Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-221

380 221. országos ülés april 18. 1874. nagy politikai hibát követnénk el, ha most, midőn összes adórendszerünk átalakításán munkálkodunk és igy már az első alapfeltétel is hiányzik arra, hogy egy helyes adócensusra állapított választási törvényt alkothassunk: mégis egy mindenre kiterjedő gyökeres választási törvény alkotását tűznénk ki magunknak föladatul. Ily gyökeres választási reform, kivált a mi speciális viszonyaink közt sokkal nagyobb hord­erejű, és sokkal mélyebben érinti magának az államnak létföltételeit, mint sem hogy annak fölvetése idő­szerűnek tekintethessék oly körülmények közt, midőn ugy a kormánynak, mint a törvényhozásnak minden idejét és tevékenységét pénzügyeink rendezésének mindennél égetőbb kérdése veszi igénybe. Ezen szempontokból indulva ki tehát a kormány, az előterjesztendő javaslatban nem fog egy egészen uj alapokra fektetett választási törvényjavaslattal lépni a tisztelt ház elé, hanem csak a létezőnek javítását és pótlását tűzvén ki magának föladatul, következő elvek érvényesítésére fog szorítkozni. (Halljuk!) Szabatositani kívánja majd a 48-iki törvénynek a választási quaíificatiokra vonatkozó intézkedéseit olyképen, hogy az abban megkívánt vagyon- érték vagy jövedelem egyenlő elvek alapján constatáltassék mindenütt, kizárásával minden lehető félremagya­rázásnak ; de egyszersmind azon czélt is tartva szem előtt, hogy ez által a választási alap se meg ne szorittassék, se ki ne tágittassék. Másodszor az összeírásnak eddigi módozata helyébe, melynél fogva a választók jegyzéke mindig közvetlenül a választások előtt, tehát a fölizgatott szenvedélyek befolyása alatt többnyire részrehajlóan történt: a választók állandó lajstromának készítését fogja kívánni, mely időnkint kiigazittatván, addig maradna életben, mig egy más alapokra fektetett választási törvény alkottatnék. Harmadszor a választási qualificatiok iránt támadt vitás kérdéseknek végelintézését a biróságra kívánja átruházni. Negyedszer az eddig oly czéliránytalannak bi­zonyult választási eljárásnak czélirányosabbal, jobbal való fölcserélését és végre ötödször a választási kihágások és visszaélések iránt szigorú intézkedések hozatalát. Ezek azon elvek, melyeknek létesítését a kormány előterjesztendő javaslatában magának czélul kitűzi. A mi az incompatibilitás kérdését illeti, mely a választási törvénynyel szoros összefüggésben van: az a kormány nézete szerint, habár megoldását a maga részéről is óhajtja, ezen törvény keretébe nem tartozik és miután a tisztelt ház már ugy is intéz­kedett ez iránt, a mennyiben egy külön bizottságot bizott meg azzal, hogy e tárgyban javaslatot ter­jesszen a ház elé : a kormány befogja, várni a bi­zottság előterjesztését. Hátra van, tisztelt ház, hogy még egy pár szót szoljak a házszabályok módosításának kérdésé­ről. A házszabályok kétségtelenül sok tekintetben hiányosak, igen sok kívánni, igazítani való van bennük, azonban, tekintettel az idő rövidségére a kormány a maga részéről megelégednék — a mint már előbb is voltam szerencsés jelezni, — ha azoknak csak a tanácskozási rendre vonatkozó része vétetnék revisio alá. Alig szükséges itt bizonyítgatnom azt, hogy a tanácskozások előkészítésének azon módja, a melynél fogva eddig minden törvényjavaslat az osztályokban tárgyaltatott: alig felel meg a czélnak és azon vára­kozásoknak, a melyeket akkor annak idejében kö­töttek. (Helyeslés.) Méltóztatnak igen jól tudni, hogy az osztályok­ban oly gyéren jelennek meg a képviselő urak, hogy az osztályok tárgyalása semmi esetre sem pótolhatja értékre nézve azon tüzetes és beható tanácskozásokat, melyek az egyes szakbizottságokban történnek; de azonfölül, épen azért, mivel a képviselő uraknak csak csekély része vesz részt az osztályok tárgya­lásaiban : a ház nézetét teljességgel nem fejezi ki. Ezen az egy példa elég arra nézve, hogy szükséges e tekintetben a tanácskozás rendjét módosítani. Nem akarok minden részletbe bocsátkozni, és még csak egyet kívánok megemlíteni. {Halljuk!) Igen sokszor tapasztaltuk azt, hogy a házszabályok magyarázata fölött hosszas viták támadtak, melyek csekély nézetem szerint, többnyire mindig meddők, és sok időt rabolnak el haszon nélkül, a mennyiben alig képzelhető oly eset, a melyre nézve praecedens ne volna, tudniillik hogy a ház a fölmerülőhöz ha­sonló esetben egyszer-másszor bizonyos irányban ne intézkedett volna; de még ha olyan eset merül is föl, melyre nézve nincs praecedens: én részemről megvallom, és most már nem pro domo beszélek, a vitás kérdésben a házszabályok értelmezését mindig az elnökre biznám. (Ellenmondás a szélső bal felől.) Minden parlamentben igy van ez. (Helyeslés jobb felől.) Az elnök volna azon biró, ki az egyes concret esetekre alkalmazná a házszabályt. (Ellen­mondás a szélső bal felől.) Nem folytatom a részletezést, a mely igen messze vezetne. Ismétlem, hogy súlyt leginkább a tanácskozási rendre vonatkozó résznek módosítására fektetek. Ha a tisztelt háznak marad ideje a többit is revisio alá venni: a kormány a maga részéről szivesen hozzá fog járulni. Ezek volnának azon teendők, melyek a kormány nézete szerint még ezen ülésszak alatt volnának elvégzendők; kétségtelenül nemcsak a kormány, hanem a képviselőház is óhajtani fogja, hogy ezen nyári ülésszak ne tartson hosszú ideig, részint azért, mert a tapasztalásból tudjuk, hogy a nyári meleg idején ily nagy számban tanácskozni alig lehet; de

Next

/
Oldalképek
Tartalom