Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-222

222. országos ülés aqril 20. 1874. 397 lenleg a ház előtt fekszenek, s pedig ugyanazon elveken alapulnak, a melyekben a már keresztülvitt, és most nagyrészben módosíttatni szándékoltattak nyugosznak. Fönt maradtak e részletek, mint egy részben életbeléptettek, s most már nagyrészt még az igazságügyminister által desavouált terv romjai régibb alkotásuk szintén pusztuló romjai közt, melyből most egészen más uj épületet szándékozunk emelni. Midőn tehát igy állunk szemközt ezen törvényjavaslattal, midőn oly intézménynek életbeléptetéséről van szó, melynek alakja, melynek elvei öszhangban állnak a még nem igen rég múlt törekvéseivel, de nincsenek már összhangban azon törekvéssel, melyre jelenleg a ház véleménye irányul: hibás volna ez utón tovább haladni. Az előzményt ugy hiszem, fölösleges bővebben bizonyitnni, kivált azok után, miket a tisztelt államtitkár ur elmondott. Mert bizonyitgatásának egész iránya oda tört, hogy a közjegyzőség gyökeres életbeléptetése, annak czélszerü módon való alakítása, anyagi törvényeink olynemü átalakításával együtt jár, melyre jelenleg egyátalában nem is gondolhatunk. Csupán ezen következtetés ellen kívánok fölszólalni, melyet ő ebből vont. Azt következtette ugyanis, hogy ha már igy czélszerü alakban életbeléptetni nem lehet: léptessük; életbe ugy, a mint anyagi törvényeinkkel meg fér, léptessük életbe csonkán a nélkül, hogy a sikerre szükséges előintézkedések megtétetnének, a nélkül, hogy bizonyosan tudnók: vajon meg vannak-e azon elemek, melyek annak keresztülvitelére mulhatlanul nélkülözhetlenek, a nélkül, hogy hatáskörét ugy állapithatnók meg, a mint azt kívánjuk. És miért? Csak azért, mert a képviselőház még nem régen ezt kívánta, mert a tisztelt báz azt más utón még mindig óhajtja, más alapelvek tekintetbevételével, más szerkezet mellett. Ebben tisztelt ház egyátalában nem találom a logikának azon szélsőségig való követését, melyet előttem szóló tisztelt államtitkár ur Dulovics Ernő tisztelt képviselővel szemben kiemelt, mely egyébiránt még azon egyes esetben is, melyre alkalmazni kivánta, ellentétben áll épen a javaslattal, melynek elfogadását ajánlja, ő azt találta, hogy ha a kényszer elvét kimondjuk: a logikai következetesség parancsolja, hogy azt mindvégig foganatosítsuk, a végletegig vigyük; de megfeledkezett arról, hogy épen e javaslatban a kényszer elve, habár sokkal szűkebb korlátok közt tényleg, bennfoglaltatik. Világos tehát, hogy a mit Dulovics képviselő urnák mondott czáfolatul: épen ugy illik saját javaslatára. Egyébiránt megvallom, csodálkoznom kellett, midőn a tisztelt államtitkár előadásából egy némelyről értesültem, melyekről eddig azt hittem, hogy a kormány azokat más színben kívánja föltüntetni. A tisztelt államtitkár ur emiitette, hogy a jelenleg fönnálló nagy bírósági szerkezet mellett kétséges : vajon egyátalában elegendő szakerőt, tekintélyt tudunk-e találni, kik a közjegyző föladatainak megfelelhetnek, ha a közjegyzők hatáskörét oly mértékben szabjuk ki, a minőben óhajtjuk s a minőben szükséges volna, hanem a minőt épen az erőknek-e hiánya folytán elészabni nem lehet Mindezen tisztelt ház tárgyalásaiból, mindazokból, a melyek az egyes körökben, kivált ott, hol a kormány befolyását érvényesíthette, ugy emlékszem részemről, hogy épen nem az államtitkár ur volt az, ki a bírói kinevezések számának csökkentését, ki a birói állomások kevesebbre szorítását, valami melegen pártolta volna; (Helyeslés!) ugy emlékszem, ho^y a pénzügyi tekintetek,- épen a pénzügyminister erélyes föllépesének következése folytán lett csak annyira megszorítva, mind a mennyire megszorítva van; ugy hiszem, hogy az igazságügyministerium és a tisztelt államtitkár ur, a ki a ministeriumban akkor is igen jelentékeny tényező volt: épen ezen túlságos megszorítás miatt panaszkodtak, ugy emlékszem, hogy a tisztelt igazságügyminister részéről nem a birák számának leszállítása, hanem a birák szaporítása iránt adatott be indítvány, hogy még a legújabb időben is mikor már a pénzügyi calamitás fenyegetőleg álott előttünk: ily indítványok tétettek, ily törvényjavaslatok fogadtatóttak el a tisztelt ház által az igazságügyi ministeriumtól. Ugy látom, hogy az igazságügyministerium még egyátalán ma sincs azon tervvel tisztában, a melyek a bíróságok létszámának végleges megállapítására vonatkoznak, a melyeket kötelessége elénk terjeszteni ; sőt hogy egyátalán nem a csönkkentés áll szeme előtt azon kimutatásokban, melyeket pár nap előtt terjesztett a ház elé. (Zaj. Helyeslés.) Ha tehát a tisztelt ház azt látja, hogy az igazságügyi ministerium e tekintetben igy eltér saját előbbi nézeteitől és igy saját alaptervezetével szemben áll: valóban nehéz megfogni, miért ragaszkodik azon előbbi tervhez, annak részeihez, mely mint az államtitkár ur bizonyítja, a jelenlegi alappal, az igazságügy jelenlegi szervezetével, az anyagi jogügy jelenlegi rendezésével egyátalában semmi kapcsolatban semmi összeköttetésben nem áll. De azt mondja a tisztelt államtitkár ur : hozzuk be ez intézményt kis körben, kis számmal, talán hozzá szokik lassanként a nép, talán megérti szükségességét, a mely most, ugy látszik nem nagyon égető; talán akkor lehető lesz szélesebb körben bővebben életbeléptetni. Bocsánatot kérek, de ezen intézményre legkevésbé alkalmazható ezen észjárás, ezen intézmény behozatala legkevésbé történhetik ilyen módon; mert ezen intézmény csak ugy felelhet meg hatáskörének: ha ország szerte életbe léptettetik, és ha hatáskőre mindenüvé kiterjed. Ha csak a kereskedelem központjában léptetjük életbe, csak ott, hol az intelligentia magasabb fokon áll, hol képzettebb ügyvédi kar áll rendel-