Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-222

390 222. országos ülés april 20. 1874. kozására igen lényeges befolyással lesz, részint a bélyeg-fogyasztás által, részint hogy a hagyatékok rendesebben fognak letárgyaltaim és ezek után az államnak járó illetékek rendesen és nagyobb mérv­ben fognak befolyni, részint pedig ép a közjegyzői törvény utján hozott engedély által, hogy a köz­jegyzői okiratok mindjárt végrehajthatók; a bé­lyeg-szaporitás nagyobb mérvben nemcsak növe­kedni, hanem elő is fog idéztetni. Ez által az állam részére számos millió ré­szint bevétel, részint megtakarítás utján be fog folyni és a jövedelem növekedni. Ezek átalánosságban és röviden nézeteim, me­lyeknél fogva én a közjegyzői intézmény fölállítását szükségesnek tartom és óhajtom és ennélfogva el­fogadom a beterjesztett törvényjavaslatot a részle­tes tárgyalás alapjául. Máday Sándor: Tisztelt ház! Én a szőnye­gen lévő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom és örömmel üdvözlöm az általa életbelépte­tendő intézményt jogi életünk szilárdítása érdeké­ben. Ha mindamellett az átalános vitában szót emelek és ha daczára annak, hogy a fölösleges szószaporitásnak barátja nem vagyok, mégis a tisztelt ház türelmét néhány perezre igénybe ve­szem: méltóztassék ama többrendbeli éltérésnek tulajdonitni, melyek a központi bizottság által ja­vasolt szerkezet és saját nézeteim közt uralkodnak és melyek, habár részben a különvéleményben foglalvák, mégis elégséges elvi fontossággal és jelentőséggel bírnak arra nézve, hogy az átalános vita alkalmá­val már szintén átalánosságban fölhozassanak; mert az átalános vitának föladata szerény meggyőződé­sem szerint az, hogy tisztába hozattassanak a lé­tesítendő törvénynek czélja és az annak elérésére szolgáló eszközök és egyúttal megteremtessék azon vezéreszme, mely a részletek megállapításánál azu­tán mindenkor szem előtt tartandó és mely vezér­fonalnak, habár csak a részleteknél való elejtésével máris a törvény czélja és intentiója elhibázva lenne. A közjegyzői intézmény czélja és hivatása, szerény fölfogásom szerint az, hogy a vitás jog­kérdések megelőzésére, hogy a perek határtalan számának csökkentésére hathatós befolyást gyako­roljon, hogy a perenkivüli sok mindenféle teendő, mely jelenleg bíróságainkat terheli, azok vállairól levétessék és saját hatáskörébe áttétessék, és hogy a perek száma kevesbittessék, a perenkivüli te­endőket magára vállalva jogéletünk egyidejűleg biztosabb és a közbizalmat jobban kiérdemlő szi­lárd alapra fektettessék. Ez en czélt azonban csak ugy fogjuk elérni, ezen hivatásnak a közjegyző csak ugy fog megfe­lelhetni : ha őt a törvényhozás a kellő hatáskörrel fölruházza, és ha a közjegyzői intézményben oly állást teremt, mely egyrészt a czéljául kitűzött föladatnak teljesen megfelelőleg kellő hatalmát meg­nyeri ; de másrészt anyagilag is ugy dotáltatik, hogy teljes erkölcsi megbízhatóság és anyagi füg­getlenség mellett ezen hivatásának meg is felelhes­sen. Egy szóval a közjegyzőnek Magyarországon tekintélyes állással kell birnia, mert különben elté­vesztjük a czélt, mely miatt létesítjük. Ha mi a közjegyző hatáskörének széles alapot nem teremtünk, ha az igazságügyminister urat nem képesítjük arra, hogy már a kinevezés alkalmával számos és méltó aspiráns jelentkezzék, kik közül a közbizalmat leginkább megérdemlő férfiakat szemel­hesse ki ; ha viszont a közjegyzőket nem hozzuk azon helyzetbe, hogy működésük tartama alatt megfelelhessenek a beléjük helyezett bizalomnak: akkor csakugyan eltévesztjük a czélt, és nagyon tartok attól, hogy ép ugy, mint hazánk ügyvédi karának összes működése jelenleg országszerte han­gos és sok tekintetben nem jogosulatlan panaszokra ad alkalmat, a közjegyzői intézmény csorbitásával ezen intézmény ugyanannyi elégületlenségre és panaszra fog okot szolgáltatni. {Egy hang a jobb oldalon: Ugg van, nem kell közjegyző l) Épen ellenkezőleg, igenis kell közjegyző. Távol legyen tőlem, hogy e hasonlattal az ügyvédi kar jeleseit megtámadjam. Sőt merem állítani, és ez állításomat senki sem fogja kétségbevonni, hogy az utolsó évtized­ben az ország kitűnőségeihez és méltó díszeihez épen az ügyvédi kar szolgáltatta a legnagyobb contingenst. De az ügyvédi-kar összesége nem élvezi és nem élvezheti a jelen viszonyok közt azon te­kintélyt, melyre különben jogosítva van. Miben rejlik ennek oka ? Az ügyvédek nagy számában és az egyesekre eső peres ügyek aránytalanságában. Innen származik a tisztességes kenyér kereseti mód nehézségeinek Scyllája és Charybdise; innen kelet­kezett hazánkban az ügyvédi proletariátus. I yen elemekkel amalgamálva semmiféle testület sem ké­pes a nélkülözhetlen testületi érzületet, az úgy­nevezett esprit du corps-í kifejteni, sem pedig a jeleseket különben megillető tiszteletre és bizal­lomra szert tenni. Ne szaporítsuk a nálunk kü­lönben is nagy számú proletariusok számát egy uj­jal közjegyzői proletariátussal; (Helyeslés) hanem alkossunk oly intézményt, mely magában hordva az anyagi függetlenség és erkölcsi megbzhatóság föltételeit : egyúttal megfeleljen hivatásának és ha annak minden tekintetben megfelel, arra való is legyen, hogy életerős, virágzó intézménynyé fejlőd­jék. Okuljunk a külföld példáján, mely a köz­jegyzők között a tekintélyes és a bizalma méltán megérdemlő állású férfiakat bir; valóságos bizalmi' férfiú ott a közjegyző, ki minden családi eseményt és minden fontosabb dolgot, üzletet ismer, ki a

Next

/
Oldalképek
Tartalom