Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-193
36 193. országos ülés január 23. 1874. Következik a napirend, vagyis a földadó szabályozásáról szóló szőnyegen lévő törvényjavaslat 9. §-nak tárgyalása. Szeniczey Ödön jegyző {olvassa a törvényjavaslat 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15. §§-Jcot, melyek változatlanul elfogadtattak; olvassa a 16. §-t. Tarnóczy Gusztáv: Tisztelt ház! Tegnap a bizottság különvéleménye fogadtatván el, nem tudom mennyire tartja változottnak álláspontját a kormány, melyet ezen törvényjavaslattal szemben elfoglalt, és nem tartja-e szükségesnek, hogy az állam érdekének tekintetéből némi biztositások nyujtassanak-e ? Ha ezt szükségesnek tartaná: részemről kijelentem, hogy én e tekintetben szívesen járulok hozzá; de másrészt az én álláspontomról azt tartom, hogy a földbirtok után adózóknak összege ehhez más viszonyban áll, mint eddig állott; mert eddig csak azon arányról lehetett szó, mely a földbirtokosokat egymás irányában érintette; ma azonban azon arányról is van szó, melylyel a földbirtokos-osztály az orországnak egy és más czimen adózó osztályaihoz áll. Ezen törvényjavaslatnak egyik legfontosabb §-a ; nézetem szerint, épen ezen 16-ik §., mely most fog tárgyaltatni, mert ebben fog a földnek tiszta jövedelme megállapittatni. Itt tehát különös gonddal kell lenni arra, hogy valamint egyrészről az állam ne károsittassék az által, hogy valamely jövedelem eltitkoltassék, ugy másrészről nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy csak azon jövedelmek adóztassanak meg, melyek tényleg léteznek, és erre valóságos, nem pedig valami fictiv alap vétessék föl. Ezen 16. §. a) pontja alatt a szántóföldekről van szó. A ministeri előterjesztésben nem volt részletezve azon mód, miként számíttassanak le a bruttójövedelem előállítására szükséges költségek, illetőleg miképen állapittassék meg a tiszta jövedelem. A bizottság szükségesnek tartotta e tekintetben részletekbe is bocsátkozni; körülirta azon módokat, meghatározta azon tényezőket, melyek itt számba veendők, ugy a jövedelem megállapítása, valamint a kiadásoknak leszámítására nézve. Ezen tényezők közül azonban, nézetem szerint, kihagyott a bizottság egy igen fontos tényezőt, tudniillik a trágyázást. A ki gazdasággal foglalkozott, ezen tényezőnek fontosságát, különösen a rósz talajnál, el fogja ismerni, és én ugy tudom, hogy a központi bizottság épen, tekintve Magyarország földtalajának különféleségét, az éghajlati viszonyok különböző voltát, elfogadta azon elvet, hogy a kiadásokba egyúttal leszámittassék a trágya előállítására szükséges költség is, a mennyiben az a föld termőképességének föntartására szükséges; nézetem szerint ezen elvet igen helyesen állapította meg a központi bizottság; de midőn ezen §-t olvasom, ugy látom, hogy a fogalmazásnál nem fordíttatott elég figyelem és nem vitetett elég következetességgel keresztül ezen elvnek alkalmazása. Én tehát a szöveget módositandónak vélem, és módositványom ekkép hangzik: „A 16. §. a) pontjához a 4. sorban azon szó után „fejében" igtatandó „továbbá." Az egész szöveg pedig így hangzanék: a) Szántóföldek terméséül vétetik a szokásos gazdasági vetésforgások alatt termelt összes termények és hasznok értéke, a miből gazdálkodási költség fejében a föld termőerejének föntartására szükséges trágya előállításának költsége, továbbá a fölügyeletre, trágyázásra, szántásra, kapálásra, boronálásra vagy hengerelésre, a termények le- és betakarítására, cséplésére szükséges kézi és igás napszám vagy ezek egyenértéke, s ott, hol az minden évben előfordul, a gyomirtás költsége, továbbá a vetésre és vetőmagra szükséges kiadás vonandó le. Miután reménylem, hogy ezen módositványomhoz a központi bizottság tisztelt előadója is hozzá fog járulni, miután ez csak szabatosabb kifejezése azon elvnek, melyet a központi bizottság is elfogadott: ha a tisztelt ház ezen elvet vitatárgyává tenni nem kívánja, elállók a szótól; ha pedig valaki ezen elv ellen kívánna szólani, föntartom magamnak, hogy a— nézetem szerint,—helyes elv védelmére fölszólaljak. Ajánlom módositványom elfogadását. Elnök: Föl fog olvastatni a beadott módositvány. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Tamócsy Gusztáv módositványát.) Bittó Béni előadó : Tisztelt ház! Leszek bátor a központi bizottságnak e kérdésben elfoglalt álláspontját jelezni. A központi bizottság elfogadta ezen elvet, hogy tudnillik azon visszaruházások, melyek a föld termőerejének föntartására szükségesek, nincsenek kellő tekintetbe véve a törvényjavaslat eredeti szerkezetében, miután az eredeti szerkezet szerint ez a szakma egyenértékébe vétetett volna, holott pedig az, mint hozadék, nem számíttatott volna be. Azonban a központi bizottság azt látta és méltányolta, hogy különösen szegény hegyi vidékeken a szalmatermelés a maga csekélységével sohasem egyensúlyozza azon visszaruházási költségeket, melyek a trágyázás czimén a gazdaságban visszaruházandók; ennélfogva a központi bizottság elfogadta, hogy a trágyázás a gazdasági költségek közt fölszámittassék; hanem ezen elvnek alkalmazása csakugyan helytelenül történt, a mennyiben a szerkezetben nem fordittatik elég figyelem arra, hogy ez elv kifejeztessék; mert a szerkezet azt mondja: „A miből gazdálkodási költség fejében a fölügyeletre, trágyázásra stb. szükséges kézi és igás napszám, vagy ezek egyenértéke stb. rovandó le." E szerint tehát nem a trágya értéke, hanem csupán a kihordatás költsége vonatnék le a nyers haszonból.
