országban mintegy rectificálja, hogy a szándékolt arány helyreállittassék. Már ily nagy horderejű fölhatalmazást nem akarok egy bizottságnak adni, mely voltaképen a pénzügyminister képviselői által vezéreltetik. — A rósz sorozatot csakis uj, jobb sorozat által lehet kiigazítani. A központi bizottmány javaslatának elfogadását ajánlom. (Élénk helyeslés.) Móricz Pál : Tisztelt ház ! Azok után, miket tisztelt barátom Tisza Kálmán elmondott, nekem kevés mondani valóm van. Csakis arra reflectálok, a mit Kerkapoly Károly tisztelt képviselő ur méltóztatott röviden mondani. Nevezetesen mint főérvet hozta föl, hogy ha ugy marad a szerkezet, a, mint azt a központi bizottság előadója javasolja : akkor nem volna elegendő idő kijavítására a becsúszható hibáknak, mert — ugy méltóztatott mondani, — mert a 25 nap nem elégséges, hogy a mintaterek összehasonliitassanak. Méltóztassék viszszaemlékezni, hogy a járási reclamatiora adott 50 nap megelőzi a kerületi reclamatiokat, a melyekre szintén 25 nap van adva, és igy összesen 75 nap , a mely alatt kivihető a hibák kijavítása. Egyébiránt, ha a tisztelt képviselő ur oly javaslatot ad, melyet nem lehet javítani az utolsó fokig: akkor a javaslat semmit sem ér. Oly befolyást adni a kormánynak, melyet ő akar, én nem akarok; nem azért, mintha a mostani kormánytól félnék, — mert hisz, ki tudja, hol lesznek önök hat év múlva; — de ha mi volnánk is a kormányon, sem magunknak, sem a szélső balnak, sem a szélső jobbnak nem szeretnék oly befolyást adni, hogy az utolsó perczben földöntse az egész munkálatot, és a maga czéljai elérhetése tekintetéből egyes vidékeket, vagy egyeseket túlságosan megterhelhessen. És méltóztassék megengedni, az volt az egész javaslat baja, hogy a tisztelt képviselő ur saját eszméje szerint a kormánynak túlságos befolyást akart adni, hogy czéljait elérhesse. Ilyen volt a 30 millió maximum. Nem tudni, hogy mit hoz ki az adókataster, és mégis már előre megszabni, hogy enynyinek ki kell jőni: ez képtelenség. Mivel a képviselő ur megbukott saját eszméjével, újra meg újra megpróbálja annak keresztülvitelét, a mihez én azonban nem járulhatván, a központi bizottság véleményét pártolom. (Élénk helyeslés bal felől.) Eötvös Károly : Tisztelt ház ! Nem akarok ugyan e kérdésben polemizálni, de oly fontosnak tartom a törvényjavaslatnak épen eme részletét, hogy részemről szintén kötelességemnek hiszem véleményemet lehető röviden elmondani. Megvallom, az az érvelés, melyet Tisza Kálmán képviselő úrtól volt szerencsém hallani, igen sok tekintetben oly előnyösnek tünteti föl a központi bizottság javaslatát, hogy szinte némi tulbátorságnak látszik annak ellenében, ugyanazon szövegezésben mégis némi hátrányt keresni és fölfödözni akarni. Látok azonban a központi bizottság javaslatában hibákat, olyakat, melyeket nem hallottam, hogy az előttem szólottak fölemlítettek volna, és én azokra akarom a tisztelt ház figyelmét irányozni. A központi bizottság javaslata szerént a kerületi bizottságok a járásoknak azon utasítással adják ki a már megállapított jövedelmi fokozatokat, hogy 50 nap alatt adjanak azokról véleményt. A járási bizottságok, hogy maguknak a kiigazított jövedelmi fokozatokról véleményt szerezhessenek: szükséges maguknak is utána járni, hogy a történt változások megvizsgáltassanak; de szükséges, hogy a megállapított fokozatokra nézve a község véleménye is meghallgattassák. Ezért adatik a községnek 25 napi határidő a netaláni reclamatiok érvényesítésére. Én a hiányt, — a mely, mint igen jól volt itt hangsúlyozva, minden emberi munkálatnál előfordulhat, és különösen a katasteri munkálat természetében rejlik, hogy végtelen sok specialitással lévén összekötve, a hibáktól alig lehet ment, — a legnagyobb hiányt ott látom, hogy a községek, véleményem szerint, akár 25 nap alatt, de akár mennyi idő alatt is, mint községek ezen itt rajok ruházott föladatnak alig felelhetnek meg.