Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-193

193. országos ülés január 23. 1874. 37 Ennélfogva én, a központi bizottság álláspontjához képest, a módosítást elfogadhatónak vélem. Tisza Kálmán: Tisztelt képviselőház! Megvallom, ha a központi bizottság előadója nem tette volna magáévá a módositványt, nem szóltam volna; de igy nem tehetem, hogy a módositványnyal szemben el ne mondjam saját meggyőződésemet és nézetemet. (Halljuk!) Azt, hogy vétessék be a gazdasági költségek közé magának a trágyázásnak költsége oly átalánosságban, mint a központi bizottság javasolja: még el tudom fogadni, bár nem tagadhatom, hogy ez is eshetnék kifogár, alá, miután nem minden egyes ember egyéni birtokának jövedelme szerint állapittatnak meg a jövedelmi fokozatok, hanem a szokásos gazdasági átlag szerint állapittatnak meg. De a mennyiben, ha valaki trágyáztatja földjét, ez arra nézve lehet befolyással, hogy birtoka talán felsőbb osztályba soroztassék, magát a trágyázási költségeknek megtérítését el tudom fogadni; nem tudom azonban, hogy fogjuk megmagyarázni és megértetni, és hogyan fog értelmeztetni az, hogy a trágya előállításának költsége számíttassák le a tiszta jövedelemből? Hiszen, ha már a trágyázás levonatik, ha valaki igazolhatja, hogy mesterséges trágyát, fölteszem ásvány-trágyát használ, az magában is alája esik, De igy átalánosságban kifejezve, hogy a trágya-előállítás költségei téríttessenek meg: mit tesz ez ? például, ha valakinek birkát kell tartani birtokán, és mint sokszor megesik Magyarországon, juhászata deficitben marad, mivel az illető a juhokat azért tartja, hogy trágyát kapjon, a juhászat deficitje a trágya előállítására fordított költségnek fog-e vétetni? ha igen: akkor nem tudom, hogy hol állhatunk meg ezen dologban. Kérem tehát, méltóztassék elfogadni az a) pontot ugy, a'mint a bizottság javasolja. (Helyeslés) Elnök: Fölkérem azon képviselő urakat, a kik a 16. §. a) pontját elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. A b) ponthoz nincs följegyezve senki. Következik tehát a c) pont tárgyalása. Nagy György: Azon nézetben vagyok, hogy azon képviselő urak, a kik gyakorlati gazdasággal foglalkoznak vagy foglalkoztak, igazat fognak nekem adni, midőn azt állítom, hogy a gazdaságban a rétek semmivel sem kevésbé fontosak, mint a szántóföldek. Sőt merem állítani, hogy azon devastationalis áramlattal szemben, melyet a rétek iránt már másfél évtized óta tapasztalunk, jó lenne, ha a rétek nemcsak egészen egyforma sorsban, hanem inkább még előnyben részesülnének. Én azonban ezt nem kívánom; hanem csak azt kívánom, hogy réteinknek ép oly mértékkel mérjünk, mint mérünk szántóföldeinknek, és ha szántóföldeinknél a tiszta haszonból nemcsak a növelési költség, hanem a fölügyelet és gyomlás költsége is levonatik : nem tudom, hogy miért nem vonatik le a réteknél az ennek ápolására fordított költség, a hol még a téli legeltetés is a tiszta haszon közé számíttatik. A törvényjavaslat c) pontja azt mondja, hogy a réteknél mivelési költség fejében a kaszálásra, gyűjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog és igás napszámok költségei vonandók le. Ez azonban nem a rét mivelésének költsége, hanem a rét használata. De ha a rétet nem ápoljuk, nem miveljük, hanem csak annyit teszünk, hogy a mit termett, azt behordatjuk: az nem mivelés; midőn tehát ily szigorúan járunk el a rétek irányában, hogy nemcsak a szénát, de a téli legeltetést is fölvesszük mint hasznot: akkor kérem a tisztelt házat, méltóztassék elfogadni azon módositványt, mely szerint a rétek ápolására szolgáló költségek is levonandók; ilyenek volnának a. boronálásra és a réthengerlésre, gyalulásra szolgáló költség. A pont a módositvány szerint igy hangzanék: Rétek terméséül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarju-termés, és a legeltetési haszon, a miből mivelési költség fejében a rétek ápolására, a kaszálásra, gyűjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog és igás napszámok költségei vonandók le. Módositványom igy hangzik: A c) pont azon szavai után „a rétek mivelési költsége fejében" tétessenek e szavak: „a rétek ápolására', s azután következnék az eredeti szöveg. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Nagy György módositványát.) Bittó Béni előadó: Tisztelt képviselőház! Én a központi bizottság részéről nem járulhatok e módositványhoz, mert a központi bizottság már átalában nem szívesen részletezte a mivelési költségek több és több nemeit; különösen a rétek ápolására forditottköltségeket olyanoknak tekintette a központi bizottság, melyek a fokozott ipar értelmével és jelentősségével bírnak, s melyek viszont a szántóföldeknél sem jőnek tekintetbe, mint külön költségek. A módositványt tehát nem fogadom el. Elnök: Méltóztassanak e pontra szavazni. A c) pontra nézve Nagy György beadott és imént fölolvasott módositványát kívánják-e még egyszer felolvastatni? Korizmics László: Én csak azt vagyok bátor a rétek ápolására vonatkozólag tett módositványra nézve megjegyezni, hogy ha bár elvileg helyeslem is a módositványt: gyakorlati alkalmazásában nem látom .értékét. Miért? Mert az egész becslési főalap gondolata a közönséges gazdálkodás mellett a szokás. (Helyeslés.) Az ily esetet, a mire tisztelt barátom czéloz, kivételnek kell tekinteni, és az üyen kivétel nem is fog tekintetbe jőni. Az egész